Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-165

A nemzetgyűlés 165. ülése 1923. évi augusztus hó 1-én, szerdán. 279 ebben az országban nincs, mivel sajnos, az országnak nincsen petroíeumforrása. Petróleumot nekünk feltétlenül külföldről kell hozni, akármi történik, mert még a Nagy-Magyarországnak sem volt petróleumforrása és csak Ausztriától kaphattunk. Jelenleg Magyarországnak petroíeumforrása egyáltalában nincs és nincs is kilátás arra, hogy ilyet az országban találjanak. A szakasz utolsó pontjára vonatkozólag pedig megjegyzem, hogy nem vagyok vele tisztában, ravaszul van megfogalmazva, és nem tudom, hogy mit jelent. Az igen t. miniszter ur azt kéri, hogy hagyjuk jóvá azt az intézkedést, hogy az 1887. évi XIY. te. tiltó rendelkezése alól még az idén kivételt tehessen. Eddig sem igen kérdezte az igen t. minister ur, hogy kivételt tehet-e, és eddig is, nem tudom, hogy mily törvényes alapon, de kétségtelen, hogy a minister ur a felmentéseket megadta, és a kisgazdáknak, akik dohányáruhoz drága pénzen sem juthatnak hozzá, megengedte, hogy bizonyos egységár mellett, ugy gondolom, a legutóbbi években száz vagy ötszáz koronáért palántánként, megengedte a kisgazdáknak kizárólag saját használatra a dohány termelését. Nem tudom, nem azt akarja-e jelenteni, hogy azért kéri, hogy utólag engedjék meg, hogy nézzük el és hagyjuk jóvá az igen t. minister urnák ezt az engedélyezését, hogy a jövőben arra hivatkozhassak, hogy csak erre az esztendőre hagyta jóvá a nemzetgyűlés ezt az intézkedést, tehát a jövőre nézve nem engedi meg. Biztosítom a minister urat, hogy nemcsak a múltra nézve hagyjuk jóvá, hanem nagyon szeretnem, ha bele lehetne venni a szakaszba azt is, hogy a minister urnák a jövőbeli ily irányú * intézkedéseit is jóváhagyjuk és előre megadjuk a felhatalmazást arra, hogy a falusi gazdáknak, akik dohányhoz még pénzért sem juthatnak hozzá, mert vidékre olyan kevés dohányáru jön, amellyel az igényeket kielégiteni teljesen lehetetlen, ilyen engedélyeket adjon. Mindezeknél fogva ehhez a szakaszhoz a következő határozati javaslatot terjesztem be (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, a mezőgazdasági és ipari benzin adójának leszállítására, . illetve ezek adómentesítésére.« Azután »a saját használatra vonatkozó kedvezményes dohánytermelés további engedélyezésére.« Tisztelettel kérem, kegyeskedjék határozati javaslatomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző : Haller István ! Hallter István : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Csak egypár pillanatra kívánom a t. Nemzetgyűlés szíves figyelmét igénybe venni, főként, hogy hangot adjak annak az elvi felfogásomnak, amelyet több ízben hangoztatam a kincstári árrészesed''s ügyében. Az én felfogásom szerint az állam adókat vethet ki egyes termelési ágakra, olyan súlyosakat, amilyeneket akar, de ez az árrészesedési rendszer közvetlenül igen erősen sújtja a fogyasztókat, és közvetlen tényezője az áremelésnek és drágulásnak. Különösen áll ez a cukorra és ásványolajra, amely olyan két cikk, amelyre a legalsóbb néposztálynak van igen erős mértékben szüksége, s amelyeknek drágigitása még a kincstári részesedét» révén is antiszociális tény. Ezt a rendszert, amelyet én lehetetlennek tartok, a pénzügyminister ur kiterjeszti a gyujtószer adóról szóló törvényre is, és arra kér felhatalmazást, hogy az árrészesedést ott is bevezethesse. Ez is pedig olyan cikk, amelyet a legalsóbb néposztály használ leginkább, mert hiszen a luxuriózus lakásokban villanyt égetnek és gyufát minél kevesebbet fecsérelnek, öngyújtót használnak a dohányzáshoz is, úgyhogy a gyújtónak ez a drágítása kétségkívül újra annak a néprétegnek terhelését jelenti, amelyet leginkább kímélni kellene. Ezt kívántam csak megjegyezni, hogy annak az elvi álláspontomnak adjak kifejezést, hogy ellensége vagyok minden kincstári árrészesedésnek, mert az mindig arra emlékeztet, hogy a kormány apránként oly módon nyúl bele a magángazdaságba, hogy az a kommunizmus bizonyos látszatát kelti. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Barthos Andor ! Barthos Andor : T. Nemzetgyűlés ! A 6. §«hoz igen röviden kívánok felszólalni és pedig szabatosság szempontjából, minthogy ugy az a), mint a b) pontban a »jelenleg érvényben« szavak nem felelnek meg a mi jogrendszerünknek. Tudvalévően a tirvény érvénye és hatálya között expressis verbis különbséget tesznek törvényeink. Érvényes a törvény, ha a jogalkotó tényező azt szabályszerűen hozta létre, vagyis ha az alkotmányosan egybehívott országgyűlés alkotmány szerint tárgyalta le, a koronás király szentesitette és megfelelően kihirdettetett. Más kérdés a hatálybalépés, amelyre nézve vagy a törvény intézkedik, vagy naptári időpontot állapit meg, vagy a végrehajtási záradékban más hatálybalépés iránt kivan intézkedni. Ehhez képest tisztelettel javaslatba hozom, hogy a 6. § a) bekezdésében a » jelenleg érvényben álló« szavak »jelenleg hatályban álló« szavakkal helyettesittessenek, s ugyancsak e szakasz b) bekezdésében a »jelenleg érvényben álló« szavak »jelenleg hatályban álló« szavakkal helyettesittessenek. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Dénes István! Dénes István: T. Nemzetgyűlés! A 6. §-hoz egy indítványt bátorkodom előterjeszteni. Indítványom a következő (olvassa) : »Indítványozom, hogy a 6. § a következőképen egészíttessék ki : A pénzügyminister a kincstári haszonrészesedés mértékét többé nem emelheti.« Ennek az indítványomnak alapja az, hogy ha a hivatalos közlönyt valaki kezébe veszi, minden héten láthatja azt, hogy a pénzügyminister ur eszkomptálja a korona esését, vagy az árak emelkedését és épen a legfontosabb 88*