Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-161

64 A nemzetgyűlés 161. ülése 1923. évi július hó 25-én, szerdán. kiragadjam az egészből a székesfőváros ügyét és azokkal az eseményekkel foglalkozzam, amelyek legutóbb a fővárosnál történtek. Ismeretes dolog, hogy a főváros törvényhatóságának ellenzéki bizottsági tagjai lemondtak mandátumukról és azt hiszem, ez a kérdés nem olyan, amely felett egyszerűen napirendre lehet térni, hiszen ha mást nem is, de tekintetbe kell venni azt, hogy a fővárosnál az ország lakosságának egyhatod része van érdekelve és ha hozzá számitjuk a környéken lakó, de a fővárosban alkalmazott munkásokat és tisztviselőket, akkor nem túlzás, ha azt mondom, hogy gazdaságilag talán az ország lakosságának egyötöde van érintve

1 azon intézkedések által, amelyeket a főváros törvényhatósága hoz. A szociáldemokrata párt a fővárosi képviselőtestületben nincs képviselve. Ennek magyarázata az, hogy mi annak idején ugyanazt a passzív álláspontot foglaltuk el a fővárosi választásokkal szemben, mint a nemzetgyűlési választásokkal szemben. Munkásszavazatok estek esetleg ellenzéki képviselőkre, de semmi esetre sem kerültek be oda a párt ezen állásfoglalása folytán szociáldemokrata képviselők. Szomjas Gusztáv: Bizonyára a Wolff-csoportra szavaztak! Peyer Károly : így nekünk nincs módunkban azokat a sérelmeket, és azokat a szempontokat, amelyek a munkásokat közelről érintik, a főváros törvényhatósági bizottságában szóvá tenni, kénytelenek vagyunk tehát ide hozni a nemzetgyűlés elé, mert véleményem szerint ez a kérdés is olyan, hogy felette nem lehet szemlehunyva tovább haladni. A kormány nem nézheti tétlenül, hogy a főváros törvényhatóságának csonka része tovább vezesse a főváros lakosságának az ügyeit. Különösen nem nézheti ezt tétlenül a kormány és a nemzetgyűlés akkor, amikor azt látjuk, hogy ez az úgynevezett többség a főváros közgyűlésén lényeges kisebbségét képezi a főváros lakosságának és ennek a kisebbségnek nincs is joga, nincs is meg az erkölcsi lehetősége, az erkölcsi ereje ahhoz, (Ugy van!ügy van! a szélsöbaloldalon.) hogy a főváros lakosságának összessége nevében beszéljen. Propper Sándor: Nincs erkölcsi alapja! Klárik Ferenc: Közutálatnak örvend! Peyer Károly: Szerencsére itt vannak előttünk a legutóbbi nemzetgyűlési választások eredményei. Ezeknek nyilvánosságra jutása után a főváros közgyűlésének kötelessége lett volna lemondani (Ügy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) és szavazás alá bocsátani az ő mandátumát is, mert ez a szavazás világosan megmutatta, hogy a fővárosban nincs a többségi párt mögött a lakosság többsége, hanem ma csak egy véletlen folytán intézi a főváros ügyeit. Klárik Ferenc: Es árdrágit! Peyer Károly : A legutóbbi nemzetgyűlési választások alkalmával az első szavazókörben a szociáldemokrata szavazók száma 21.291 voit, az összes szavazók 32'7°/o-a. A második szavazókörben a szociáldemokrata szavazatok száma 48.129 volt, az összes leadott szavazatoknak 40'4°/o-a. A harmadik szavazókörben 51.698 szociáldemokrata szavazat volt, az összes szavazatok 41"4%-a. A fővárosban tehát leadtak öszszesen 121.748 szociáldemokrata szavazatot, ami közel 40°/o-a az összes szavazatoknak. Propper Sándor: Azért Wolffék egész jól érzik magukat! Peyer Károly : A liberális szavazatok száma 72.430 volt, ugy hogy a szociáldemokraták szavazataival együtt 194.178 szavazatot tesznek ki. Ezzel szemben az összes keresztény pártok... Propper Sándor : Az ó- és ujkeresztények ! Peyer Károly :... a Wolff-párti meg a többi árnyalatok, összesen 63.298 szavazatot kaptak, tehát a szociáldemokrata és liberális szavazatoknak egyharmadát. Ezek a számok világosan bizonyitják, hogy a főváros törvényhatóságának többsége Budapest lakosságának csak egyharmadát képviseli. Méltóztassanak azonban megengedni még egy dolgot, azt, hogy egész őszintén kijelentsem, hogy én kétlem, hogy ha ma még egyszer szavazásra kerülne a sor, az úgynevezett keresztény pártok kapnának-e 63.000 szavazatot. Szomjas Gusztáv : Már megerősödött az irányzat ! Peyer Károly : Nagyon kétlem ezt ós azt hiszem, hogy a legközelebbi választás az én álláspontom helyességét fogja igazolni és be fogja bizonyítani, hogy a fővárosban ez a 63.000 szavazó sem lesz megtartható a többségi párt részére. Propper Sándor: Tudják ők azt, azért hamisítottak nagyban! Peyer Károly: A választást már a múltkor megelőzte egy eset, amely ide került a nemzetgyűlés elé. A főváros törvényhatóságának többségi pártja érezte, hogy a legközelebbi választáson csak ugy tudnak bejutni többségben, ha a választói névsort durván meghamisítják. Nem is szegyeitek magukat; ezt a hamisítást egészen szemérmetlenül követték el, (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) úgyhogy a kormánynak rendelettel kellett köteleznie őket arra, hogy ezt a hamisítást korrigálják. Igaz, hogy nem korrigáltatott teljesen, magával azonban azzal a ténnyel, hogy a közfelháborodás nyomása alatt, amely ennek az intézkedésnek a nyomán keletkezett, a kormány kénytelen volt rendeletének érvényt szerezni és utasítani az összeíró küldöttségeket, már el van ismerve a hamisítás ténye, . . . Fábián Béla: Senki sem tagadja! Peyer Károly: ...úgyhogy a főváros törvényhatósága, ha egy kis erkölcsi érzék lett volna benne, — értve természetesen mindig a többségi pártot — kénytelen lett volna helyét