Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-176
A nemzetgyűlés 176. ülése 1923. Elnök : Az indítvány visszavonatott. Zsilinszky Endre képviselő ur kivan szólani. Zsilinszky Endre : T. Nemzetgyűlés ! A népjóléti miniszter ur felvilágosításai és az u] szöveg beterjesztése után módosító indítványomat egyelőre visszavonom, miután ez a szövegezés engem egészben véve megnyugtat, s az uj szakaszra vonatkozó módosító indítványomat később fogom beterjeszteni. (Mozgás jobbfelöl.) Elnök : Az indítvány visszavonatott. Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az utolsó bekezdéssel szemben a minister ur beadott egy módosító indítványt, amely ellentétben áll az eredeti szöveggel. A kérdést tehát akként fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben a minister ur indítványával. Amennyiben az eredeti szöveg nem fogadtatnék el, a minister ur által javasolt módosítást fogom elfogadottnak kijelenteni. Ettől függetlenül fogom szavazás alá bocsátani Barthos Andor képviselő urnák csak stiláris módosítást javasló indítványát. (Helyeslés.) Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az 1. §. utolsó bekezdését eredeti szövegében elfogadni, szemben a minister ur által javasolt módosítással, igen vagy nem ? (Nem !) Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztattak elfogadni, azt a minister ur által javasolt módosításokkal jelentem ki elfogadottnak. Most kérdem a t. Nemzetgyűlést ; méltóztatnak-e Barthos Andor képviselő urnák ezen bekezdésre vonatkozólag beadott stiláris módosításait elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A stiláris módosítások elfogadtatnak. Az előadó ur kíván szólani. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy a törvényjavaslathoz a régi 2. § helyett egy uj 2. §-t indítványozzak. Ennek a törvényjavaslatnak ugyanis épen az volt a legtámadhatóbb pontja, hogy a törvényjavaslat 1. §-ának első bekezdésében fel voltak említve azok a vállalatok, amelyek ennek az akciónak a keretében óhajtanak építeni. Nem volt azonban tökéletesen kifejezve az, hogy ezeken a felsorolt vállalatokon kivül még kik kapcsolódhatnak bele ugyanazon feltételek mellett ezen építési akció keretébe. Bár az 1. §-ban a »stb.« szó magában foglalta azt, hogy még mások is hozzájöjjenek, azonban ennek tökéletesebb kifejezésre juttatása végett szükségesnek tartanám, hogy egy uj 2. §-t alkossunk, amely a következőkép szól (olvassa): »Az 1. § a), b) és g) pontjában — mert hiszen megváltozott ezeknek a bekezdéseknek számozása — biztosított adókedvezményeket a pénzügyminister bárki által építendő lakóházra is kiterjesztheti, ha azok a jelen törvény rendelkezéseinek mindenben megfelelnek.« T. Nemzetgyűlési Kérem ezen módosító KAPLÓ XVI. évi augusztus hó 27-én, hétfőn. 195 javaslatom elfogadását, mert azt hiszem, hogy ezzel ki lesz elégítve mindazoknak a kérelme, ajkik előzőleg a törvényjavaslat benyújtása alkalmával kételyeket támasztottak az iránt, vájjon ezekben a kedvezményekben részesülhetnek-e ezeken a felsorolt vállalatokon kivül egyéb magánfelek is. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Zsilinszky Endre képviselő ur kivan szólani Zsilinszky Endre: T. Nemzetgyűlés! Az előadó ur által javasolt szakasz helyett én a következő szakaszt ajánlom (olvassa) : »A jelen törvény célja a lakásínség enyhítése a fővárosban és a vidéken. Ezért az e törvényben biztosított összes keclvezvények mindazoknak az építtetőknek megadandók, akik igazolni tudják, hogy az általuk emelt épületet vagy épületrészt az akció keretében és az akció kitűzött céljának megfelelő rendelkezéssel építettek. Nem adhatók meg a törvény kedvezményei luxuslakásokra, legyenek azok családi házakban vagy bérházakban. Bérházaknál a törvény kedvezményei csak akkor adhatók meg, ha az építtető aláveti magát ama szociális követelménynek, hogy az épület vagy épületrész ama hányadában, mely a Pénzintézeti Központ kölcsöne arányának megfelel, csupán egy-, kettő-, háromszobás kislakások legyenek s e lakások felhasználása tekintetében való rendelkezés, illetve a bérbeadás jóváhagyása a népjóléti és munkaügyi ministert illesse. Amennyiben később derülne ki, hogy egyes épületek vagy épületrészek az akció által kitűzött rendeltetésüktől elvonattak, az állam a kérdéses épületre vagy épületrészre a Pénzintézeti Központ által hitelezett építési költség arányában résztulajdonjogot, a fenmaradó épületrészre pedig kisajátítási jogot nyer. Annak elbírálása, hogy az épület vagy épületrész az akció keretében épült-e és az akció által kitűzött célnak megfelel-e, egy, a népjóléti és munkaügyi minister elnöklete alatt e célra alakítandó bizottság hivatott, melynek tagjai : a népjóléti ministerium állami lakásépítési központi szervének, a pénzügyministernek, a kereskedelemügyi ministernek és a Pénzügyi Központnak egy-egy küldöttje, az országos lakásépítési ministeri biztosság vezetője. A bizottság tárgyalásán az egyéni építtetők, illetőleg az érdekeltségek egy-egy kiküldöttje is jelen lehet és felszólalhat«. T. Nemzetgyűlés ! Itt hangsúlyozni akarom még egyszer, hogy a súlypontot én módosító javaslatomban arra helyezem, hogy az állam érdekei a kölcsön és ezen óriási adókedvezmények fejében megóvassanak. Ezért azt hiszem, senkinek nem lehet kifogása az ellen, hogy abban az arányban, amilyenben az állam a Pénzintézeti Központ által engedélyezett kölcsönnel az építési költségekhez hozzájárul, az állam rendelkezzék ezekkel az épületekkel és 29