Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-165

286 A nemzetgyűlés 165. ülése 1923. évi augusztus hó 1-én, szerdán. az előző hónap átlagos havi keresetéből kell kiszámítani és levonni az adót.« Arra kérem az igen t. pénzügyminister urat, hogy amidőn erre vonatkozólag méltóztatik intézkedni, ne méltóztassék arra gondolni, hogy ezáltal talán bizonyos összeggel kevesebb adó fog befolyni, mert az előző hónapban a munkás kevesebbet keres, mint a következőben, épen a fokozódó drágaság révén. Ezt nem szabad épen a munkásnál olyan szigorúan venni és a szigorúságot nem szabad annyira vinni, hogy épen a munkás legyen az, aki az eredeti kereseti adótörvényben foglaltaknál is nagyobb kereseti adótétel alá vétessék, mert ha figyelembe vesszük a jövedelmét ós a munkáltatók, kereskedők és más hasonló kategóriájúak ilynemű adóját, akkor azt látjuk, hogy az utóbbiaknál a múlt esztendei jövedelem alapján van megállapítva. Már most méltóztassék elképzelni mily könnyű fizetni a múlt esztendei jövedelem alapján az adót és milyen nehéz fizetni, ha hetenként vonják le mindig a változás arányában, ugyanolyan pénzértékben és nem megromlott pénzértékben. Ne tessék a pénzügyminister urnák aggályoskodni a felett^ hogy igy túlnagy összegtől fosztja meg az adópénztárt,' mert ez jelentékeny összeget nem fog kitenni. Ellenben egyes egyénekre, — akik állandóan hosszú ideig dolgoznak darabszámra — nézve jelent valamit, talán félesztendeig is eldolgoznak egy munkán és amikor elszállítják és kikapják az u. n. Ûberschuss-t, akkor az összeg olyan nagy, hogy szinte elszörnyülködnek tőle. Nagyon kérem az igen t. pénzügyminister urat, hogy az általam benyújtott módosításhoz szíveskedjék hozzájárulni, illetőleg szíveskedjék ilyen értelemben kiadni a kereseti adó megváltoztatására vonatkozó rendelkezését, mert ha ezt ilyen értelemben teszi meg az igen t. pénzügyminister ur, akkor az adózó polgárok igen nagy részét fogja felmenteni az alól a súlyos adózás alól, amely alatt már roskadozik, az igazságtalan adózás alól. Olyan igazságtalanságot fentartani nem szabad, amely a legvagyontalanabb osztályt a legerőteljesebb mértékben sújtja az adózással. Tisztelettel kérem még egyszer ugy a nemzetgyűlést, valamint az igen t. pénzügyminister urat, szíveskedjék módosításomhoz ós az általam elmondott észrevételekhez hozzájárulni. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Szabó József! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Kabók t. képviselőtársam előadása felment az alól, hogy ezt a pontot és kérdést olyan részletesen tárgyaljam, mint ahogy szerettem volna. Az ő általa előadottakat és az ő javaslatait elfogadom. Azonban talán mégis más formában szándékozom ezt konkretizálni. Mint mélóztatnak tudni, a kereseti adót az 1922 : XIII. te. szabályozza. E törvény körül hosszadalmas vita volt a nemzetgyűlésben főképen arról, hogy a létminimumot, illetve azt az összeget, mely mint létminimum adómentes legyen, milyen összegben állapítsuk meg. Hoszszu vita után az igen t. pénzügyminister ur hozzájárult ahhoz, hogy a heti 1500, illetve a havi 5000 korona adómentes legyen. Méltóztassék most elképzelni, hogy ez a megállapítás, ez az összeg ma milyen nevetséges. De hogy ez igy van, ezt a pénügyminister ur is érzi és azért tartja szükségesnek bizonyára, hogy felhatalmazást kapjon, hogy az adókulcsát időközönként esetről-esetre rendelettel szabályozza. Készséggel hozzájárulok ahhoz, hogy ezt a felhatalmazást megkapja, de nem látom a felhatalmazásban azt a kardinális kívánságot és pontot, amelyről épen a vita folyt. Tudniillik a felhatalmazás szerint az igen t. minister urnák az adót ugy kell kivetnie, hogy 0'2 % lesz a legkisebb és 7'25 % lesz a legnagyobb adó Nem szól azonban itt a felhatalmazás arról, hogy milyen kereset lesz egyáltalában adómentes. Nem is hiszem, hogy ezt fixöszszegben ma szabályozni lehessen. Nem értettem jól Kabók Lajos t. képviselőtársam módosítását, hogy t. i. ő az Emiltett 600 aranykorona évi keresetre vonatkozólag konkrét módosító indítvánnyal élt-e vagy sem. (Egy hang balfelöl : Nem !) Epen azért, mert nem kívánja, én egy módosító indítvánnyal jövök, amely körülbelül fedi azt a felfogást, amelyet Kabók t. képviselőtársam hangoztatott, s ezt konkretizálni és a törvénybe is iktatni kívánnám. Azt indítványozom, hogy a 7. § A) pontjának »adótétel 7*5% és legyen« szavai után a következő szöveg iktattassák: heti 12, illetőleg havi 50 aranykorona mindenkori értéknek megfelelő kereset adómentes. Tehát a szöveg ugy fog hangzani, hogy (olvassa) : »rendelettel állapítja meg oly képen, hogy a legkisebb adótétel 0'2%, a legnagyobb 7'5% legyen, de a heti 12, illetve havi 50 aranykorona mindenkori értéknek megfelelő kereset adómentes legyen.« Kabók Lajos : Es a felső határ ? Szabó József : A felső határ már megvan, szabályozva van, amennyiben 7'5% a legmagasabb. Sütő József : De a harmincötezer koronánál nem maradhatunk. Szabó József : A kulcsot nem birjuk igy fixösszegben megállapítani, épen azért kér a pénzügyminister ur felhatalmazást arra, hogy a kulcsot időről-időre megváltoztathassa. Egy óhajtásom van azonban, azt hiszem ebben egyetért velem a képviselő ur is — bogy az évi 600 aranykoronának megfelelő kereset egyszersmindenkorra adómentes legyen. Ezt célozza az én javaslatom s amennyiben ezt a javaslatot az igen t. Nemzetgyűlés és a pénzügyminister ur elfogadja, akkor a pénzügyminister ur csak e határok között fogja a kereseti adót időről-időre megszabni, illetve rendelettel szabályozni. Megvallom őszintén, hogy az a javaslat,