Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-160

14 A nemzetgyűlés 160, ülése 1923. évi július hó 24-én, kedden. van! half elől és a középen.) Nekünk elvégre nyiltan meg kell mondanunk, hogy mik ami érdekeink, .... Hegedüs György : Minden szimpátiánk velük ! Friedrich István: ... érdekünk az, hogy az a szegény bolgár nép, amely a világháború forgatagában velünk együtt vérzett, (Ugy van! a bal- és jobboldalon és a középen.) mielőbb talpra tudjon állni és azok a testvéreink is, akik ma macedóniában a világ-civilizáció szégyenére váló rettenetes elnyomatásban szenvednek, minél inkább odakapcsolódhassanak nemzeti hazájukhoz. (Ugy van! half elöl és a középen.) T. Nemzetgyűlés ! Gyermekkorunk óta mindig emlegették a Balkánon uralkodó állapotokat. De mindaz semmi ahhoz képest, ami ma a Balkánon van. Mi, a magyar nemzet erről ne merjünk beszélni, mert ezt talán Parisban rossz néven veszik. Nem, t. Nemzetgyűlés ! Mi ezer éven át itt együtt szenvedtünk a mi derék horvát testvéreinkkel ( Ugy van !) és mi szívvel-lélekkel nyiltan odakiáltjuk feléjük : »Mi kivánjuk nektek a szabadságot, mi kivánjuk nektek a függetlenséget, (Taps és helyeslés jobbfelöl.) megérdemlitek a függetlenséget; (Ugy van! Ugy van! balfelöl és a középen.) kövessétek a ti vezéreteket, Radicsot, egyszerű, derék, becsületes ember, jó politikus!« És nem fogunk megfeledkezni azokról a bosnyák testvéreinkről sem, akik a világháborúban mi mellettünk végig becsülettel kitartottak. (Ugy van! Ugy van!) Miért ne hirdessük, hogy a németek, a svábok, a horvátok, a montenegróiak és sok százezer albán, sok százezer bolgár rettenetes rabságban sinylődik ott a Balkánon. Önök nem jártak ott s igy nem tudják, hogy ami ott van, az leírhatatlan. Mit méltóztatnak gondolni, hogy azért, mert külföldi kölcsönt akarunk a nyugati demokrácia nagyanyjától, Paristól, azért ezek az állapotok a Balkánon meg fognak változni, ha mi erről nem beszélünk ? Méltóztassanak tudomásul venni, hogy az egész Balkán izzik, minden nép várja a béke revízióját s ha ez nem fog sima utón bekövetkezni, akkor Középeurópából lesz Balkán s a Balkánból lesz Macedónia. De igy, ahogy most van, nem fog maradni. (Ugy van ! a jobbés a báloldalon.) T. Nemzetgyűlés! Múltkor a horvát nép vezére, Radies egy beszédét a következőkép fejezte be : (olvassa) • »A horvátok századokon át kultúrnép alatt éltek: sokfélét ellehet tőlük rabolni, de a kultúrát nem. Ne balkanizáljanak minket!« S ma egyikünk se ábrándozik arról, hogy — nem tudom — Horvátország márólholnapra ugy kerüljön hozzánk vissza, ahogy volt. Ez együgyűség volna. De igenis ezen a nemzetgyűlésen abban a pillanatban, mikor a horvátok legnagyszerűbb vezérét börtönbe hurcolja a balkáni civilizáció, akkor nekünk kötelességünk legalább is itt az ellenzéki oldalon azt kiáltani a világ nagy civilizációjához: Nézzétek azt a horvát népet, amely mi alattunk és mi velünk szabadságban élt, a kultúráját emelte, meggazdagodott, most a legjobbjait siratja, mert ott vannak a börtönben! (Igaz! Ugy van!) T. Nemzetgyűlés ! El Európa déli végén, Itália gyönyörű félszigetén egy nagy nép, az olasz nép. Soha az olaszok között és közöttünk diferenciák nem voltak. (Igaz! Ugy van!) Tudjuk, hogy a külpolitika nehéz mesterség, tudjuk azt, hogy sok szál fut össze, amelyeket előbb el kell vágni, hogy ujabb köteléket fonhassunk, de mi ezzel az egyszerű magyar megnyilatkozással nem mulaszthatjuk el annak hangsúlyozását, hogy nagyon jól tudjuk, hogy Itália nem tűrheti soká ezeket az állapotokat s nagy örömmel vennők, ha Itália is odaállana a szenvedő és szabadságáért immáron három év óta küzdő horvát nép mellé. Mi nem féltékenykednénk soha, mi csak egyet fogunk kérni : utat a tengerhez. Erre pedig meg lehet az utat és módot találni. (Helyeslés.) Hegedüs György: Éljen Horvátország! Friedrich István : Ne méltóztassanak azt gondolni, hogy ezek ábrándok ; ne méltóztassanak azt mondani, hogy mindez nem fog bekövetkezni. Ugy, amint a belpolitikában jönnek a hullámok öt-hat hónaponként, igy változnak a külpolitikai hullámok is. S meglátják, mégis az a sok-sok millió elnyomott nép fog öntudatra ébredni Európában s a kinevezett győzők a párisi aranyborjut is cserben fogják hagyni abban a pillanatban, midőn egész Európa oda fogja kiáltani : Elég volt ! Sokszor halljuk azt, hogy vegyük mintául a nyugati demokráciát, nyugaton van a demokrácia, onnét jön az uj irány, amelyben ezt a nemzetet is előbbre lehet vinni. (Félkiáltások a szélsőbaloldalon : Olaszországba kell menni !) En igazán hive vagyok a demokráciának, de olyan demokráciától,... Rupert Rezső: Olasz módra! Friedrich István : ... amely fekete emberekkel, négerekkel, a Ruhrgebieten derék német családok százezreit vérig kínozza hónapok óta hisztérikus imperialisztikus álmokból kiindulva, ettől a demokráciától nekem el kell fordulnom. Pikler Emil : A francia nacionalizmus csinálja ! Friedrich István : Hol keressem itt a demokráciát? Talán Csehszlovákiában keressem a demokráciát, mikor az egész tót nép, amely ugyancsak ezer éven át velünk a legjobb barátságban élt, a keserves életsanyargatás óráit olvassa? Ezt nem mi mondjuk, hanem méltóztassanak elolvasni a tót vezérek jajszavait, akik panaszkodnak s gyilkosoknak és elnyomóknak hívják a cseheket. Ez a demokrácia? Vagy kérdezzük a Csehszlovákiában élő németektől, hogy mi a demokrácia? Pikler Emil : Nacionalizmus az, nem demokrácia !