Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-165
A nemzetgyűlés 165. ülése 1923. dolgára. Nemsokára rá arra ment a közeli mésztelepi csendőrjárőr, minden további nélkül kutatott az eset után, végigjárta a falu minden házát és névszerint összeszedte és a csendőrlaktanyára előállította Auer Jánost, Peigelbauer Ferencet, Auer Lipótot, Wulzer Jánost, Hertzmann Sebestyént és Hertzmann Józsefet, akinek az ügyhöz igazán semmi köze nem volt, mert nem is volt jelen az esetnél. Amikor a laktanyába érkeztek, akkor kezdődött tulajdonképen az, ami miatt én szükségesnek tartottam ennek az interpellációnak elmondását. Ahelyett, hogy annak rendje és módja szerint megvizsgálták volna az esetet, hogy tulajdonképen mi történt és megfelelő formában a szükséges eljárást megindították volna, a csendőrök mind a hat előállított felsőgallai lakost a legbrutálisabb módon bántalmazták. Hétfő reggeli három órától kezdve egészen délelőtt tizenegy óráig, úgyszólván kétórai felváltással, a legkegyetlenebb módon ütötték-verték ezeket az embereket, úgyannyira, hogy a fájdalmas ütésektől eredő jajkiáltásuk az egész faluba elhallatszott. A falu népe összesereglett a csendőrlaktanya előtt és a csendőrök ugy iparkodtak az összecsődült embereket szétriasztani, hogy tégladarabokat dobáltak a tömeg közé, igy kényszerítve őket a menekülésre. Azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, ez mégsem tartozik a rendes csendőri eljáráshoz. Egészen nyugodt lélekkel csendőri brutalitásnak lehet ezt nevezni. Sőt merem állítani, hogy ilyen dolgokat csakis azok tudnak elkövetni, akik emberbőrbe bujt állatok, mert emberi érzéssel ilyen dolgokat elkövetni, a hivatalos hatalommal ennyire visszaélni semmi körülmények között nem szabad. Ezért feltétlenül és joggal elvárhatjuk, hogy belügyminister ur ebben az ügyben a legsürgősebben megindítja a szükséges eljárást. Hétfőn délelőtt más eset történt. Az egyik letartóztatottnak, Peigelbauer Ferencnek, édesanyja elment a csendőrlaktanyához, hogy fiának élelmet adjon be. Ez az összetöpörödött, beteges, ötvenesztendős öreg asszony szinte rimánkodott, engedjék meg neki, hogy azt a kis elemózsiát a fiának beadja. Ahelyett, hogy ezt megengedték, vagy megfelelőképen kioktatták volna, hogy nem szabad beadni semmiféle élelmet, ezt a szegény, beteges, öreg asszonyt is brutális módon bántalmazták, felpofozták a csendőrök és igy kényszeritették az onnan való távozásra. A szegény öreg asszony hazament és elmesélte a férjének, hogy mi történt vele. Erre az öreg Peigelbauer Ferenc ment el a csendőrlaktanyába és akart a fiával minden körülmények között beszélni, de a csendőrök szintén elutasították. Minthogy ő német ember, nem értette meg a csendőrök beszédét és nem távozott el, mire ezek puskatussal jól oldalba verték és igy kényszeritették a távozásra. Ez olyan tipikus eset, amelyet nem lehet NAPLÓ XV. évi augusztus hó l-én, szerdán. 309 szó nélkül hagyni és feltétlenül kell, hogy a belügyminister ur a szükséges eljárást megindítsa. Az egész ügyben még fontos az is, hogy akiket a csendőrök összeszedtek, azóta is letartóztatásban vannak, sőt, amint hallom, — talán már meg is történt időközben, — a győri ügyészségre akarják őket átszállítani. Ellenben annak az őrmester urnák, aki a pofozkodást megrendezte a faluban, a hajaszála sem görbült meg, az ellen semmiféle eljárást nem indítottak s az ott vigan, büszkén sétál a faluban és most már valószínűleg szolgálatot teljesít, mint aki a dolgát a lehető legjobban végezte. Tekintettel az idő előrehaladott voltára, én nem akarom ezt az ügyet tovább tárgyalni, (Egy hang jobbfelöl: Majd a vizsgálat megmutatja, mi történt!) épen ezért egészen röviden végzek ezzel és a következő interpellációt intézem a belügyminister úrhoz. (Halljuk ! a szélsőbaloldalon. Olvassa) : »Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Felsőgallán Futár Kálmán szolgálaton kívüli törzsőrmester f. évi július hó 29-én este a mozgófényképszinházból társaival jövő Auer Lipótot, akit már folyó hó 26-án este is tettleg bántalmazott, újból többször arculütötte, majd kissé később Piegelbauer Ferencet kardjával fejbeütötte, néhány perc múlva pedig Auer Jánost ütötte arcul, mely esetből kifolyólag a bántalmazottak kénytelenek voltak magukat megvédelmezni? Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a fenti esetből kifolyólag Auer Jánost, Auer Lipótot, Piegelbauer Ferencet, Wurzer Jánost, Hertzmann Sebestyént és Herzmann Józsefet, aki a fenti esetnél nem is volt jelen, f. évi július hó 30-ikán kora hajnalban a felsőgallai mésztelepi csendőrlaktanyában előállították s ott hajnali 3 órától déli 11 óráig két óránkint megtörtént turnusokban a legbrutálisabban tettleg bántalmazták úgyannyira, hogy a csendőrlaktanya körül a nagy jajgatásra igen sokan csoportosultak és a csoportosulókat a csendőrök a laktanyából kidobált tégladarabokkal kényszeritették távozásra? Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy ugyancsak a felsőgallai mésztelepi laktanyában f. évi július hó 30-ikán Piegelbauer Ferenc édesanyját, aki egy beteges, 50 éves asszony és fiának élelmet kivánt beadni, a csendőrök arcul ütötték, majd később odaérkező Piegelbauer Ferenc édesatyját, aki fiával kivánt beszélni, puskatussal többször megütötték ? Hajlandó-e a minister ur a fenti esetből kifolyólag Futár Kálmán szolgálatonkivüli törzsőrmester ellen a legsürgősebben a legszigorúbb eljárást megindítani és elkövetett cselekményéért példásan megbüntetni? Hajlandó-e a minister ur a felsőgallai mésztelepi csendőrlaktanyában történt brutális bántalmazás ügyében haladéktalanul a vizsgálatot 42
