Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-174

148 A nemzetgyűlés 174. ülése 1933. malis kereskedelmi hasznukból is futja az a 40°/o, amelyet felszámitanának. De, ismerve azt az előzékenységi viszonyt, amelyben a bankok az őket ellenőrző állami funkcionáriusokkal többnyire lenni szoktak, igenis, merem határozattan állítani, hogy a bankok ezt a tervezetet ugy kalkulálták ki és ez a tervezet a bankok diktandójára olyan módon készült, hogy a bankok egyetlen huncut fillért a vállalatokba be fektetni nem fognak, hanem 100 percentig az állam pénzén építkeznek és minden kötelezettség, a legkisebb bélyegszolgáltatás kötelezettsége alól kivonva magukat, minden terhet az állam nyakába zuditva és minden előnyt a maguk számára biztosítva fogják ezt megcsinálni. (Ugy van! a balközépen. Felkiáltások a bálközépen: Mindent megszavaznak!) Dénes István : Ahogy ők ezt megszavazzák ! (Zaj.) Eckhardt Tibor : Még egy következménye lesz ennek a vállalatok szempontjából. Az a közvetett hasznuk is meglesz, hogy ma, amikor épen az építési anyagok kartelljének mérhetetlen drágítása következtében minden más építkezés megakad, amikor a már megkezdett építkezéseket sem tudják annak az árdrágításnak, annak a mérhetetlen árfelhajtásnak következtében egyes magánépitkezők folytatni, akkor ezek az intézetek a nyakukon maradt építési anyagokat fel fogják használni ennél az építkezési akciónál, számlázni fogják az építési anyagok árát a kormánnyal való elszámolásnál, a jegyintózeti hitel lehívásánál azokat a horribilis árakat, amelyekre felhajtották az anyagokat és ezzel közvetve azt a hasznot is biztosítják maguknak, hogy a nyakukon maradt építkezési anyagoktól megszabaduljanak. Én az eredeti törvényjavaslatot szemlélve, még egy lényeges kifogást kell, hogy tegyek, és ez az, hogy ebben a javaslatban szerveztetik egy bizonyos fórum, amely a törvény végrehajtását ellenőrizni, illetőleg a kedvezményekben részesítendő intézményeknek és egyedeknek névsorát megállapítani és a kötelezettségek végrehajtását ellenőrizni lesz hivatott. Ez a szerv áll külöaböző ministeriumoknak és a lakáshivatalnak, stb.-nek képviselőiből, összesen öt képviselőjéből, azután a Pénzintézeti Központ egy kiküldöttjéből, és a javaslatnak igen gyanús szövegezése szerint áll még az akcióban résztvevő érdekeltségek egy-egy képviselőjéből is. Sohasem volt szokásban, és nem hiszem, hogy helyes üzleti szempontokból, — nem is beszélek állami érdekekről, — valaha is meghonosítható lenne, hogy valamely vállalat kötelezettségei teljesítésének ellenőrzésére hivatott bizottságban az érdekeltség több-kevesebb helyet kapjon, mert hiszen a Pénzintézeti Központot egyébnek, mint a nagybankok, mint a Tébe expoziturájának, sajnos, tekinteni nem lehet és mert a törvényjavaslat szövegezése szerint az akcióban résztvevő érdekeltségek egy-egy képévi augusztus 33-án, csütörtökön. viselője benne ül a bizottságban, szóval nem egy képviselője, hanem egy-egy képviselője. Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Csak egy ! Eckhardt Tibor : ... ami azt a gyanút kelti, hogy amennyiben nem vétetnék észre a nemzetgyűlés által ez a szövegezés, akkor az érdekeltségek valamennyien delegálnának egyegy tagot és majorizálhatnák esetleg az állami megbízottakat is. Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Csak egy ! Eckhardt Tibor : Én azt hiszem, az egyetlen helyes megoldás az, hogy amikor az állam bizonyos magántényezőkkel, magánépittetőkkel szemben feltételeket szab, ezen feltételek betartása vagy be nem tartása felett nem vegyes bizottság, nem az érdekeltekből és az állam megbizottaiból vegyesen összeállított bizottság, hanem az államhatalom legyen hivatott dönteni, mely egyedül adja azokat a kedvezményeket, amelyek mellett az építkezés történik. Az államérdek helyes megvédelmezésére más lehetőség, más mód nincs, mert az ilyen vegyes bizottság nem egyéb, mint ujabb alkalom a különböző ministeri exponenseknek különböző módon való megdolgozására, amely rendszer ellen nekünk a legélesebb és a legsúlyosabb kifogásaink vannak. (Ugy van ! balfelöl. Zaj a jobboldalon.) Ilyen körülmények között nem tartom a t. előadó ur által javasolt módosításokat sem kielégítőnek, mert nem fogadhatom el azt az álláspontot, hogy amikor bizonyos kötelezettségek ellenében bizonyos kedvezmények — felfogásom szerint helyesen — mindenkinek egyformán járnak, akkor még egy bizottság konstruáltassék és a pénzügyminister ur vagy bárki más döntsön afelett, hogy megadja e a kedvezményeket vagy sem. Itt igenis imperativ rendelkezésre van szükség, már csak azért is, sőt elsősorban azért, hogy az emberekben a vállalkozási és építési kedvet felébresszük, hogy ne kelljen kijárok után nézni, hogy ne ' kelljen kilincselni és előszobázni, hanem a törvény imperativ erejénél fogva mindenki tudja azt, hogy aki ezeknek az előfeltételeknek eleget tesz, annak ez és ez a kedvezmény jár. Ezt nem lehet kormánykegyektől függővé tenni, a kedvezményeknek mindenki számára egyformán kell nyitva állania, mert különben csak a korrupció ujabb lehetőségét, a kijárásoknak és az erkölcstelen befolyásoknak ujabb gócpontját teremtjük meg. (Ugy van! balfelöl.) Az igen t előadó ur javaslata már azért sem elégít ki engem, mert előttem konkrét példa van, hogyan kezeltetnék a javaslat ily értelmű megszövegezése esetén az egyes kedvezményekre igényt tartó egyének kérelme. Ezelőtt néhány héttel, amikor már az előttünk fekvő törvényjavaslat körülbelül készen volt, egy földbirtokos jó ismerősöm jött hozzám azzal, hogy ő a saját