Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-166

324 A nemzetgyűlés 166. ülése 1923. évi augusztus hó 2-án, csütörtökön. kásadót és általában lehetetlennek tartom a városi ingatlanoknak azt a megadóztatását, amit az igen t. kormány itt végez. Valahányszor t. i. a háztulajdon nagy könnyezések közt jön és azt mondja, hogy lehetetlen megélnie, a kormány nagylelkűen újra és újra látszólag csak a lakók rovására engedélyez emeléseket, de tényleg és valóságban a maga javára engedélyez adóeme­léseket, mert a valóság az, hogy az igen t. kor­mány nem a háztulajdonnak meleg barátja, ha­nem meleg barátja önönmagának, amennyiben szabad jegygyei utazik az emeléseknél és vala­hányszor a háztulajdonos stájgerol, valahány­szor a háztulajdon emeli a béreket, az igen t. kormány blinder passagier szépen elbújva, a fel­emelt házbórek után szedi a maga százalékát. Itt van tulajdonképen a rejtély kulcsa, hogy a kormány miért érdeklődik mindig olyan me­legen a háztulajdon érdekei iránt és miért hive az emeléseknek. T. i. örömmel engedi át a köz­gyülöletnek a háztulajdont, amikor tulajdon­képen a kormánynak sokkal több haszna van az emelésekből, mint magának a háztulajdonnak. A dolog ugy áll, hogy a háztulajdon után pél­dául Budapesten 24°/o-ot, nagyobb városok­ban 20%-ot szed a kormány, nyers hozadék gyanánt. • Ehhez járulnak mindazok az egyéb terhek, amelyeket a háztulajdon viselni köteles ; ehhez járul Budapesten a magas pótadó, egyéb helye­ken a még magasabb pótadó, ehhez járul a jöve­delmi adó, és járulnak például Budapesten a házbérkrajcárok, a vízvezetéki díjak, kémény­seprési díjak, ugy hogy a háztulajdon ennek az igen magas, súlyos, 24 és 20°/o-os adónak követ­keztében már önmagában véve is rendkívül súlyos terhet visel. Most ugyanerre az ingatlanra reá ró a kor­mány még egy adót és ezt elnevezi kincstári haszonrészesedésnek. Minthogy azonban látja, hogy ezt a háztulajdon már megfizetni nem képes, egyenesen a lakásokra rója azt ki és megállapít 25°/o-os kincstári haszonrészesedésnek elnevezett adót, amelyet egyenesen a lakóktól szed be. Nem tudom, hogy az én lakásom után milyen haszon­ból méltóztatik a kormánynak részesedni, mert abból, hogy valaki egy lakásban lakik, az illető­nek egyáltalában semmi haszna nincs. Mi az a kincstári haszonrészesedés? Ez nagyon gyönyörű szó. De tessék megnevezni a gyermeket a maga nevén, akkor nem egyéb, mint lakásadó. Abban a percben, amikor kimondja a javaslat, hogy ezt többé nem a háztulajdon, hanem a lakó tartozik fizetni, abban a percben ez lakásadó és a kincs­tári haszonrészesedés elnevezésnek semmiféle értelme nincs, mert mi, akik itt szegény és sze­rény lakók vagyunk, nem gyártunk sem szeszt, sem cukrot, tehát nem tudom, micsoda hasz­nunkból akar az igen t. kormány részesedni. (Derültség balfelöl.) Legalább ne tessék minket azzal gyanúsítani, hogy nekünk hasznunk van abból, hogy házbért fizetünk. Ebből nincs hasz­nunk, hanem ellenkezőleg, mi fizetünk. Minthogy tehát ehhez a fizetéshez . . . Kállay Tamás: Próbálja elhagyni lakását, meglátja, milyen haszon az! Vázsonyi Vilmos: Nem értem. Kállay Tamás: Ha kimégy belőle, akkor látod, hogy hasznod volt belőle, mert benne laktál. (Derültség.) Vázsonyi Viimos : Ez egészen uj felfogás és be kell vallanom, hogy ezzel az érvvel szemben teljesen védtelen vagyok. (Derültség.) Kállay Tamás: Megszoktam már régen. Vázsonyi Vilmos : Minthogy fizetek házbért, nekem nem hasznom van ebből, hanem kiadá­som, és ha ehhez a kiadáshoz még egy pótlékot kell hozzáfizetni, ez a kincstár számára lehet haszon, de nem az én hasznomból részesedik, hanem az én kiadásaim után kell pótlékot fizetnem. Ez a vita különben tisztán arról szólna, hogy mi legyen ennek az adónak a neve. Én azonban magát ezt az adónemet teljesen hely­telennek, teljesen igazságtalannak tartom. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbáloldalon.) Mit jelent ez? Ha nem számítom az in­gatlan egyéb terheit, ha csak a 24%-os ház­adóhoz veszem hozzá a 25%-os kincstári haszon­részesedést, ez például már magában a főváros­ban 49%, amely fizettetik pusztán egy első­rendű szükséglet, a lakás után, mert hiszen nagyon természetes, hogy a 24-%-os házadót is meg kell tériténi a lakónak a háztulajdonos számára; ehhez járulnak még a terhek és ak­kor valóban elenyésző csekély része a házak után befolyó nyers hozadéknak az, amely a háztulajdonos kezén marad. Olyan exorbitans megterhelése ez az ingatlannak, mely mellett azután a kormány ne jöjjön mindenkor azzal, hogy ujabb emelést kell engedélyezni a ház­tulajdonos számára, mert nem tud megélni, hanem legyen kegyes ezeket az exorbitans ter­heket elengedni, mert teljesen lehetetlen, hogy a városi lakosság egyetlen elsőrendű szükség­lete, a lakás után 25% kincstári haszonrésze­sedést fizessen. Nagyon könnyű a helyzete a pénzügyi kor­mánynak, mert az alatt a címlet alatt, hogy csonka Magyarországon nincsenek még kellő statisztikai adataink, egyáltalában nem hallunk semmit az adóbevételekről. Pedig rendkívül ér­dekes volna megtudni, hogy az egyes jövedelmi források milyen adóterhet viselnek, ez egy kissé érdekelne bennünket. Dénes István : Nagyon érdekes volna ! Vázsonyi Vilmos : Nagyon szükségesnek tar­tom, hogy ezeket a számokat végre megismerjük, mert ezek nélkül nem tudunk kellő módon tájé­kozódni, és ha nem tájékozódunk kellő módon, akkor nem adhatjuk le helyesen votumunkat, akkor előítéletek rabjai vagyunk, az egyik jöve­delmi forrás meggyanúsítja a másikat, hogy az állam részéről kedvezményekben részesül, nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom