Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-173
106 A nemzetgyűlés 173. ülése 1923. Perlaki György jegyző (olvassa) : »Cserti József indítványa : Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy akár rendeleti, akár törvényhozási utón a hadviselt államsegélyes felekezeti és községi tanítókat is részesítse abban a személyi pótlékban, amelyben az ország minden más közalkalmazottja az 1922. évi VI. te. 6. §-a értelmében részesül.« Elnök : Miután Cserti József képviselő ur indítványát írásban is beadta, az indítvány ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején indokolásra ki fog tűzetni. Kérem az interpellációs-könyv felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa) : »Csik József — a népjóléti ministerhez — a lakásügy rendezése s egyes visszásságok megszüntetése tárgyában, Östör József — a pénzügyministerhez — az ágfalvi vámőrség túlkapásai és jogosulatlan fegyverhasználata miatt, Berki Gyula — az összkormányhoz — bizonyos külpolitikai kérdések tárgyában.« Elnök : Javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására délután %3 órakor, illetőleg amenynyiben az ülés 2 óráig tartana, ugy délután %2 órakor térjünk át. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik az egyes pénzügyi természetű rendelkezésekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása és pedig a javaslat 7. §-ának folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Farkas Tibor ! (Nincs itt!) Elnök : A képviselő ur nincs jelen. Kíván még valaki a szakaszhoz hozzászólni ? (Nem !) A vitát bezárom. Kíván-e a minister ur szólni ? Kállay Tibor pénzügyminister : Nem ! Elnök : Senki szólni nem kíván, a tanácskozást is befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 7. §-ssal szemben Gaal Gaston képviselő ur egy elleninditványt adott be, amelyben a 7. § törlését kéri. Az eredeti szöveget tehát szembe fogom állítani Gaal Gaston képviselő ur indítványával. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a 7. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Gaal Gaston képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem f) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 7. §-t eredeti szövegezésében elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. A 7. §eredeti szövegezésébenelfogadtatott, így Gaal Gaston képviselő ur indítványa elesik. Következik a 8. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedj ék felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 8. §-t). Feljegyezve senki sincs ! Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem !) A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. évi augusztus hó 22-én, szerdán. Következik a 9. §. Perlaki György jegyző (olvassa a 9. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy a 9. § negyedik bekezdéséhez egy módosító indítványt terjesszek be. A negyedik bekezdés utolsóelőtti sorában »valamint« szó után következő szavak : »hatezer koronáig« törlendők volnának és ezen »hatezer koronáig« szavak helyett a következő beszúrás teendő : »esetenkint egymillió koronáig«. * Beláthatjuk, t. Nemzetgyűlés, hogy ez a hatezer korona ma birságnak is végtelenül csekély ; ha tehát az illetőt érzékenyen akarjuk kihágás esetén sújtani, akkor legalább is olyan összeget kell reá rónunk, amely a mai körülmények között is bizonyos mértékig sújtja az illetőt. Kérem módosításom elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Propper Sándor ! (Nincs itt !) Elnök : A képviselő ur nincs jelen. Következik ? Perlaki György jegyző : Gaal Gaston ! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A szakaszszal szemben már az általános vitánál voltam bátor körvonalazni azokat az aggodalmakat, amelyek részemről lehetetlenné teszik ennek a szakasznak elfogadását. Méltóztassanak a szakaszt figyelemmel kisérni. Méltóztatnak látni, hogy mindazok az üzemek vagy üzletek, amelyek gabonának akár tárolásával, akár feldolgozásával, akár értékesítésével foglalkoznak, itt egyetlen egy törvényes rendelkezéssel állami ellenőrzés alá helyezhetők, sőt a helyiségeik az állam által igénybe vehetők; utasíthatók, hogy üzemeiket ugy rendezzék be, amint a kormányrendelet előírja. Szóval ez a legnagyobb gazdasági megkötöttség ugy a terménykereskedőkre, mint a molnárokra, sőt mindazokra az üzletekre, amelyek élelmiszerekkel foglalkoznak. Mi egyéb ez, mint ujabb burkolt rekvirálás, azzal a különbséggel, hogy az élelmiszereket ezentúl nem a gazdáknál kívánja rekvirált atni, és azok forgalmát nem ott akarja megkötni és szabályozni, hanem a feldolgozó ipar körében. Miután én minden ilyen megkötöttséget teljesen igazságtalannak, sőt törvénytelennek tartok a termelővel szemben, természetes, nem lehet más álláspontom akkor sem, amikor nem termelőkről, hanem a kereskedőkről és a mezőgazdasági cikkeket s élelmiszereket feldolgozó különböző ipar-« vállalatokról van szó. Méltóztassék figyelembe venni, hogy a kis molnároknak hány ezrét fogja ez a paragrafus érinteni, méltóztassanak figyelembe venni, hogy mindezek sorsa tulajdonképen a kormány kezébe lesz letéve, amely egyszerű rendelkezésekkel és amint épen most tetszett hallani az előadó úrtól, egymillió koronáig terjedhető pénzbirságolással rendszabályozhatja meg őket. Én a magam részéről ehhez hozzájárulni nem