Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-160
A nemzetgyűlés 160. ülése 1923. ezekhez a kérdésekhez a legtöbbször alig ért valamit. Ëpen azért nagyon jónak tartanám, ha határozott számban állapittatnék meg a családi birtok minimuma, mondjuk 8 holdban mondatnék ki, amelynél kevesebbet kellő ok nélkül a földbirtokrendező biró nem adhat. Egészen természetes, hogy bizonyos kivételeket e tekintetben kell teremteni, mert ahol nincs, ott ne keress, ahol nincs annyi nagybirtok, hogy 8 holdat adhassanak ki, ott, nem lehet annyit adni. Ahol azonban elegendő nagybirtok van, ott igenis helyezkedjék a kormányzat arra az álláspontra, hogy a családi birtok minimumát 8 holdban állapítsa meg. Ez azért is fontos, mert pl. az én kerületemben több helyen öt holdat adtak. Bocsánatot kérek, ez nem életképes családi birtok. (Felkiáltások jobb felől : Ez igaz !) Ót holdból egy öttagú család, ahogy a törvény a családi birtok fogalmát kontemplálja, nem élhet meg. Megtörtént az is, hogy több községben családi birtokot egyáltalában nem adtak, holott elegendő igényelhető birtok állott volna rendelkezésre. Ami az igényelhető föld minőségét illeti, erre nézve is határozott jogszabályt kell felállítani. A minőségre nézve ma nincs különösebb rendelkezés a törvényben. így tehát sok nagybirtokos — tisztelet a kivételeknek •— felhasználja az alkalmat arra, hogy legrosszabb földjét juttassa az igénylők kezére. Sok esetben olyan földet adnak, hogy még a belevetett magot sem tudja kiteremni. Épen azért rendkívül méltányos elj volna, ha e részben intézkedés történnék olyan formában, hogy ahol elegendő jó föld is áll rendelkezésre, ott legalább annyi jó földet legyen köteles a tulajdonos leadni vagyon váltság fejében és az igénylés céljaira, mint amennyi rosszat. Halász Móric : Lehetőleg a birtok közepén, ugy-e? _ Csik József : Nem, arról nincs szó, hogy a birtok közepén, de azt hiszem, egy nagybirtokos sem nevezheti elfogultságnak, ha az ember azt kívánja, hogy ne csak a rosszat dobják oda az igénylőknek, hanem amennyiben jó földje is van az illető tulajdonosnak, bizonyos arányban jó földet is. Bocsánatot kérek, mire jutunk a földbirtokreformmal, ha ezt a reformot olyanképen hajtják végre, mint ahogy Halász t. képviselőtársam kontemplálja ? Akkor ez hasznot fog hajtani a földbirtokosoknak, de nem az igénylőknek, nem azoknak, akik miatt ezt a törvényt hozták. Én mindig óvakodtam attól, hogy olyasmit mondjak, ami nem igaz, vagy amit bizonyítani nem tudok. Méltóztassanak elhinni, a legroszszabbul esik nekem, amikor látom itt a nemzetgyűlésben, hogy egyes nagybirtokosok feltételezik rólam, mintha én csak azért ülnék ezeken a padokon, hogy kivegyem az ő szájukból a kenyeret. Nekem nem célom az, hogy egyes exisztenciákat tönkretegyek. Előttem a nemzet igazi érdeke áll. NAPLÓ xv. évi július hó 24-én, kedden. 25 Szegényen kerültem a nemzetgyűlésbe, most is szegény vagyok és azt hiszem, az is leszek ; hazámnak, nemzetemnek és népemnek érdekeit képviselem és ez a körülmény, azt hiszem, még azok részéről is, akik talán nincsenek velem egy felfogáson, bizonyos respektusban kell hogy részesüljön. Ismételten hangoztatom, hogy nem demagógia és nem túlzott kívánság az, hogy ahol elegendő jő föld áll rendelkezésre, ott a földbirtokos kényszeríttessék arra, hogy akár a vagyonváitság, akár az igénylés céljaira bizonyos arányban jó földet is köteles legyen adni. (Felkiáltások : A bíróság veszi igénybe !) Igen, a bíróság veszi igénybe, de eddig az volt a jogi eljárás, hogy a földbirtokos tetszése szerint adta le, bár többet kellett adni a rosszból. (Zaj. Elnök csenget.) Az azonban nem mindegy, hogy valaki jó vagy rossz földön gazdálkodik-e. Ot hold jó földből többet lehet produkálni, mint 15—20 rosszból, amire eklatáns bizonyíték a Dunántúl, ahol egy 10—15 holdas kisgazda nem cserélne egy tiszáninneni 40—60 holdas gazdával. Ami a megszerzés módját illeti, én a járadékteiekintézményt tartom a leghelyesebbnek, amit a földbirtokreformnovella is szorgalmaz. Az igazat megvallva nem értem, hogy amikor a novella hivatalos tervezete megjelent, miért türelmetlenkedtek és szólaltak fel egyes gazdaérdekeltségek az abban kontemplált járadéktelekintézmény ellen. Halász Móric: Mert nincs járadékbank! Strausz István : Nem volt jogilag konstruálva! Csik József: Tessék csinálni járadékbankot. Halász Móric : De akkor ezzel kell kezdeni ! Csik József : Ha egy törvényt végre akarok hajtani, akkor én mindig a legkedvezőbb módszert fogom igénybe venni, amely a cél elérését leginkább biztositja. Már most azt hiszem ebben a nemzetgyűlésben nincs senki, aki kétségbe vonná azt, hogy a földbirtokreformtörvény végrehajtására a mai viszonyok között nem a járadéktelekintézmény volna a legalkalmasabb. Épen azért, mert a hitel megszervezéséről a kormány egyátalán nem gondoskodott, tehát vételár utján lehetetlen az igénylőknek a földet birtokba venniök, egyedül a járadéktelek intézménye lehet az a helyes ut, amellyel az igénylők a földet tényleg birtokba is tudják venni. T. i. az évi járadékot meg tudják fizetni, 32 év alatt bizonyára jutnak olyan helyzetbe, hogy az évi járadék 20-szorosát kitudják fizetni. Ha a kormányzópárt tényleg a földbirtokreformtörvény komoly végrehajtásának alapjára helyezkedik, akkor egyáltalában nincs oka a járadéktelekintézményt kárhoztatni, sőt kötelessége e mellett, mint olyan módszer mellett kitartani, amely legalkalmasabb a földbirtokreform gyakorlati végrehajtására. Ezért ugy én, mint pártom is ajánljuk, sőt a leghatározottab4
