Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-161
76 A nemzetgyűlés 161, ülése 1923. évi július hó 25-én, szerdán. tiltakozom ezen ujabb adó ellen, mert attól kell félni, hogy a fürdővendégek nagyrésze külföldre fog menni. Az idén már szomorúan tapasztaltuk, hogy a tavalyi fürdővendégek egy része külföldön nyaral, a Balaton déli oldalán, a somogyi fürdőhelyeken a vendégeknek csak 70%-a tért vissza, igaz, hogy a múlt hetekben megindult tözsdehossz után ujabb vendégek érkeztek, de általábanvéve a fürdővendégek nagyrésze külföldre ment. Ennek oka a súlyos adózás. Sokat beszélünk épitésről. Jól tudjuk, hogy hazánk igen számottévő osztálya foglalkozik építőiparral. Ha azonban ugy teszünk, hogy amikor valami fejlődésnek indul, rögtön adókkal sújtjuk, az épitőipar is pangásnak fog indulni, amit egy rövid példával be fogok bizonyiteni. Ha valaki a villáját a Balaton mellett egy millió koronáért az idén bérbeadta, körülbelül 800.000 K adót fizet, úgyhogy az egy millió korona bér mellett, alig marad neki 200.000 koronája. Kérdezem azt, hogyha egy, a tisztességes munka gyümölcseként a múltban épitett villát, melynek értéke ma húsz millió korona s amely egy millió korona jövedelmet hoz, 80% adóval sújtunk, kinek lesz kedve épiteni ? Ha ma a villát lerombolják s az anyagot eladva, a pénzt beadj ák kosztba, hetenkint kapnak érte annyit, amennyit kaptak a villa kiadásáért ma. Milyen adók sújtják a háztulajdonost? Először is 25 százalékos kincstári haszonrészesedés. Ez kitesz 250.000 koronát, — 5 százalék közüzemi pótadó, ez 50.000 korona, — egy millió korona után 15 százalék házbéradó, ez 150.000 korona. Gaal Gaston : Fürdőhelyen ez nem 15, hanem 20 százalék ! Beischl Richárd : A 150.000 korona házbéradóhoz jön még 150 százalék községi pótadó, vagyis 225.000 korona, 40 százalékos útadó. vagyis 60.000 korona, 40 százalék vármegyei pótadó ugyancsak 60.000 korona, közmunkaadó 1600 korona, vagyonadó 12.000 korona, egyéb adó 11.800 korona, összesen tehát 820.000 korona. Marad tehát eg}^ 20 millió koronát érő objektum évi bére fejében 180.000 korona. • (Egy hang jóbbfélöl : A kincstári haszonrészesedést a bérlő fizeti !) Ha külön ki van kötve, igen. Gaal Gaston : Akkor fizet még utána külön adót ! Reisch! Richárd : Tehát nem lehet ebben az országban a termelő munkának értéke, ha a látható és becsületes vagyon, amelyiket munkával gyűjtöttek, ilyen megterhelést szenved, mig a korona leromlására berendezett üzlet, amely milliós hasznokat hoz, alig van megadóztatva. Addig, amig ebben az országban a tisztességes munka nincs megjutalmazva, amig itt a munkás, aki minden erejét, amig a hivatalnok, aki egész tudását, becsületét és szorgalmát kockára teszi, nyomorog, úgyhogy a napi megélhetése sincs meg neki, nem kapja meg a létminimumot sem, hogy a családjával együtt megélhessen, addig a spekuláció, a tőzsdeüzlet a végtelenségig tombol. (Ugy van ! Ugy van I a Ház minden oldalán.) Addig nem lesz ebben az országban gazdasági konszolidáció, addig nem lesz itt megnyugvás, mig a valutaromiágra berendezett orgia és a munkásoknak, különösen a szegény népnek jajkiáltásai közötti óriási ür minden nap mélyebbé lesz. Nagy Ernő : Hát miért támogatja a képviselő ur ezt a kormányt? Reischl Richárd : Majd azt is meg fogom mondani ! Aggodalommal, mondhatnám kétségbeeséssel nézek az ősz elé, épen a mai koronaromlás miatt, mikor a munkás, aki keresni tud, alig tudja betevő falatját a családjának megszerezni. Mi lesz vele szeptemberben, októberben, amikor nem fog munkát kapni, mikor a kenyere mellett nem tudja megszerezni családjának a ruhát, lábbelijét és tüzelőanyagát? ! Szomjas Gusztáv : Buzautalvánnyal kell fizetni ! Reischl Richárd : Fontosnak tartom tehát épen ebből a szempontból, hogy az állam előrelátva, már ma gondoskodjék az ellátatlanok számának kiterjesztéséről, amire feltétlenül szükség lesz. (Helyeslés.) Annak elbírálását, hogy ezen kiterjesztett létszámú ellátatlanok kik legyenek, nem biznám pusztán a hivatalos szervekre. A hivatalos szervek mellett, igenis, bevonnám a társadalmi szerveket is, mert ezek tudják megitélni legjobban, hogy abban a községben, faluban vagy kerületben kinek van szüksége az állam támogatására. Mert ha csak a jegyzőkre és azokra a szervekre bizzuk ezt, akik eddig is végezték, akkor néhol lelketlenség fog mutatkozni vagy a protekció érvényesül és nem azok fogják az állami ellátást megkapni, akiknek szükségük van rá, hanem azok, akik hozzájuk közelebb állanak, vagy akiket az illető jegyző ismer. Nem kell ezen többletkiadására más, mint amit Bottlik István báró igen t. képviselőtársam itt a napokban felEmiltett, elsorolván, hogy miféle uj adónemeket kell behozni, milyen luxuriőz dolgokat kell megadóztatni, ezek bőven fedeznék azt a kiadást, amelyek ebből az államra háramolnának. Itt van elsősorban a tőzsde. Ez, nyiltan megmondom, bár a kormányt támogató párthoz tartozom, hogy azt tovább ebben az országban a forradalom előkészítése nélkül nézni már nem lehet, ahogyan a tőzsdén tobzódik az üzérkedés, a drágitás. Tűrhetetlen, hogy itt mindenki tőzsdézik, hogy itt milliókat tesz zsebre mindenki, hogy itt az emberek autókat tartanak és óriási orgiákat ülnek és emellett a szegény nép napról-napra jobban visszaesik és nem találja meg a maga létminimumát. Igenis, a tőzsdét meg kell adóztatni s hozzá kell erős kézzel nyúlni. Nem elég az a megadóztatás, amit itt megkísérelnek. Tessék a forgalmiadót itt is teljes mértékben behozni, ne csak annál a munkásnál, aki a kenyérért négyszer fizet forgalmi adót, ugy hogy minden munkás mikor a kenyerét eszi, 80 korona adót fizet az államnak egy kilogramm után.
