Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-167

376 A nemzetgyűlés 167. ülése 1923. évi augusztus hó 3-án, pénteken. Vass József munkaügyi és népjóléti minister: Itt vannak az asztalon ! Szilágyi Lajos : És állítom, hogy a nemzetgyűlés ugy dönt e kormányrendeletek fölött, hogy tulajdonképen a nemzetgyűlés tagjainak többsége, legnagyobb része ezeket a rendeleteket nem ismeri; szóval, olyan rendeleteket méltóztatnak törvényerőre emelni, amelyeket legnagyobb részük nem ismer. Hát, t. Nemzetgyűlés, én nem engedem ezt a tárgyalást olyan könnyen továbbgördülni. (Helyeslés half elöl.) Nem veszem a lelkemre, hogy ezen néhány sorból álló szakaszon csak ugy átfussunk. Legalább a lelkiismeretemen könnyitek abban a tekintetben, (Helyeslés half elöl.) hogy az összes nemzetgyűlési képviselők figyelmét felhívom arra, hogy mit rejtenek ezek az iktatószámok, mik rejtőznek ezen számok mögött és milyen rendeleteket emelünk mi most törvényerőre. Tudvalevő, hogy a mi rendszerünk, a Magyarországon elfogadott rendszer a rokkantellátás terén különválasztotta a hivatásos katonát a katonai szolgálatra bevonulva volt, polgártól. Én ezt az eljárást nem helyeslem. Én hivatásos katona és hadbavonult polgár között akkor, amikor a hadirokkantellátásról van szó, különbséget nem tettem volna. En ennek az egész rendszernek elvi ellensége vagyok, de a többség igy döntött, ugy hogy a nemzetgyűlés tavaly ezt különválasztva tárgyalta. Ezzel megint mi történt? A hivatásos katonák javaslatát már tavaly letárgyalta a nemzetgyűlés; akik tehát a hivatásos állományban rokkantak meg, azokról már gondoskodtak törvényhozásilag, mig azok számára, akik a nem tényleges állományból, tehát a szolgálatonkivüli viszonyból, a tartalékból, vagy a népfelkelési állományból vonultak be, még a mai napig sincsen törvény, illetőleg reájuk nézve ezek a rendeletek lesznek törvényerejüek, amelyeket nekünk most meg kell szavaznunk. Nagy hiba, honvédelmi szempontból sem tartom helyesnek, hogy mindig előre kerülnek a sorban a hivatásos katonák, és hátul, utánuk történik kísérlet a nem hivatásos állományból bevonulva volt katonákról való gondoskodásra. Innen ered, hogy Magyarországon tulajdonképen a tényleges katonák sorsát a legtöbb fixfizetéses ember irigyli; innen ered, hogyha egy államrendőrrel beszélek, annak minden vágya egy mondatban foglalható össze, egyetlenegy mondatban, amit már a pénzügyminister urnák ismételten előterjesztettem ; t. i. azt kérik, hogy ugyanolyan fizetésben és ellátásban részesüljenek, mint a hivatásos katonák. Mit jelent ez? Azt, hogy elhagyatva érzik magukat; azt, hogy ugy gondolkoznak, hogy a katonákról a legfelsőbb hadúr mindig gondoskodni fog, a katonák elhagyatva nem fognak maradni, a legfőbb hadúr felülről fogja a kormányt kényszerítene ha ez szükségessé válik, hogy a katonák járandóságáról gondoskodjék. Ebből kifolyólag a többi fegyveres szervezeteknek minden vágya az volt, hogy a katonákkal egyenlő fizetésben részesüljenek. El is érték ezt mindanynyian, csak az államrendőrség nem érte el ; de erről majd a részletes vitában egy másik szakasznál leszek bátor bővebben beszélni ! T. Nemzetgyűlés ! Ha már a hivatásos katonákról gondoskodtunk, annál inkább reánk hárul a felelősség, hogy ennek a kérdésnek jobban a mélyére nézzünk, és reánk hárul a felelősség, hogy amikor a kormány ezekkel a javaslatokkal jön, akkor, igenis, mérlegeljük azt, vájjon szavazatunkkal megadjuk-e számára a felmentést, vagy nem. Ha már az előadó ur nem ismertette ezeket a számjegyeket a nemzetgyűléssel, megteszem én. A 2700. számú rendelet tartalmazza a törvényt pótló általános kormányrendelkezéseket és gerince Magyarországon a rokkantellátásnak. Az 1922: XVII. te, amely itt említve van, indemnitási törvényjavaslat volt, amely azután törvény lett, s ez tartalmazza ennek a 2700. számú rendeletnek utólagos jóváhagyását, törvényerőre emelését. A további iktatószámok közül a 7200. számú rendelet már egy törvényt sértő jogtalan rendelkezés voK, mert a kormánynak nem volt joga azt kiadni, minthogy a kormánynak nem lehet joga rendeletileg módosítani törvényeket. Egyébként — hogy ugy fejezzem ki magamat — egészen szerénytelenül elmondja ez a szöveg azt, hogy ők tálajdonképen rendelettel módosítottak törvényt, csak ezt kérik utólag jóváhagyni. A 8700. számú rendelet az érdekeltek jövedelmi cenzusát módosítja és nézetem szerint szintén törvényt sért, de legalább használ, mert kiterjesztette azoknak a létszámát, akik a magasabb illetmények áldásos hatásaiban részesültek. Az 1360. számú rendelet a mesterséges testrészek, műlábak utánpótlásáról és az Országos Hadigondozó Hivatal megszüntetéséről szól. Ez is törvényt sért, mert hatályon kivül helyez törvényes rendelkezéseket, de abban a részben, ahol a mesterséges testrészekről, azoknak után- * pótlásáról intézkedik, s igy ebből a szempontból kell azt megemlítenem A 3410. számú rendelet a rendkívüli segélyekről intézkedik. At. pénzügyi kormány ugyanis itt is a rendkívüli segélyekkel kezdett operálni s a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátását is rendkívüli segélyek kiutalásával javította. Csodálatoskép hiányzik a t. kormánynak egy rendelete: a 4666. számú ministerelnöki rendelet, s végtelenül csodálom a törvény szerkesztésnek azt a módját, hogy nekem az ellenzéki padokról kell felhívnom a kormány tagjainak figyelmét arra, hogy létezik egy 4666. számú