Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-166

324 A nemzetgyűlés 166. ülése 1923. évi augusztus hó 2-án, csütörtökön. kásadót és általában lehetetlennek tartom a városi ingatlanoknak azt a megadóztatását, amit az igen t. kormány itt végez. Valahányszor t. i. a háztulajdon nagy könnyezések közt jön és azt mondja, hogy lehetetlen megélnie, a kormány nagylelkűen újra és újra látszólag csak a lakók rovására engedélyez emeléseket, de tényleg és valóságban a maga javára engedélyez adóemeléseket, mert a valóság az, hogy az igen t. kormány nem a háztulajdonnak meleg barátja, hanem meleg barátja önönmagának, amennyiben szabad jegygyei utazik az emeléseknél és valahányszor a háztulajdonos stájgerol, valahányszor a háztulajdon emeli a béreket, az igen t. kormány blinder passagier szépen elbújva, a felemelt házbórek után szedi a maga százalékát. Itt van tulajdonképen a rejtély kulcsa, hogy a kormány miért érdeklődik mindig olyan melegen a háztulajdon érdekei iránt és miért hive az emeléseknek. T. i. örömmel engedi át a közgyülöletnek a háztulajdont, amikor tulajdonképen a kormánynak sokkal több haszna van az emelésekből, mint magának a háztulajdonnak. A dolog ugy áll, hogy a háztulajdon után például Budapesten 24°/o-ot, nagyobb városokban 20%-ot szed a kormány, nyers hozadék gyanánt. • Ehhez járulnak mindazok az egyéb terhek, amelyeket a háztulajdon viselni köteles ; ehhez járul Budapesten a magas pótadó, egyéb helyeken a még magasabb pótadó, ehhez járul a jövedelmi adó, és járulnak például Budapesten a házbérkrajcárok, a vízvezetéki díjak, kéményseprési díjak, ugy hogy a háztulajdon ennek az igen magas, súlyos, 24 és 20°/o-os adónak következtében már önmagában véve is rendkívül súlyos terhet visel. Most ugyanerre az ingatlanra reá ró a kormány még egy adót és ezt elnevezi kincstári haszonrészesedésnek. Minthogy azonban látja, hogy ezt a háztulajdon már megfizetni nem képes, egyenesen a lakásokra rója azt ki és megállapít 25°/o-os kincstári haszonrészesedésnek elnevezett adót, amelyet egyenesen a lakóktól szed be. Nem tudom, hogy az én lakásom után milyen haszonból méltóztatik a kormánynak részesedni, mert abból, hogy valaki egy lakásban lakik, az illetőnek egyáltalában semmi haszna nincs. Mi az a kincstári haszonrészesedés? Ez nagyon gyönyörű szó. De tessék megnevezni a gyermeket a maga nevén, akkor nem egyéb, mint lakásadó. Abban a percben, amikor kimondja a javaslat, hogy ezt többé nem a háztulajdon, hanem a lakó tartozik fizetni, abban a percben ez lakásadó és a kincstári haszonrészesedés elnevezésnek semmiféle értelme nincs, mert mi, akik itt szegény és szerény lakók vagyunk, nem gyártunk sem szeszt, sem cukrot, tehát nem tudom, micsoda hasznunkból akar az igen t. kormány részesedni. (Derültség balfelöl.) Legalább ne tessék minket azzal gyanúsítani, hogy nekünk hasznunk van abból, hogy házbért fizetünk. Ebből nincs hasznunk, hanem ellenkezőleg, mi fizetünk. Minthogy tehát ehhez a fizetéshez . . . Kállay Tamás: Próbálja elhagyni lakását, meglátja, milyen haszon az! Vázsonyi Vilmos: Nem értem. Kállay Tamás: Ha kimégy belőle, akkor látod, hogy hasznod volt belőle, mert benne laktál. (Derültség.) Vázsonyi Viimos : Ez egészen uj felfogás és be kell vallanom, hogy ezzel az érvvel szemben teljesen védtelen vagyok. (Derültség.) Kállay Tamás: Megszoktam már régen. Vázsonyi Vilmos : Minthogy fizetek házbért, nekem nem hasznom van ebből, hanem kiadásom, és ha ehhez a kiadáshoz még egy pótlékot kell hozzáfizetni, ez a kincstár számára lehet haszon, de nem az én hasznomból részesedik, hanem az én kiadásaim után kell pótlékot fizetnem. Ez a vita különben tisztán arról szólna, hogy mi legyen ennek az adónak a neve. Én azonban magát ezt az adónemet teljesen helytelennek, teljesen igazságtalannak tartom. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbáloldalon.) Mit jelent ez? Ha nem számítom az ingatlan egyéb terheit, ha csak a 24%-os házadóhoz veszem hozzá a 25%-os kincstári haszonrészesedést, ez például már magában a fővárosban 49%, amely fizettetik pusztán egy elsőrendű szükséglet, a lakás után, mert hiszen nagyon természetes, hogy a 24-%-os házadót is meg kell tériténi a lakónak a háztulajdonos számára; ehhez járulnak még a terhek és akkor valóban elenyésző csekély része a házak után befolyó nyers hozadéknak az, amely a háztulajdonos kezén marad. Olyan exorbitans megterhelése ez az ingatlannak, mely mellett azután a kormány ne jöjjön mindenkor azzal, hogy ujabb emelést kell engedélyezni a háztulajdonos számára, mert nem tud megélni, hanem legyen kegyes ezeket az exorbitans terheket elengedni, mert teljesen lehetetlen, hogy a városi lakosság egyetlen elsőrendű szükséglete, a lakás után 25% kincstári haszonrészesedést fizessen. Nagyon könnyű a helyzete a pénzügyi kormánynak, mert az alatt a címlet alatt, hogy csonka Magyarországon nincsenek még kellő statisztikai adataink, egyáltalában nem hallunk semmit az adóbevételekről. Pedig rendkívül érdekes volna megtudni, hogy az egyes jövedelmi források milyen adóterhet viselnek, ez egy kissé érdekelne bennünket. Dénes István : Nagyon érdekes volna ! Vázsonyi Vilmos : Nagyon szükségesnek tartom, hogy ezeket a számokat végre megismerjük, mert ezek nélkül nem tudunk kellő módon tájékozódni, és ha nem tájékozódunk kellő módon, akkor nem adhatjuk le helyesen votumunkat, akkor előítéletek rabjai vagyunk, az egyik jövedelmi forrás meggyanúsítja a másikat, hogy az állam részéről kedvezményekben részesül, nem