Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-166

334 A nemzetgyűlés 166. ülése 1923. évi augusztus hó 2-án

} csütörtökön. b) Az újonnan emelt épületek és épületrészek után a házadómentesség (a) pont) tartama alatt kincstári házhaszonrészesedés nem jár. c) Ha az épületet és épületrészeket társulati adó alá eső vállalat emelte, a házmentesség (a) pont) időtartama alatt a társulati idő alapjának megállapításánál az adómentes épületből vagy épületrészből származó jövedelmet a mérleg szerinti jövedelemhez nem szabad hozzászámítani. d) Ha az épületet és épületrészt társulati adó alá eső vállalat építette, ugy az épület és épületrész előállítására fordított költségeket a vállalat három éven belül tetszésszerinti részletekben vagy öt év alatt egyenlő részletekben adómentesen leírhatja vagy tartalékolhatja. Indokolt esetekben a pénzügy minister az öt évet — a törlesztés tartama alatt is — meghosszabbíthatja. e) Ha kizárólag az akció keretébe tartozó épületek és épületrészek emelése céljából több vállalat külön részvénytársaságot alakit, a külön részvénytársaságnak a társulati adó alá eső vállalat tulajdonában levő részvényeiből eredő jövedelemre a c) pont, a részvények megszerzésére fordított költségek leírására, illetve tartalékolására pedig a d) pont rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. f) Azok a részvénytársaságok vagy szövetkezetek, amelyek alapítási tervezetük és alapszabályaik értelmében kizárólag az akció keretébe tartozó épületek és épületrészek létesítése és azok fen tartása céljából alakultak, az 1920. évi XXIV. tcikk 14. és 15. §-ai szerint járó illeték alól mentesek. g.) Amennyiben a vállalat az épitós céljaira kölcsönt vesz igénybe, a külcsönügyletről kiállított okirat, — a váltó kivételével — valamint a külön okiratban kiállított bekebelezési engedély, a kölcsön visszafizetésekor kiállított nyugta és törlési engedély illetékmentes. A kölcsönnek kizárólag az akció keretébe tartozó ingatlanra való telekkönyvi bekebelezése után bejegyzési illeték nem jár. h.) Arra a természetes személyre, aki az épületet vagy épületrészt építtette, az épületbe vagy épületrészbe befektetett tőke után utólagosan sem jövedelem-, sem vagyonadót kivetni nem lehet, sem a jövedelem-, vagy a vagyon eltitkolása miatt eljárás nem indítható azon a címen, hogy az eltitkolt jövedelmet vagy vagyont az építtető a jogszerű időn belül nem vallotta be. E mentesség elismerésének azonban csak akkor van helye, ha építkező igazolja, hogy a befektetett tőke az 1923. évi január hó első napját megelőző időben szerzett jövedelemből vagy a megjelölt napot megelőző időben már tulajdonban volt vagyonból származik. Az előző bekezdés a—h) pontjaiban biztosított kedvezmények csak olyan épületekre és épületrészekre adhatók meg, amely épületekre vagy épületrészekre nézve a népjóléti- és munkaügyi minister elnöklete alatt e célra alakítandó bizottság, melynek tagjai: a népjóléti bizottság állami lakásépítési központi szervének, a pénzügyministernek, a kereskedelemügyi ministernek és a Pénzintézeti Központnak egy-egy küldöttje, az Országos lakásépítési ministeri bizottság vezetője, továbbá az akcióban résztvevő érdekeltségek egy-egy képviselője megállapította, hogy az építési akció keretében épültek és a kedvezmények az i) és h) pontban foglaltak kivételével megszűnnek, mihelyt az épületek és épületrészek az Emiltett céloktól elvonatnak'.« Tisztelettel kérem ennek a szakasznak a pénzügyi bizottsághoz való utasítását. Elnök: Szilágyi Lajos képviselő ur a házszabályokhoz kórt szót. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés ! Mivel a mi véleményünk szerint az előadó ur házszabálysértést követett el, és az elnök ur is, ha felteszi a kérdést, véleményünk szerint házszabálysértést fog elkövetni, mi elvi álláspontunkat minden egyes ilyen esetben le fogjuk szögezni és tiltakozunk a kormánynak és a többségnek mostani eljárása ellen. (Helyeslés balfélol.) Elnök : Az előadó ur kíván szólam. Őrffy Imre előadó: A következő szakasz, amelyet indítványozni bátor vagyok, így hangzik (olvassa): »Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a »Hangya« termelő, értékesítő, és fogyasztási szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség szövetkezeti központja cég alaptőkéjéhez az eddigi 40U millió korona névértékű alapítványi üzletrészen felül akár az eddigi üzletrészek névértékének felemelésével, akár további alapítványi üzletrész átvételével hozzájárulhasson. A pénzügyminister azon időtartamra, mig a »Hangya« Szövetkezet a m. kir. kincstár által jegyzett alapítványi üzletrészeket vissza nem fizeti és a »Hangya« Szövetkezet bármely tartozásáért a m. kir. kincstár készfizetői kezessége fennáll, ezen szövetkezeti központ igazgatóságába egy tagot delegál, aki az igazgatósági és a végrehajtó bizottsági üléseken részt vesz és a netán törvénybe vagy alapszabályokba avagy a pénzügyminister által fenti üzletrész jegyzés és kezességvállalás alkalmával előirt kikötésekbe ütköző határozatok ellen óvást emel. Az alapszabályok módosítására irányuló igazgatósági határozat is csak a ministeri kiküldött hozzájárulásával hozható. A ministeri kiküldött által emelt óvás az illető határozat végrehajtását a pénzügyministernek harminc napon belül hozandó határozatáig felfüggeszti. A »Hangya« szövetkezeti központ saját tagjaitól, valamint a tagjai sorába tartozó szövetkezetek tagjaitól áruelőlegek címén pénzt gyümölcsöztetésére elfogadhat. Az áruelőlegekre s az azok kamatoztatására vonatkozó feltételeket a pénzügyminister állapítja meg. A jelenlegi kivételes gazdasági viszonyokra való tekintettel, azok a szövetkezetek, melyek alapszabályaik értelmében üzletrészeik után öt,