Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-161
88 L4 nemzetgyűlés 161. ülése 1923. évi július hó 25-én, szerdán. dánom, mert tegnap Friedrich István t. képviselőtársamat, aki azt mondta, hogy mindenkor tartsuk fenn a germán szövetséget, beszéde után az egységespárt megtapsolta. Szomjas Gusztáv : Ugy érzünk. (Helyeslés a jobboldalon.) Rákóczi Ferenc: Ez az a politika, amely miatt vége a koronánknak, ez az a politika, amiért felosztják ezt a kis országot. Rá kell még térnem ezzel kapcsolatban a földreform kérdésére. Bereg, Ung, Szatmár és Zemplén megye ottani intelligens kulturtársaságától, a volt Kárpáti Ligának még összetartott egyéneitől kaptam egy levelet, melyben szomorúan panaszkodnak arról, hogy ezekben a vármegyékben simán végrehajtották a földreformot, hogy a határon túl a földreform már végre van hajtva és pedig ugy, hogy az ottani magyar nincstelenek és más nemzetiségűek is kaptak 10—12 holdat, ahol már vigan szántanak. Kováts-Nagy Sándor : A magyaroknak meg semmijük sincs ! Rákóczi Ferenc: Igaz, hogy nekik könynyebb dolguk volt, mint nekünk, de ezt mi is megcsinálhatjuk. Mi is megtehettünk volna már eddig is annyit, ha másért nem, külpolitikai okokból, hogy legalább ott, a határszéleken kiosztottunk volna fejenként két-három holdat. Epen azon a vidéken még ma is Haynau meg "Wmdischgraetz birtok van és még ma is ott vannak ezek a nagy birodalmak. Szilágyi Lajos : Windischgraetz Lajos herceg jó magyar ember! Rákóczi Ferenc : Ezt nem vonom kétségbe, de annyit merek mondani, hogy Rákóczi magyarabb volt mindig, mint Windischgraetz! Szilágyi Lajos: Meg leszünk vele elégedve, ha mindenki olyan magyar lesz! Rákóczi Ferenc: A földreform végrehajtása vagy talán magának a törvénynek alkalmazása sok kifogásra ad okot. Legyen szabad errenézve egy pár példával szolgálnom az én kerületemből, ahol már megindult az eljárás, részben már be is van fejezve. Elsőbb Ocsán fejezték be nálunk a földreformot. Kerületem népét már a földreform megkezdése előtt rábírtam, hogy ne támasszon nagyobb földigényt, mint az evidensen háborús birtokok és a vagyonváltságföldek megosztását. Azt hiszem, ez elég mérsékelt álláspont és tisztelet, becsület annak a népnek, amely ezzel megelégedett és ezeket a határokat meg is tar* totta. Mi lett az eredménye? Ocsa községben, ahol 1200 holdra jelentkeztek igénylők, kiosztottak 700 holdat, de nem a községhez közel, nem attól két kilométerre, hanem ugyanabból a birtokból a községtől nyolc kilométerre eső homokos, rossz földet. Egy-egy holdat kaptak, leszállitották az igényüket. Nem merek kifogást tenni a bíróságok ellen, de azt mégis meg kell mondanom, hogy beadványomat, melyet a Földbirtokrendező Bírósághoz intéztem és amelyben kifejtettem, hogy elegendő vagyonváltságföld van, amelyből ne egy-két holdat, hanem legalább három-négy holdat juttassanak fejenként, ugylátszik el sem olvasták, mert egy szóval sem reflektáltak rá. Leszállitották pedig az igényeket akkor, amikor ott van gróf Degenfeld József volt főispán nagybirtoka,... Horváth Zoltán: Fajmagyar! (Zaj a jobboldalon.) Szilágyi Lajos: Igenis, jó magyar ember! Nem lehet mindenkit legyalázni! Igen jó magyar ember. Elnök : Csendet kérek ! Rákóczi Ferenc : ... mely nagybirtokból 472 holdat kellett volna leadni, az Országos Földbirtokrendező Bíróság azonban a birtokot nem vette igénybe, ott maradtak a vagyonváltságföldek felhasználatlanul. Ugyanakkor, amikor kijelentettem a szomszédos községe 1 : képviseletében, hogy mivel a szomszédos községek nem igényeltek innen földet, más községek kapjanak, a földbirtokrendező bíróság kimondotta, hogy nem veszi igénybe a birtokot, azzal az indokolással, hogy Degenfeld József gróf az oláhoknak és cseheknek olyan sokat ,leadott. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez az!) Ámde a vagyonváltságot le kell adni, legalább ezt fordítsuk a földbirtokrendezés céljaira. En nem megyek túlságba, szélsőségbe, ezt az egyet azonban kívánnom kell, hogy a vagyonváltságföldek amelyet egyenesen erre a célra szántak, legalább osszák szét. Gaal Gaston : De a népnek adják, ne nadrágosoknak ! Rákóczi Ferenc : Nagyon helyes, amit Graal Grasten t. képviselőtársam megjegyzett. Mindjárt fel is hozhatom például, hogy a szomszédos községben, Soroksárpéterin, amely a kommün alatt, ha jól emlékszem Marxfalva volt, gyári munkások és nadrágos emberek jelentkeztek egy-egy hold földért és meg is kapták a Károlyi-birtokból. Szerintem itt már disztingválni kellene. A gyári munkás nem fogja megművelni azt az egy holdat, amely künn van a határban. Annak a gyári munkásnak adjanak inkább házhelyet, sőt nagyobb, 600 négyszögöles házhelyet, ahol felépítheti a házát és konyhakertet tarthat magának, de arra nincs szükség, hogy a Károlyibirtokot, amely szakszerűen van kezelve, holdas darabokra osszák és odavessék a földmiveléshez nem értő népnek és ily módon a termelés alól 400—500 holdat kivonjanak. Nem tartom ezt helyesnek, bármennyire demokratikus érzésű vagyok is. Amikor Alsónémedin tartottuk a földbirtokrendezést, a végeredmény az volt, hogy elvettek földet a püspöki birtokból, amely, hogy ugy fejezzem ki magamat, ma is jobbágyviszonyok alatt áll, — nem a rossz értelemben gondolom, hanem a püspöki birtok az 1848-as birtokrendezés után is megmaradt a püspökség tulajdonában, de az ottlévő jobbágyok mint haszonbérlők tovább tartották a birtokot és apáról
