Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-176

A nemzetgyűlés 176. ülése 1923. vármegyére. Ma valamivel erősébb tanügyi igazgatásra van szükség. Mi az ellenzéken nagy örömmel látjuk, hogy a minister ur a magasabb régiókban, a felsőbb oktatás és a felsçbb nevelés terén eredményes munkálkodást fejt ki. Szeretnénk, ha a minister ur ugyanezt az elemi iskolák terén is teljesítené és ezért élénken sajnáljuk — meg kell ezt mondani — a magyar tanitóság tiszteltjének és Jbizodalmasának, Imre Sándornak, az államtitkári pozícióból való félretételét. Azt a rendelkezést, amely szerint a tanítókat a főispán nevezi ki, akár mint a közigazgatási bizottság elnöke, akár pedig tanfelügyelői előterjesztés alapján, mi nemzeti szempontból nagyon veszedelmesnek látjuk. Szeretném e tekintetben lemérni most az irni-olvásni tudók számát és egyáltalán álmagyar népnevelésnek és a magyar tanítóságnak mostani helyzetét. Mi lesz abban az esetben, ha ez az intézmény, a tanítói szervezet, így politikai befolyás alá kerül ? Mert méltóztassék megengedni, a mi nézetünk szerint, ha az önkormányzatban valamely állásnak megszüntetéséről lehet szó, az elsősorban a főispáni állás lehet. A főispán tulaj donképen azzal a feladatkörrel kerül az illető törvényhatóság élére, hogy ott a kormánynak megfelelő politikát keresztülvigye. Lehet neki még a törvények szerint más feladata is, de az első és főkötelessége a főispánnak az, hogy politikai tevékenységet fejtsen ki. Ha visszaemlékezem, gróf Apponyi Albert emlékirataiban van szó az első közigazgatási reformról. Amikor Tisza Kálmán a főispáni intézménynek szélesebb körűvé tételét és nagyobb jogokkal való felruházáást kívánta és keresztül is vitte, Apponyi ezt akkor nehezen de meg tudta indokolni a nemzetiségi kérdéssel. Ma pedig, sajnos, ezen a kérdésen már túl vagyunk. Mi, akik közigazgatási kérdésekkel foglalkozunk, — hiszen magam is voltam főispáni titkár, még pedig két olyan kiváló főispán mellett, hogy emléküket is áldom — mi ma csak azt látjuk, hogy a főispánok a közügyek intézésénél a politikai szempontok elől el nem zárkózhatnak. A kinevezésük is gyakran ugy történik, hogy egyes vármegyei hatalmasságok segitik elő a főispáni székbe jutásukat. StrauSZ István : Ma a postamestert is politikai szempontból vizsgálják. Hegymegi-Kiss Pál : Láttam, mit jelent az, ha egy törvényhatóság ellentétbe jut a főispánjával. E tekintetben utalhatok a hunyadvármegyei vizsgálatra. Láttam Debrecen városában mi történt, amikor a főispán és a társadalom között oly széleskörű ellentétek voltak. Végtelenül sajnálom, hogy épen a főispánt jelöli ki a kultuszminist er ur olyannak, mint aki a magyar népnevelés papjait kinevezze. Akárhogy másképen jobb volna. Még ugy is jobb, mint ahogy jelenleg van, hogy a ministeriumból történik a kinevezés, ha túlságosan felesleges, talán pepecselő munkát eredményez is. évi augusztus hó 27-én, hétfőn. 213 Vagy az is jobb, ha a tartományi tanfelügyeleti igazgatást létesít a minister ur, vagy ha megbízza a kinevezési jogával a tanfelgyelőt, akinek politikai szempontra nem kell figyelemmel lennie, hanem csak a népnevelést szolgálnia. Vagy, ha nagyon demokratikus akar lenni a kultuszminister ur, ugy vigye ezt az egész kérdést az iskolafentartó testületek körébe, az államnál az iskolagondnokságok hatáskörébe, de semmiesetre se a főispán hatáskörébe, mert akkor a tanitók a jövőben nem a népnevelés papjai lesznek, hanem politikai ügynökökké válnak. Hiszen kiket fognak tanítóknak kinevezni? Tisztelet a kivételnek, lehet olyan derék főispán, aki ezen a kérdésen túlteszi magát, de azok a családok, amelyek az illető törvényhatóságban a főispánnak politikai szolgálatot tesznek, el fogják várni, hogy a főispán a megüresedett tanítói állásokra az ő hozzátartozóikat nevezze ki. Vagy mi fog történni, ha a tanító politikailag nem pariroz az uralkodó rendszernek ? Ebben az esetben még veszedelmesebb az áthelyezési jogkör, mert a főispánoknak módjukban lesz az illetőt jelenlegi megélhetési köréből kivonni és más községbe áthelyezni. Elnök : Ismételten kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni, mert a tanácskozásra szánt idő már régen letelt. Hegymegi-KÍSS Pál : Rögtön befejezem. Ennélfos törvényjavaslatnak ezt az intézkedését feltétlenül helytelennek tartom. Mi a magunk részéről a törvényjavaslatot általában rossznak tartjuk. Ha a nemzetgyűlés elfogadja, nem lehet végrehajtani, ha pedig végrehajtják, súlyosabb szerencsétlenségbe dönti bele ezt az országot, mint amilyenben a jelenlegi helyzetben vagyunk. A kétségbeesetteknek és nyomorultaknak nagyobb tömegét teremteni nem szabad, mert ezekből már úgyis elég van. A javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés balfelöl.) Elnök : A tanácskozásra szánt idő letelt, ennélfogva a vitát félbeszakítom és megteszem indítványomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a legközelebbi ülésünket holnap, kedden, e hónap 28-án délelőtt 10 órakor tartsuk a következő napirenddel : 1. a lakásépítő különakció utján létesitendő épitkezések alkalmával adandó adóügyi kedvezményekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása, 2. a Déli Vaspálya Társaság hálózatának igazgatási- és műszála újjászervezése tárgyában létrejött megegyezés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása, 3. a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, 4. a mentelmi bizottság jelentése a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen 31*