Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-167

A nemzetgyűlés 167. ülése 1923. tűrni és a törvény teljes szigorával kivan eljárni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : Haller István képviselő urat illeti a szó. Haüer István : T. Nemzetgyűlés ! Ezt a kérdést olyan súlyos problémának tartom, hogy nagy szükség van arra, hogy az higgadtan mérlegeitessék minden oldalról. Lehetőleg kapcsoljunk ki ebből minden preokkupációt és ne Ítéljünk előre az ügy felett és személyek felett anélkül, hogy a rugókat tényleg a maguk egész részletességében ismernők és ismernők az intenciókat, amelyek vezették azokat, akik ezt a sztrájkot előidézték. Az én keresztényszocialista felfogásom szerint — és ez a keresztényszocialista párt — egy sztrájk a gazdasági harcban a munkásságnak a fegyvere. (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ehhez a fegyverhez azonban csak akkor szabad hozzányúlni, amikor arra kényszeritő ok van, (ügy van ! balfelöl.) amikor minden egyéb mód a kérdés elintézésére már ki van meritve és minden mód lehetetlenné vált. Hegyeshalmy Lajos : De nem a vasútnál ! Haller István : Mindenütt, ahol a munkásságról van szó. Kivételt abszolúte nem teszek, mert az élethez joga van a tisztviselőnek és munkásnak egyformán, a napszámosnak épugy, mint az állami alkalmazottnak. Ebben a kérdésben én különbséget nem ismerek. Perlaki György : A közalkalmazottnak nincs ehhez joga ! (Zaj.) Elnök (csenget.) : Csendet kérek. Haller István : Mivel nem akarnám azt, hogy a párt álláspontját ne lássa mindenki világosan, ismétlem azt, hogy a sztrájk a gazdasági harcban végső eszközként alkalmazható akkor, amikor arra kényszeritő szükség van s akkor, ha a megegyezésnek minden egyéb módja már ki van meritve. Szabóky Jenő : Ez nem keresztény felfogás ! Ugron Gábor: Tisztviselő sohasem sztrájkolhat ! Szomjas Gusztáv : Majd ha mi kezdünk sztrájkolni és nem adunk kenyeret ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. (Zaj. Szabóky Jenő közbeszól.) Kérem Szabóky Jenő képviselő urat, méltóztassék a folytonos közbeszólástól tartózkodni. Haller István : Akkor, amikor a disputába azt vetik bele, hogy az általam Emiltett felfogás keresztény felfogás-e vagy nem, hogy lehet-e a sztrájkot igy felfogni vagy nem, erről lehetne disputálni s én nagyon szívesen felveszem t. képviselőtársammal a disputa fonalát, de ezt nem találom egyáltalában célszerűnek. Ez a párt elvi álláspontjának a kijelentése, és ezt nem is akarom ma részletesen indokolni, mert a dologhoz nem tartozik. Kénytelen voltam azonban felszólalásomat ezzel bevezetni, hogy a párt álláspontja ebben a tekintetben tiszta legyen, és hogy meg tudjam magyarázni azt, hogy hogyan foglalunk állást ezzel a sztrájkkal szemben és minő intézkedést és minő alapon kérünk a kormánytól. Nem hiszem, hogy az ügynek bárki is szolgálatot tenne akkor, amikor azt I évi augusztus hó-3-án, pénteken. 353 látva, hogy igyekszem objektive és higgadtan ezt a kérdést beállítani, mégis felesleges izgalmakkal túlfüti a levegőt, hogy odakünn azt higyjék a sztrájkolok, hogy itt ab invisis mindenki elitéli a sztrájkot. (Felkiáltások jobb felől : El is Ítéljük !) Karafiáth Jenő : Közel négymillió korona fizetéssel nem lehet sztrájkolni ! Szabó JÓZSef : Hiába mondja a képviselő ur, hogy nem lehet : de facto sztrájkolnak ! Szabóky Jenő: Vörös példa! (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak, mind a két oldalon. Haller István : Én tehát arra akarom a kormányt felhívni ami elvi álláspontunkból kifolyólag, hogy legyen szives minden lehető vizsgálatot megejteni, hogy meg tudja állapítani, hogy vájjon gazdasági vagy egyéb okok idézték-e elő ezt a sztrájkot. Amennyiben gazdasági okoknak van benne részük, akkor méltóztassék ezeket a gazdasági okokat megszüntetni. (Zaj a jobboldalon.) Nem értem, hogy Szomjas t. képviselőtársam miért mulat ezen. Szomjas Gusztáv : Ide szóltam ! ön azt sem tudja, miről beszéltünk. (Zaj.) Haller István : Azt hiszem, hogy ahhoz igazán nem fér kétség, ha azt mondom, hogy a kormányt arra akarom ielhivni, hogy vizsgálja meg objektive azt, hogy vannak-e gazdasági okok is a sztrájkot előidéző okok között, amelyek elintézésre várnak. Ha vannak, akkor ezeket szüntesse meg, ha pedig azt kénytelen konstatálni, hogy gazdasági okok tényleg nincsenek, akkor kézzelfogható lesz a másik felfogás, amelyen a képviselők egy része van, hogy t. i. politikai okok idézték elő ezt a sztrájkot (Felkiáltások jobbfelől : ügy van ! A többség van ezen a véleményen !) és amennyiben politikai okok idézték elő, akkor a keresztényszocialista páit is azon a véleményen van, hogy a legerélyesebben kell elj árni mindazok ellen (Élénk helyeslés jobbfelől és a középen.) akik politikai okokra bazirozva vezetnek egy ilyen akciót, amely az országnak milliárdos károkat okoz. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől és középen. Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Én azt hiszem, ezt az álláspontot nem kifogásolhatja a t. Nemzetgyűlés és ezt az álláspontot egészen objektive képviseli a keresztényszocialista párt a sztrájkólókkal szemben is. De meg kell okvetetlenül állapítani, hogy vájjon hol van itt az igazság. Én t. i. nem volnék hajlandó a sztrájkot ab invisis elitélni akkor, ha vannak komoly gazdasági okok, de feltétlenül elitélem, ha ilyen gazdasági okok nincsenek. (Helyeslés jobbfelől.) Már most amit a kereskedelemügyi minister ur mondott, hogy a mozdonyvezetők és fűtők fizetése a legutóbbi fizetésrendezés alkalmával olyan összegig emeltetett fel, aminőt ő szives volt itt kimutatni, erre vonatkozólag nekem az a felfogásom, hogy a mai tisztviselői fizetési kategóriákban a mozdonyvezetői fizetés tényleg olyan, amelyet ezidőszerint, viszonyítva a többi köztisztviselőknek vagy állami alkalmazottaknakfizetéséhez, keveselnj