Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-161

84 A nemzetgyűlés 161. illése 1923. évi július hó 25-én, szerdán. Teréziánál, aki ezt mondotta: »Hallja, én nem kívánom, hogy maga a sárban maradjon, hanem ezzel a Kákóczi-féle ostobasággal hagyjon fel, mert kiteszem a szűrét.« Talán felesleges elmondanom, hogy József császár mily erőszakosan uralkodott. De legalább egyenesen, becsületesen. Ez való. O megmondta becsülettel : »En Magyarországot németté akarom tenni.« Hozzá is fogott azokhoz az eszközökhöz ; nem sikerült neki, ellenállottak a magyar vár­megyék és megtört az ereje. De nem ugy vol­tunk már Ferenc császár uralkodása alatt. Ferenc császár nem mondta, hogy »a magyaro­kat megtöröm«, szüksége volt neki a Napóleon elleni hadjáratoknál a magyarokra. Szomjas Gusztáv: Csonka a történelem. II. Lipótot kihagyta! (Derültség.) Rákóczi Ferenc : II. Lipótot kihagytam, mert csak másfél évig uralkodott és igy nem volt rá ideje, hogy kifejtse habsburgi mivoltát. Ezeket körülbelül ismerjük, hisz nagyapánktól halljuk, mik történtek akkor. (Derültség.) Nagy Ernő : Már akinek volt nagyapja ! (Derültség.) Rákóczi Ferenc ; Ferenc császár a napó­leoni hadjáratok után kifejezetten kijelentette, hogy Magyarországot az örökös tartományok közé kívánja beolvasztani és emiatt kilenc esz­tendeig nem is hivott össze országgyűlést. Ezt tudjuk. Azt is tudjuk, hogy V. Ferdinánd jó­ságos lelkű ember volt, de talán gyenge volt, talán erély hiján volt. Tudjuk, hogy V. Fer­dinánd ideje alatt fogták le Kossuthot, zászló­vivő magyarjainkat. Tudjuk azt is, hogy azt az V. Ferdinándot, aki a magyaros magyar köve­teléseket teljesíteni kívánta, letették a trónról ; tudjuk, hogy a kamarilla vette újra kezébe a fegyvert és tudjuk, hogy 1848 után mi követ­kezett megint erre a szegény Magyarországra. Volt megint vérpad meg akasztófa elég. Szomjas Gusztáv : Zsidóuralom. (Derültség.) Pikler Emil: Haynau zsidó volt? Rákóczi Ferenc: Hogy Ferenc József és IY. Károly alatt miképen volt, olyan közelfekvő dolgok ezek, hogy nem vagyunk abban a tör­ténelmi távlatban, hogy ezekről Ítéletet mond­hatnánk; erről nyilatkoznom talán nem is szabad. Nagy Ernő : De jó lenne ! Szilágyi Lajos: Az alkotmányosság kérdé­séről beszéljen. A mai állapotról lehetne! Horváth Zoltán : Papiralkotmány. Nagy Ernő : 400 éve nincs a magyarnak alkotmánya ! Szilágyi Lajos : Beszéljünk a mai állapotról ! Peyer Károly: Maradjunk csak itthon! Rákóczi Ferenc: Meghánytorgatjuk egy kissé a Habsburgokat, nem szóltunk róluk már évek óta. Nagy Ernő : Jó az, megint kisért ! Szabó József : Mind megfordult most a sír­jában ! Rákóczi Ferenc : II. Ulászló királyunk . . . Szomjas Gusztáv : Visszafelé megyünk? (De­rültség.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rákóczi Ferenc : . . . német Miksa császárral szerződést kötött, kölcsönös házasságokkal meg­erősítvén ezt a szerződést. Szomjas Gusztáv: Felix Austria! Rákóczi Ferenc: Ez a szerződés arról szólt, hogy amennyiben Ulászló marad meg, ő, vagy ivadékai öröklik a német trónt, vice versa pedig a kölcsönös örökösödési szerződés alapján Miksa ivadékai jutnak a magyar trónra, ha Ulászló hal el maradékok nélkül. Ulászló ivadéka, II. Lajos, trónra került, tehát nem jöhetett Miksa. Nánássy Andor: A mohácsi vészt ki ne felejtsd ! Rákóczi Ferenc: Azt kihagytam. Miksa, minthogy 1519-ben meghalt, nem következett II. Lajos nyomába. Ekkor tehát szerződés szerint II. Lajost illette volna a német császári korona, ha ugyan az uralkodók jjkényük-kedvük szerint adhatták volna egymásnak az országokat. II. Lajos tehát nem jutott a német császári trónra, ellenben, amikor II. Lajos királyunk meghalt és Zápolya Jánost választottuk meg magyar királynak, előhozakodtak a szerződéssel : íme, nekünk öröklési jogunk van a magyar trónra. Pozsonyban nem is választatta meg magát magyar királlyá, hanem mint magyar király, elfogadtatta magát, a kontraktus alapján. De érezte azért ennek a hiányát, látta, hogy nincs törvényes alapja, s addig, amíg Zápolya János élt, amíg királyunk volt, nem is mert ehhez a kérdéshez hozzányúlni. Pikler Emil: Olyan finnyás volt? Rákóczi Ferenc: Nem mert! Eőri-Szabó Dezső : Pikler, mint habsburgista ! Rákóczi Ferenc: 1547-ben azonban meg­hozták azt a bizonyos V. törvénycikket, amely­nek egyik szakasza, hogy szó szerint idézzem, ekként szól (olvassa) : »Őfelsége és örökösei uralmának és hatalmának is örök időre alá­vetették magukat...« Nánássy Andor: Ez az a kontraktus? Rákóczi Ferenc: Nem, ez az 1547. évi V. te. 5. §-a. Arról van tehát benne szó, hogy akkor a nemzet kinyilatkoztatta, hogy örök időre alávetette magát a Habsburgok uralmának. Krakker Kálmán: 1526-ban is már alá­vetette magát ! Rákóczi Ferenc: 1526-ban még nem. Akkor csak elfogadták királynak, de ilyen határozat nincs a törvényben. Az első törvény, amely erről szól, az 1547. évi V. te, ahol már be van svindlizve a törvénybe, hogy elismerték, hogy örök időkre elfogadták a Habsburgokat, pedig ez sohasem volt. (Mozgás és zaj.) Szilágyi Lajos: Szünetet kérünk! Nánássy Andor: Kérj már egy kis szünetet! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom