Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-167
À nemzetgyűlés 167. ülése 1923. havi fizetéseket kapnak. Ebből tényleg nem lehet megélni, ennek még a kétszerese sem az az összeg, amelyből az alkalmazottak a családjaikat fenn tudják tartani. Rupert Rezső : Ezen segiteni kell ! Homonnay Tivadar : Épen azért a kormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy ezeken a kategóriákon segitsen, az ő gazdasági helyzetükön javitson, hogy ezek is meg tudjanak élni. T. Nemzetgyűlés, elsősorban az üres tányér, az üres gyomor az, amely izgat. A kormánynak ki kell venni azokat az izgató anyagokat ebből a mozgolódó kategóriából... Rubinek István : ÉP- az izgatókat 1 Homonnay Tivadar : . . . nem szabad nekik tápot adni, nem szabad engedni azt, hogy ők olyan könnyen lobbanékonyakká tehetők legyenek. De amikor ezt megállapitom, egyúttal kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy igenis nemzetietlennek és lelkiismeretlenségnek tekintem egy ilyen sztrájk rendezését a mai nehéz viszonyok között és azoknak, akik ezt felelősség nélkül és lelkiismeretlenül szitják, a megbüntetését mindannyian kivánjuk. (Ugy van ! a bal- és a jobboldalon.) De azt is kérem, hogy azokkal, akik ebbe beleoktrojáltattak, ne méltóztassék egyenlő mértékkel bánni, mert azok csak eszközök voltak. (Ugy van I a szélsőbaloldalon.) Rupert ReZSŐ : Ugy van ! Tökéletesen ugy van ! Homonnay Tivadar : Szeretnék, mint mondottam, arra is felvilágosítást kapni, vájjon a kormány nem követett-e el mulasztást annak a megfigyelése körül, hogy ez a sztrájk tényleg rendeztetni fog, tudott-e a kormányzat arról, hogy ez a sztrájk küszöbön áll ? Ha igen, akkor tudta-e a kormány azt, hogy annak a sztrájknak mi az oka : gazdasági, vagy politikai oka van-e ? Berki Gyula : Politikai oka van ! Homonnay Tivadar : Amint azelőtt is nyíltan, őszintén szembeszálltam azokkal, akik ilyen lelkiismeretlenül vezették a tömeget, ugy most meg kell állapitanom a kormánynak is a felelősségét, hogy ez a dolog idáig juthatott el ; mert a kormány csak az utolsó órában segitett azokon, akik jóformán csak tengették az életüket. Rupert Rezső : Tűrte az uszitást a Népben, a Szózatban, mindenütt ! Homonnay Tivadar : Nem látom, hogy a kormányt mélyen ne érné a felelősség akár gazdasági, akár politikai sztrájk miatt Mert ha gazdasági sztrájk, akkor, igenis, a kormánynak látnia kellett azt a lehetetlen helyzetet, aemlyben a közalkalmazottak és a többi kategóriák sinylődnek. Igaz, hogy köszönettel veszik, hogy segítségükre jött ; de miért az utolsó órában jött ? (Egy hang jobbfelöl : De ha már egyszer megvan, miért ez a sztrájk ?) Ha a kormány kijelenti és elismeri, hogy ebben a kiadott rendeletben egyes kategóriák érdekeit nem honorálta ugy, amint kellett volna, hanem honorálni kívánja, évi augusztus hó 3-án, pénteken. 351 nem azért, mert sztrájk van, hanem azért, mert belátja, hogy ezeken is segiteni kell, — akkor igen rövid időn belül megváltozik a helyzet. Viszont pedig, ha ez a sztrájk politikai sztrájk, akkor kérdezem az igen t. kormánytól, hogyan lehetséges, hogy a kormányzat már korábban nem jött nyomára ennek a politikai sztrájknak, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) hogyan lehetséges, hogy a kormány, ~~ amelynek szerintem bizonyosan tudomása volt erről — nem tudta ezt a sztrájkot megakadályozni ? Lelkiismeretlenek eldobtak egy követ a lejtőn. Ezt a követ meg kell fogni az első pillanatban, mert nem lehet tudni, hol fog megállni S Halász Móric : Fel kell húzni az izgatót ! Homonnay Tivadar : A kormánynak nem lett volna szabad megengednie, hogy ez a kő eldobassék, hanem már előzőleg meg kellett volna akadályoznia, hogy az izgatók munkája ne sikerüljön. Drozdy GyŐZŐ : Nem mer velük a kormány szembeszállni ! (Zaj.) Rupert ReZSŐ : Ez a következménye annak, hogy eddig mindig csak tisztességes embereket üldöztek ! Elnök : Csendet kérek ! Homonnay Tivadar: Igaz, hogy még mindig jobb egy ilyen mozgalmat csirájában elfojtani most, mint később. Szabó JÓZSef : Nem elfojtani kell ezt ! Beck Lajos : Orvosolni ! (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Homonnay Tivadar : Én az ország érdekét tekintem mint ellenzéki képviselő is, és azt tartom első érdeknek. Ezért nyíltan beszélek, mint ahogy igen helyesen méltóztatik mondani, hogy nyilatkoznunk kell jobbra és balra is, mert csak igy lehet a helyzetet tisztán látni és igy lehet véleményt alkotni. Ismétlem, a kormánynak korábban kellett volna ezt a kérdést megfognia. Mindenesetre azonban a kormányzat találjon módot arra, hogy azoknak az alkalmazottainak megélhetése lehetővé tétessék, akiknek a gazdasági helyzete még mindig nagyon nehéz úgyszólván lehetetlen. Hiszen a kormánynak módja van erre ; különben is bírjuk a kormánynak errevonatkozó nyilatkozatait. Még egy dologra óhajtom felhívni a kormány figyelmét. Amikor kiadatott ez a kormányrendelet és tényleg tűrhetővé tétetett a közalkalmazottak 90%-ának megélhetése, akkor én — mert most csak a magam nevében és nem a párt nevében beszélek, — ugy képzeltem, hogy a közalkalmazottak minden kategóriájától, tehát a mozdonyvezetőktől is munkát, fegyelmet és önzetlenséget kívánunk. Kérem a kormányt arra, méltóztassék itt a nemzetgyűlés szine előtt nyilatkozni, mik a tervei a sztrájkra vonatkozólag és mik a tervei arra nézve, hogy azoknak a közalkalmazottaknak, tisztviselőknek, altiszteknek és munkásoknak helyzetét is javítsa, akiknek a megélhetése ma is tarthatatlan. 49*
