Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-160

8 A nemzetgyűlés 160. ülése 19, *3. évi július hó 24-én, kedden, ez a szó hangzott el — történt volna, azt, mint a humor világába tartozót, egyszerűen visszauta­sítom. Bogya János : Kommunista mentalitás S Friedrich István : Még csak egyet akarok mon­dani. Igenis, múltkori felszólalásom előtt azigazság­ügyminister ur beszélt velem. Hogy mit beszéltünk egymás között, az a mi magánügyünk, nem vagyok hajlandó idehozni belőle a Ház elé egy szót sem. Az igazságügyminister urnák nincsenek konkrét adatai. Hebelt Ede : Tessék keresni konkrét adatokat ! Friedrich István : En fogok konkrét adatokkai szolgálni, de ebben is követem az igazságügyminis­ter ur tanácsát : nem fogom itt a nyilvánosság előtt elmondani a neveket, hanem most mindjárt átadok két nevet a minister urnák. Két aktiv államtitkár­ról van szó, akik ezt a részvényt igenis elfogadták. Azután más kettőt, egy kúriai bírót és egy ministeri tanácsost, akik ezeket visszautasították. Ezt a cédulát átadom a t. igazságügyminister urnák s azt hiszem, hogy ezzel az egész kérdés el van intézve. (Helyeslés.) Pikler Emil : Ezek az emberek tiltják be a gyűléseket ! (Zaj.) Elnök : Szólásra következik ? Csik József jegyző : Rassay Károly ! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! (Zaj. Halljuk I Halljuk !) Ugy, amint minden fel­szólalásomban, ebben a felszólalásomban is kerülni fogok minden olyan szempontot, amely a nép­szerűséget helyezné előtérbe. Engem nem érdekel az a kérdés, hogy vájjon népszerű dolog-e ezt a kérdést ma ugy beállítani a nemzet előtt, mint ha itt valami nagy igazságot keresnénk, vagy pedig a kérdést tárgyaljam olyan objektivitással, amilyet ez a kér­dés tulaj donképen a maga horderejénél fogva meg­érdemel. Épen ezért egészen röviden kijelentem, hogy Farkas t. képviselőtársam felszólalásával nem azonosíthatom magamat. (Helyeslés jobb felől és a középen.) Egészen röviden megmondom, hogy miért. Én erről a helyről három év óta küzdök az ellen, hogy embereket hangulatok alapján ki­végezzenek, hogy ebben az országban végre a jog és törvény legyen úrrá. Sem a népszerűség kedvéért, sem politikai célokból nem vagyok hajlandó arra, hogy erről az útról letérjek, (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) és arra az útra térjek, hogy követeljek neveket bizonyítékok alátámasz­tása nélkül, (Ugy van ! Ugy van ! jobb- és bal­felől.) vagy amint t. képviselőtársam mondotta, a közvélemény megítélésének odadobjam, akár pe­dig hogy megragadjam a kormány kezét, amikor a kormány az egyedül járható, az egyedüli törvé­nyes utón elindul, hogy ezt az ügyet kibogozza. (Elénk helyeslés jobb felől és a középen.) Nagyon jól tudom azt, hogy a közvélemény elé könnyű odadobni neveket, gyűlöletes beállítás­ban. Igen t. képviselőtársaim itt jobbról mellet­tünk szintén nagyon jól tudják, hogy mi erre az útra nem mehetünk. Nekünk egyedül csak az lehet a feladatunk, hogy ha ilyen vád felmerül, akkor jában ingerenciát gyakorolni, hogy lássa, tudja miről van szó, hogy megfogja és megmondja : ime akár a közéletben, akár a nemzetgyűlésben ezek azck, akik ezeket elkövették; kipellengérezem és közmegvetésnek teszem ki őket. Ugy látom, hogy igenis, szükség vclna gycrs és erélyes intéz­kedésre, de nem olyan intézkedésre, amely hóna­pokon, esetleg éveken át elhúzza a dolgot, hanem olyanra, amely azonnal elintézi ezt a kérdést, mert nekem az a meggyőződésem, . . . BatiCZ Gyula : Lefoglalni a bankok könyveit azonnal ! Nagy Emil igazságügyminister : Megteszi a vizsgálóbíró ! Farkas István :. . . hogyha meg tudták álla­pítani, hegy vannak, akik nem fogadták el, meg fogják tudni állapítani azt is, hogy vannak, akik elfogadják. (Ugy van ! Ugy van 1 a szélsőbaloldalon.) Elnök : Friedrich István képviselő ur kíván szólni ! A javaslat mellett vagy ellene méltóztatik szólni ? Friedrich István : A javaslat mellett. Ahogy vess; ük. (Derültség.) T. Nemzetgyűlés î En csak azt akartam javasolni, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a vizsgálatot a bankokra is terjessze ki. Az igazságügyminister ur felszólalása azonban engem minden irányban teljesen kielégített. (Helyeslés a középen.) ezért nagy hibának tartanám, ha erről a témáról még hosszabban beszélnék. ProPPer Sándor : Megvan a pakli ! Nagy Emil igazságügyminister : Szemtelen­ség az ilyen beszéd S Komisz pimaszság ! (Élénk helyeslés és taps jobbfelöl. Nagy zaj a szélsőbal­oldalon.) Urbanics. Kálmán : Rágalmazás ! Berki Gyula : Diszinóság ! Hogy mer így beszélni ! Itt nincs semmi pakli î (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Szabó Sándor : Disznóságokat se lehet itt csinálni ! Urbanics Kálmán : Rágalmaz, mint mindig ! Folyton rágalmaz, mást sem tud ! (Fo ytonos nagy zaj.) Propper Sándor : Nem engedjük elkenni a dolgot ! Elnök : Csendet kérek ! (Halljuk ! Halljuk !) Kérem azt a baloldali képviselő urat, aki ezt a sértő kifejezést mondotta, jelentkezzék ! Propper Sándor ; Én mondottam » Elnök : Propper képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Nagy zaj.) Csendet kérek. Az igazságügyminister urat pedig kérnem kell, hogy imparlamentáris kifejezésektől tartózkodni szíveskedjék ! Berki Gyula képviselő urat is kénytelen vagyok imparlamentáris kifejezéséért rendreutasítani. (Zaj.) Bogya János : Rágalmaznak! Friedrich István : Nem tudom, hogy rám vo­natkozott-e ez a közbekiáltás. Ha arra vonatkozott volna, hogy az igazságügyminister ur között és közöttem ebben a tárgyban valami pakli — mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom