Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-160

6 A nemzetgyűlés 160. ülése 1923. évi július hó 24-én, kedden. nek mérlegelése alapján ugy érzem, hogy a nagybankoknak az az eljárása, hogy minden néven nevezendő előző üzleti összeköttetés nélkül épen előkelő állami tisztviselőknek teljesen könnyű és nagy összegű anyagi nyereséget Ígérnek, oly mértékben összeköttetésbe hozható a hivatali kötelességek teljesítésével, hogy a magam részéről kétségkivül vallom azt a felfogást, hogy ez az egész tényálladék a BTK. 470. §-ába ütköző vesztegetés vétségének tényálladékába belefoglalható, (ügy van! ügy van! a MB éjien). Viszont nem vagyok hajlandó arra, — egész lényem ellene mond annak, hogy olyan szenzációkat csináljak, amelyeket később esetleg nem tudnék jóvátenni. Nem tudok egyetlen egy esetet sem közfunkcionárusnál, sem képviselőnél, hogy ilyen nyereséget tényleg elfogadott volna. Akiket ismerek, akikkel beszéltem, azok mind kaptak leveleket, vagy telefonüzeneteket, de mind visszautasították. Ennek folytán én az ügyészségnek még tegnap délután azt az utasítást adtam, hogy a Bp. vonatkozó szakasza értelmében forduljon a vizsgálóbíróhoz — mert módom van ilyen utasítást is adni — és kívánja azt, hogy a vizsgálóbíró a leiratomban foglalt, ezúttal meg nem nevezett bankoknál nézze át az illető kontókat, (Általános helyeslés.) és amennyiben ott közfunkcionárius ember nevét találja, tessék neki megvizsgálni az azt kisérő levelezést, tessék megnézni, van-e itt szó állandó üzleti összeköttetésről, vagy pedig fenforognak-e azok az ismérvek, amelyek az iménti előadásom szerint vesztegetési kísérletre engednek következtetni. (Élénk helyeslés a jobbóldalon és a középen.) T. Nemzetgyűlés ! Amikor megtudtam ezt a tényállást, amelyet délelőtt kinyomoztam, azonnal felkerestem a ministerelnök urat, közöltem vele a tényállást és kértem ennek a felfogásomnak érvényesítéséhez az ő hozzájárulását, amit ő azonnal a legnagyobb helyesléssel megadni méltóztatott. (Elénk helyeslés jobb felöl és középen) Ezért lépésem nemcsak az én lépésem, hanem az összkormány lépése is. (Helyeslés jobb felöl.) Mindezek után kérek mindenkit, aki ebből az ügyből nem akar politikai szenzációt csinálni és politikai tőkét kovácsolni, hanem ki akarja deríteni az igazságot, ha van bármi néven nevezendő adata, már csak a vizsgálat érdekében is, ne méltóztassék azt a nyilvánosság előtt mondani, mert ezzel egyelőre tönkretenné magát a vizsgálatot, hanem kegyeskedjék vagy nekem, vagy ha jobban bizik benne, a vizsgálóbíró urnák adatait átadni (Helyeslés.) és én biztositok mindenkit arról, hogy a kormánynak nincs erősebb, eltökéltebb szándéka, mint az, hogy erre á kérdésre minden eltussolás, minden takargatás nélkül tiszta világosságot derítsen. (Elénk helyeslés és taps jobbfelöl, a középen és a baloldalon.) Oly veszélyes időket élünk ma, amikor a nép széles rétegeiben a vezető osztályok iránti bizalmat és ^megbecsülést nem szabad tönkretenni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Peyer Károly Azért kell ezt gyorsan elintézni és nem elhúzni! Nagy Emil igazságügyminister : Amikor ilyen viszonyokat élünk, amikor az erkölcsi helyzet úgyszólván valósággal inog, akkor csakis olyan vezető osztály, olyan nemzetgyűlés, olyan intelligencia képet, megtartani a maga erkölcsi pozícióját, amelynek becsülete, reputációja a nép előtt tükörtiszta. (Elénk helyeslés jobb- és half elől.) Amint nagy könnyelműség a kérdést olyan formában felvetni, amely csak gyanút ébreszt és nem tisztázza a tényállást, épugy kötelességünk nekünk odahatni, hogy ez a kérdés a maga legvégső szálaiban haladéktalanul és a legsürgősebben kivizsgáltassék, mert kívánjuk az igazságot, kívánjuk az erkölcsi tisztaságot a közélet minden terén. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Csik József jegyző : Farkas István ! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Az igazságügyminister ur felszólalása bennünket nem elegit ki. Az igazságügyminister ur részben elmondotta az egész esetnek büntetőjogi részét, elmondotta azt, hogy mit akar felvenni a büntetőjog reformjába és hogyan akarja kiegészíteni az idevonatkozó rendelkezéseket, ellenben az az előterjesztése, hogy indittassék meg a per és adassék ki Ulain Ferenc az általa emelt vád alapján a bíróságnak, hosszadalmasnak és elégtelennek látszik, mert ennek az ügynek nemcsak büntetőjogi, hanem elsősorban erkölcsi és politikai része is van. (Ugy tan ! a széUő* baloldalon.) Ezt pedig nem lehet beleszorítani a büntetőjogba, ezt sürgősen el kell intézni. Talán nem kell hangsúlyozni, hogy bennünket Ulain Ferenctől egy széles árok, egy egész világnézett választ el. De itt nem Ulain Ferencről van szó, hanem arról, hogy az igazságügyminister ur megállapítása szerint is — mert az általa lefolytatott vizsgálat eredményeként ezt állapította meg — voltak képviselők és közéleti férfiak, akik kaptak elyan értelmű leveleket, aminőkről itt szó van

3 kaptak oly leveleket, amelyekben felajánlottak nekik bizonyos összegeket. Ha ez tény, — amint az igazságügyminister ur is kijelentette ebben a Házban az imént elhangzott beszédében — feltehető, amit őmaga is hangsúlyozott, hogy vannak, akik ezt elfogadták. Már most, ha a minister ur vagy a kormány meg tudja állapítani azt, hogy vannak oly képviselők, akik ezt visszautasították kétségtelennek tartom, hogy meg tudja állapítani, azt is, hogy vannak oly képviselők, akik azt elfogadták, (ügy van! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Kik azok ?) Ha pedig igy áll a dolog, ne maradjunk meg a büntető rendelkezésnél, maradjunk meg az erkölcsi-és politikai okoknál, maradjunk meg azoknál az okoknál, amelyek sürgőssé teszik ennek a kérdésnek elintézését. Ezt pedig egyszerűen el lehet intézni ugy, hogy tessék a neveket nyilvánosságra hozni, (ügy