Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-161
84 A nemzetgyűlés 161. illése 1923. évi július hó 25-én, szerdán. Teréziánál, aki ezt mondotta: »Hallja, én nem kívánom, hogy maga a sárban maradjon, hanem ezzel a Kákóczi-féle ostobasággal hagyjon fel, mert kiteszem a szűrét.« Talán felesleges elmondanom, hogy József császár mily erőszakosan uralkodott. De legalább egyenesen, becsületesen. Ez való. O megmondta becsülettel : »En Magyarországot németté akarom tenni.« Hozzá is fogott azokhoz az eszközökhöz ; nem sikerült neki, ellenállottak a magyar vármegyék és megtört az ereje. De nem ugy voltunk már Ferenc császár uralkodása alatt. Ferenc császár nem mondta, hogy »a magyarokat megtöröm«, szüksége volt neki a Napóleon elleni hadjáratoknál a magyarokra. Szomjas Gusztáv: Csonka a történelem. II. Lipótot kihagyta! (Derültség.) Rákóczi Ferenc : II. Lipótot kihagytam, mert csak másfél évig uralkodott és igy nem volt rá ideje, hogy kifejtse habsburgi mivoltát. Ezeket körülbelül ismerjük, hisz nagyapánktól halljuk, mik történtek akkor. (Derültség.) Nagy Ernő : Már akinek volt nagyapja ! (Derültség.) Rákóczi Ferenc ; Ferenc császár a napóleoni hadjáratok után kifejezetten kijelentette, hogy Magyarországot az örökös tartományok közé kívánja beolvasztani és emiatt kilenc esztendeig nem is hivott össze országgyűlést. Ezt tudjuk. Azt is tudjuk, hogy V. Ferdinánd jóságos lelkű ember volt, de talán gyenge volt, talán erély hiján volt. Tudjuk, hogy V. Ferdinánd ideje alatt fogták le Kossuthot, zászlóvivő magyarjainkat. Tudjuk azt is, hogy azt az V. Ferdinándot, aki a magyaros magyar követeléseket teljesíteni kívánta, letették a trónról ; tudjuk, hogy a kamarilla vette újra kezébe a fegyvert és tudjuk, hogy 1848 után mi következett megint erre a szegény Magyarországra. Volt megint vérpad meg akasztófa elég. Szomjas Gusztáv : Zsidóuralom. (Derültség.) Pikler Emil: Haynau zsidó volt? Rákóczi Ferenc: Hogy Ferenc József és IY. Károly alatt miképen volt, olyan közelfekvő dolgok ezek, hogy nem vagyunk abban a történelmi távlatban, hogy ezekről Ítéletet mondhatnánk; erről nyilatkoznom talán nem is szabad. Nagy Ernő : De jó lenne ! Szilágyi Lajos: Az alkotmányosság kérdéséről beszéljen. A mai állapotról lehetne! Horváth Zoltán : Papiralkotmány. Nagy Ernő : 400 éve nincs a magyarnak alkotmánya ! Szilágyi Lajos : Beszéljünk a mai állapotról ! Peyer Károly: Maradjunk csak itthon! Rákóczi Ferenc: Meghánytorgatjuk egy kissé a Habsburgokat, nem szóltunk róluk már évek óta. Nagy Ernő : Jó az, megint kisért ! Szabó József : Mind megfordult most a sírjában ! Rákóczi Ferenc : II. Ulászló királyunk . . . Szomjas Gusztáv : Visszafelé megyünk? (Derültség.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rákóczi Ferenc : . . . német Miksa császárral szerződést kötött, kölcsönös házasságokkal megerősítvén ezt a szerződést. Szomjas Gusztáv: Felix Austria! Rákóczi Ferenc: Ez a szerződés arról szólt, hogy amennyiben Ulászló marad meg, ő, vagy ivadékai öröklik a német trónt, vice versa pedig a kölcsönös örökösödési szerződés alapján Miksa ivadékai jutnak a magyar trónra, ha Ulászló hal el maradékok nélkül. Ulászló ivadéka, II. Lajos, trónra került, tehát nem jöhetett Miksa. Nánássy Andor: A mohácsi vészt ki ne felejtsd ! Rákóczi Ferenc: Azt kihagytam. Miksa, minthogy 1519-ben meghalt, nem következett II. Lajos nyomába. Ekkor tehát szerződés szerint II. Lajost illette volna a német császári korona, ha ugyan az uralkodók jjkényük-kedvük szerint adhatták volna egymásnak az országokat. II. Lajos tehát nem jutott a német császári trónra, ellenben, amikor II. Lajos királyunk meghalt és Zápolya Jánost választottuk meg magyar királynak, előhozakodtak a szerződéssel : íme, nekünk öröklési jogunk van a magyar trónra. Pozsonyban nem is választatta meg magát magyar királlyá, hanem mint magyar király, elfogadtatta magát, a kontraktus alapján. De érezte azért ennek a hiányát, látta, hogy nincs törvényes alapja, s addig, amíg Zápolya János élt, amíg királyunk volt, nem is mert ehhez a kérdéshez hozzányúlni. Pikler Emil: Olyan finnyás volt? Rákóczi Ferenc: Nem mert! Eőri-Szabó Dezső : Pikler, mint habsburgista ! Rákóczi Ferenc: 1547-ben azonban meghozták azt a bizonyos V. törvénycikket, amelynek egyik szakasza, hogy szó szerint idézzem, ekként szól (olvassa) : »Őfelsége és örökösei uralmának és hatalmának is örök időre alávetették magukat...« Nánássy Andor: Ez az a kontraktus? Rákóczi Ferenc: Nem, ez az 1547. évi V. te. 5. §-a. Arról van tehát benne szó, hogy akkor a nemzet kinyilatkoztatta, hogy örök időre alávetette magát a Habsburgok uralmának. Krakker Kálmán: 1526-ban is már alávetette magát ! Rákóczi Ferenc: 1526-ban még nem. Akkor csak elfogadták királynak, de ilyen határozat nincs a törvényben. Az első törvény, amely erről szól, az 1547. évi V. te, ahol már be van svindlizve a törvénybe, hogy elismerték, hogy örök időkre elfogadták a Habsburgokat, pedig ez sohasem volt. (Mozgás és zaj.) Szilágyi Lajos: Szünetet kérünk! Nánássy Andor: Kérj már egy kis szünetet! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak!
