Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-170

A nemzetgyűlés 170. ülése 1923. évi augusztus 9-én, csütörtökön. !) Legyen szabad ezzel szemben leszögeznem azt, hogyha a minister ni és utódja is ezt az elvet vallja, akkor minden adóáldozat, amelyet hozunk, teljesen hiábavaló, ( Ugy van ! Ugy van ! half elől.) mert az egyszer kétségtelen, hogy azt a terhet, amelyet Magyarország csak a köztisztviselők fizetésének rendezése révén hordoz, 0'03-as koronával, az ország dolgozói, produkálói, adófizetői megbirni nem fogják tudni. Mert ha a t. minister ur arról is tudna ugyanakkor gondoskodni, hogy a korona 0"03-ra való romlásával aránylagosan emelkedjék a dolgozók jövedelme is, akkor a mélyen t. minister urnák igaza volna ; (Ugy van ! Ugy van !) de miután a minister ur ezt biztosítani nem tudja, és jövedelmünk nem abban az arányban emelkedik, mint amilyen arányban a korona romlik, ez legrövidebb időn belül az adózók összeomlására s Magyarország teljes pénzügyi katasztrófájára fog vezetni. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csak egyetlenegy példával illusztrálom ezt, hogy megérthessék a viszonyt a kettő között. A búza ára volt békében öt dollár, ami akkor 24 koronának felelt meg . . . Cserti József : Mondjuk, négy dollár ! Gaal Gaston : Ke vegyünk aratási árakat, hanem az átlagot, akkor t. i. a háború előtt átlagban körülbelül 25 koronát tesz ki. Én 25 koronáért adtam el majdnem mindig a búzámat. Sándor Pál : Négy dollárt lehet venni ! Gaal Gaston : Mondjuk, hogy négy dollár volt a búza ára, tehát 20 korona, ne disputáljunk ezen, legyen a t. képviselő uraknak igazuk. Abban az időben ugyebár, négy dolláért értékesítette a magyar gazda gabonáját, ami annyit jelent, hogy a külföldről behozandó mezőgazdasági cikkek és anyagok is ugyanilyen áron voltak beszerezhetők. Ma a dollár legkevesebb 30.000 korona, ha nem több . . . Peidl Gyula : Nem kapni annyiért ! Gaal Gaston : Én csak 30.000-rel számítom. Négy dollárt, tehát 120.000 koronát kellene ma a búzámért kapnom, és ehelyett 73.000 koronát kapok itt Budapesten. Méltóztassanak ezt az arányt megnézni, vájjon aránylagosan növekedett-e hát az én jövedelmem a korona romlásával. Amikor koronánk a dollárral való viszonylatban ily mértékben sülyedt, én a búzámért nem kapok ma többet, mint két dollárt, ami megint annyit jelent, hogy bármiféle szükségletemet, amelyet külföldről behozok, miután külföldön ma már a dollár és a font döntik el az árucikkek árait, kétszer drágábban vagyok kénytelen bevásárolni. Az én munkámnak jövedelmezősége tehát nem nőtt a korona romlásával arányban, és a mélyen t. minister ur még sem akar a korona javitásán dolgozni, mert azt mondja, hogy ebből nemzeti veszedelem származik. Hát én tisztelettel bátor vagyok ellenkező véleményen lenni a mélyen t, minister úrral és egyben kijelentem, — természetesen, mint a magam nézetét, — hogy ha nem méltóztatik gondoskodni arról, hogy a korona egy bizonyos mértékig javuljon, — én nem tartok ott, NAPLÓ XVI. ahol a minister ur, hogy 30 centime, meg 104 centime legyen a korona, én megelégszem már azzal, ha a koronát 0"6-ra fel méltóztatik javítani és stabilizálni . . . Kállay Tibor pénzügyminister : Ez más dolog ! Gaal Gaston : Mélyen t. minister ur, méltóztassék csak az állami mérlegnek egyensúlya szempontjából vizsgálni a kérdést. Azt ugyebár, a minister ur is koneedálja, hogy Magyarország a mai állapotában külföldi import nélkül megállani képtelen. Vannak olyan cikkek, amelyeket nekünk feltétlenül külföldről kell importálnunk, —- hogy csak egypárat soroljak fel, különösen a nyersanyagok köréből, hiszen ezek a legfontosabbak : vas, azután a szén. fa. só, a különféle olajok, petróleum stb. és olajtermékek. (Ugy van ! balfelől.) Hát nem nagy különbség az, ha mi ezeket a cikkeket 0"03-as koronával vagy 0"6-os koronával hozzuk be? De ugyanez áll a belföldi relációban is. Igaza volna a minister urnák akkor, hogyha nekünk külföldről abszolúte semmit sem kellene behoznunk ... ha Magyarország az összes szükségleteit saját maga itthon elő tudná állítani . . . akkor tökéletesen mindegy volna nekünk, hogy a koronának mi az értéke. De abban a percben, amikor nekem mindig a kereskedelmi mérlegemet kell figyelemmel kisérnem; amikor a kereskedelmi mérlegnek alakulása attól függ, hogy hányas koronával hozom be a külföldről a feltétlenül behozandó nyersanyagokat és ipari cikkeket : abban a percben megdől az igen t. minister urnák egész pénzügyi alapja, mert hiszen a saját bevallása szerint is csak a kereskedelmi mérleg helyreál Utasával tudjuk az országot konszolidálni és a koronát stabilizálni, és igy eo ipso arra kell törekednie a mélyen t. minister urnák, hogy a korona értékét legalább oly mértékig emelje, hogy kereskedelmi mérlegünknek ezt a rettenetes passzivitását, amelybe épen a korona sülyedése vitt bele bennünket, legalább egy 20-adára mérsékelje. De még a belföldi relációban is : vájjon mind; egy annak a tisztviselőnek vagy munkásnak, ak

1 fizetést kap, hogy 0.03-as vagy 0.6-os koronában kapja-e a fizetését? Azt hiszem, nem kell sokáig vitatkozni a pénzügyminister úrral, hogy elismerje, hogy nagy különbség van annak a fizetésnek vásárló ereje között, amelyet 0.6-os koronában adnak és annak a fizetésnek vásárló ereje között, amelyet 0.03-as koronában adnak ki. Erre azt mondhatja nekem a mélyen t. minister ur, hogy igazam van, de ő nem képes arra, hogy a koronát feljavítsa, amint hogy privát beszélgetésben, — holott erre hivatkozni nem igen illik, de hát nem olyan beszélgetés volt, amelyből bármit is elárulnék, ha említem, — azt mondotta nekem a mélyen t. minister ur, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a koronát most momentán természetes eszközökkel feljavítsa. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem is lesz I) Ebben a tekintetben is bátor vagyok a mélyen t, minister úrra] ellenvéleményen lenni ésellenvéle2