Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-168

44í> A nemzetgyűlés 168. iiMse 1923. nyos, hogy az emberiség egész haladása, a kultúra és civilizáció fejlődése a termelés fejlődésének az eredménye, és a termelésnek stagnálása, vagy visszaesése maga után vonja a kultúra és civilizáció stagnálását és visszaesését is. És törvénye a gazdasági életnek az is, hogy a termelés fejlődésével az emberek szükségleteiket egyre könnyebben, tökéletesebben és mindig olcsóbban elegit hetik ki. Az a kérdés tehát ennél a szakasznál, hogy ma már helyeselhetünk-e olyan intézkedéseket, amelyekegy haladó gazdasági élet szimptomait akarják beleerőszakolni a mai hanyatló gazdasági életünkbe anélkül, hogy a hanyatlás okait akarnák kiküszöbölni, Lshet-e érvényesíteni szociális szempontokat ott, ahol azok szemben találják magukat az élet törvényeivel. Az árdrágitási törvény intézkedései háborús idők kényszerhelyzetének átmeneti rendelkezései épen ugy, mint a forgalmi tilalmak, a maximálások és rekvirálások. Akkor át kellett hidalni a gazdasági életben bizonyos nehézségeket tisztán technikai eszközök alkalmazásával is, abban a reményben, hogy az időleges zavar elmúlik és az egyensúly helyreáll, mielőtt a mesterséges beavatkozás káros hatása átterjedne a gazdasági produkcióra és éreztetné romboló hatását. De ilyen mesterséges és a gazdasági élet törvényeivel ellenkezőintézkedéseket állandósítani, szerény nézetem szerint, az egész gazdasági élet veszélyeztetése nélkül nem lehet(Helyeslés jobb felől.) A szociális szempontok érvényesítése a termelésnek szabályozásával jár és csökkenti a termelési impulzust. Ma, amikor a termelést nem tudjuk eléggé fokozni és a termelési impulzust nem tudjuk eléggé felébreszteni, ilyen törvényes intézkedéseket tenni, szerény nézetem szerint, nem helyes. A termelők vagy nem veszik komolyan a korlátozásokat és akkor aláássuk a törvénytiszteletet, vagy komolyan veszik, és akkor mérleget csinálva a munka és eredmény között, nem fejlesztik termelésüket ; vagy végül : egyesek komolyan veszik, mások nem, és akkor előáll az az eset, amit az egész háború alatt tapasztalhattunk, hogy a törvénysértők vagyonosodtak, a törvénytisztelők pedig károsodtak. Van-e még valaki, aki a múlt tapasztalatai után azt hiszi, hogy a drágaságot mérsékelni, vagy — mint divatosan mondják — letörni lehet ármegállapításokkal és ár vizsga ló-bizottságokkal ? Akik ezt jóhiszemüleg remélték, azok is csalódtak és kiábrándultak az árdrágító visszaélésekről szóló törvény három éves uralma alatt. A drágaság a korona leromlásának következménye és a magyar koronának az utolsó évben mutatkozó világpiaci értékgrafikonja mindenkit meggyőzött arról, hogy a valutát technikai természetű bankműveletekkel hosszabb ideig stabilizálni nem lehet, és hogy nem a jelenségek, vagy okozatok, hanem az okok megváltoztatásával érhető el csupán a stabil valuta, és az ezen alapuló gazdasági egyensúly. y A valuták világpiaci értékelését három tényező, . évi awi/U'sztus ho'7-ëft, kedden, mint alapok irányítja : az államháztartás egyensúlya, vagy improduktív deficitje, a külföldi fizetési mérleg egyensúlya, vagy deficitje, és az ennek alapján kifejlődő gyorsító, vagy eszkomptáló folyamat, a spekuláció. A spekuláció azonban nem primé rius jelenség, nem önálló tényei ő, hanem kísérőjelenség, amelyet letörri nem is lehet, de normális gazdasági életben önmagától letörik. A másik két tényező, az államháztartás deficitjének megszüntetése, és a külföldi fizetési mérleg javítása pedig egyaránt a termelés forszírozott fokozását teszi az ország kötelességévé. Ám ugyanezt követelik politikai ckok is, mert a jelen nagy gazdaságpolitikai problémája, épen a nemzeti jövedelemeloszlásnak hirtelen és erőszakos eltolódása ennek orvoslása is csak gazdasági alapon érhető el. így tehát ismét a termelés kérdéséhez jutunk vissza és be kell látnunk, hogy nem ármegállapitásokkal és uzs

orabiróságokkal, hanem a termelés fokozásával, megfelelő export- és import politikával és vámtarifális intézkedésekkel lehet inkább az áralakulásokra befolyást gyakorolni. (Igaz / Ugy van ! a jobboldalon.) Ne akarjuk tehát agyonszabályozni a gazdasági életet, és különösen ne akarjuk korlátozni az amugyis gyenge termelést, mert ez annyi, mint egy lábbadozó beteget tönkretenni. Xerxes hiába korbálcsoltatta meg a háborgó tengert, az csak háborgott tovább és a gazdasági életre nézve is áll Madáchnak a mondása : »hagyd zajongani, majd az élet korlátozza önmagát !« Ilyen törvényekkel kárt okozhatunk a gazdasági életben, nagyobbat vagy kisebbet, jelentéktelent vagy helyrehozhatatlant, hasznot azonban soha. És emellett az ilyen rendelkezés meghozatala : minden esetben kitérés még egyszer a komoly elhatározások elől és elodázása a céltudatos gazdasági programmhak. Nem ármegállapítás kell, nem uzsorabiróság és árvizsgáló bizottság, hanem egy igen nagy feladatnak a megvalósítása : a termelés erősítése, fokozása és bátorítása. (Felkiáltások a jobboldalon : Szabaddá tétele l) Ez beteg gazdasági életünknek az orvossága és csak ez csökkentheti a drágaságot is. De necsak beszéljünk erről, hanem cselekedjünk is. A kisgazdáknak adjon az állam olcsó műtrágyát, termeljen részükre az állami birtokokon nemesítő vetőmagvakat, mozdítsa elő valamilyen módon a mélyebb szántást és gazdasági iskolák megszervezésével fejlessze gazdasági ismereteiket. De van a többtermelésnek egy társadalmi és morális feltétele is. Mondja meg már egyszer a nemzetgyűlés az országnak bátran és férfiasan ; Honfitársaim, nincs tovább ! Az állam nem adhatja vissza azt, amit a megváltozott élet elvett. A magas életstandarddal, a szórakozásokkal, a nyugodt szellemi munkával csábító élet csonka Magyarországon elmúlt ! Vissza kell térnünk, a konkrét, gazdaságilag közvetlenül termelő munkához, a tisztviselő, a honoracior pályákat a minimumra kell leszorítani. Őstermelő iparosok, kereskedők, fuvarozók kellenekj'más foglalkozásokból csak annyi, amennyi