Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-168

440 A nemzetgyűlés 168. ülése 1923. nagy és nem is olyan mély, mint amilyennek gondolni méltóztatik. Mindenütt, ahol párhuzamosan külön státusban dolgozik tulajdonképen ugyanazon a munkatéren két szervezet, ilyen apróbb féltékenykedések, ilyen apró súrlódások fognak előfordulni ; én azonban tudom, meg vagyok róla győződve és tapasztaltam, hogy a rendőrfelügyelői és rendőr tisztviselői kar a legszebb harmóniában dolgozik együtt. Ha itt-ott anyagi kérdésekben talán sérelmeket éreznek is egymással szemben, ez sohasem megy odáig, hogy a két tisztikar egymással szemben keresne vagy találna ellentéteket, legfeljebb a felettes hatósággal nincs megelégedve, amely ugyan igyekszik igazságot tenni, de végre is olyan megoldást nehéz találni, amellyel jobbról is, balról is minden irányban meg legyenek elégedve. A magam részéről szintén épen a rendőrségi státus egyesítése alkalmával szükségesnek tartom, hogy a felügyelői kar státus viszonyain bizonyos módosításokat eszközöljünk, anélkül azonban, hogy a részletekre nézve nyilatkozhatnánk Bizonyos sérelmek, amelyeket a képviselő ur Emiltett, csakugyan alaposaknak mutatkoznak s ezeket rövidesen eliminálni fogjuk. V^gül még csak arra szeretnék rámutatni, hogy abban az egy speciális konkrét kérdésben, amelyet a képviselő ur a budapesti rendőrparancsnok helyettesének kijelölése tekintetében felemlitett, méltóztassék reámbizni, hogy én addig, amig tárcám ügyeinek kérdésében, a rendőrség működéséért felelős vagyok, az egyes posztokra olyan egyéneket válasszak ki, akik nézetem szerint oda a legalkalmasabbak Ott, ahol én egy fontos, nagyhorderővel biró állás betöltése előtt állok, — anélkül, hogy itt véglegesen el lehetne dönteni a kérdést, mert az, amit a képviselő ur a kinevezésről mondott, tisztára beosztás volt, — azon az állásponton vagyok, hogy itt nem lehet kicsinyes szempontokból kiindulni, nem lehet azt keresni, hogy egyik vagy másik státus féltékeny szemmel vagy megelégedéssel nézi-e az illető bosztását vagy kinevezést. Ahol a legalkalmasabb embert megtaláljuk, onnan kell azt venni, és fogjuk is venni. Azt hiszem, hogy a rendőri tisztviselői és felügyelői kar sokkal nagyobb lelkesedéssel csüng a maga feladatán, semhogy akkor, ha a gyakorlati megoldást kedvezőnek és az ő szolgálata szempontjából is helyesnek találja, ilyen kicsinyes kérdések által magát megtéveszteni engedné. Ezeket kívántam elmondani. Szilágyi Lajos.' Nagyfontosságú a kérdés! Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 19. § eredeti szövegével szembenáll elsősorban az előadó ur, másodsorban Rupert Rezső képviselő ur indítványa. A kérdést akként kívánom féltenni, hogy méltóztatik-e a törvényjavaslat 19. §-ának eredeti szövegét elfogadni, szemben az előadó ur által javasolt indítvánnyal, évi augusztus hó 7-én, kedden. igen vagy nem? Amennyiben a 19. §-t eredeti szövegében nem méltóztatnak elfogadni, ugy azt az előadó ur által javasolt kiegészitéssel fogom elfogadottnak kijelenteni. Méltóztatnak a kérdésnek ilyetén való feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Kérdem tehát: méltóztatnak-e a 19. § eredeti szövegét elfogadni, szemben az előadó ur indítványával, igen vagy nem? (Nem!) A szakaszt tehát az előadó ur által javasolt kiegészitéssel jelentem ki elfogadottnak. Következik a határozathozatal Rupert Rezső képviselő ur indítványa tárgyában. Kérem a jegyző urat, méltóztassék az indítványt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa az indítványt). Elnök : Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténih.) Kisebbség. Az indítvány mellőztetett. Következik a törvényjavaslat 20. §-ának a tárgyalása. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a 20. §-t felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 20. §4). Homonnay Tivadar! Homonnay Tivadar; I. Nemzetgyűlés! A 20. § harmadik bekezdéséhez a következő indítványt nyújtom be (olvassa) : »Felhatalmaztatik a kormány, hogy az állami óvónők közül azokat, akik óvónői minőségben tinzennegyedik évüket már betöltötték, összlétszámuk 10%-a erejéig a IX. fizetési osztályba kinevezhesse.« Az óvónők a minősítési törvény szerint négy középiskolát és ezenkívül két évi tanfolyamot kell hogy végezzenek. A középiskolai négy osztályhoz kötött képesítéssel birok részére egyéb állami hivatalokban már megnyílhatott a VII. fizetési osztály. A közelmúltban megjelent 6923. számú ministerelnöki rendeletben a pénzügyminister ur a tanítók részére igen helyesen meg méltóztatott nyitni a VII. fizetési osztályt és pedig a 30-ik szolgálati évöket betöltött tanítók részére 10°/o erejéig. Azt hiszem, hogy a pénzügyminister ur nem zárkózik el az elől, hogy ugyanezen elv alapján a IX. fizetési osztály első fizetési fokozatát meglehetne nyitni azon óvónők részére, akik 15 évi szolgálatukat már betöltötték. A IX. fizetési osztály második és harmadik fizetési fokozata már megnyittatott az óvónők részére. 15 év után tényleg az ezen osztálynak megfelelő fizetést kaptak, azonban nem neveztetnek oda ki és a IX. fizetési osztály első fizetési fokozata még nem nyittatott meg a részükre. Kérem a t. pénzügyminister urat, méltóztassék javaslatomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Szilágyi Lajos! Szilagyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Én a kedvezményes ellátásra vonatkozó felszólalásomat azzal kezdem, hogy leteszek a nemzetgyűlés asztalára a püspökladányi tisztviselők s közalkal-