Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-154
À nemzetgyűlés 154. ülése Í923. mives országban megindítani az inflációt, annyit jelent, hogy csak azokat az osztályokat, azokat a termelőköröket boldogitjuk, ahová az infláció eljut ; ahová azonban nem tud eljutni az infláció, azokat a köröket, azokat az osztályokat még nagyobb nyomorba sújtjuk. Mivel pedig nálunk ebben a földmives országban nem tudunk annyi munkaalkalmat adni, mint egy iparos országban, itt épen a földmivesnép jut abba a helyzetbe, hogy a legnagyobb nyomornak lesz áldozatává; amint most is méltóztatnak látni, a kereskedelmi infláció következményét épen a földmives- és tisztviselőosztály érezte meg legjobban. Yiszont ugyancsak ennek a beteg gazdasági állapotnak a következménye az, hogy a legnagyobb gazdasági szaktekintélyek egymással ellentétes nézeteket vallanak. Az egyik a kötött kereskedelmi rendszernek, a másik a szabad kereskedelmi rendszernek a hive. Nem hiszem, hogy volna helyesen gondolkozó nemzetgazdász, aki azt mondaná, hogy ennek az országnak ma a teljesen kötött kereskedelmi rendszer alapjára kell helyezkednie, vagy hogy ebből az országból »semmit sem ki, sem be!« Mert ha csakugyan a »sem ki, sem be« politika lenne, az ország zsákutcába kerülne. Olvastam gazdasági szakértőktől, hogy ezen az országon ugy segithetünk, ha termésünknek még a fölöslegét sem engedjük ki a külföldre; akkor ebben az országban termésünkből meg tudunk élni olcsóbban, mert a kivitel mindenesetre drágit. Ennek a felfogásnak azonban csak akkor volna igazsága, ha mi a magunk becsületéből meg tudnánk élni, ha nem szorulnánk sóra, fára, vasra és a többi elsőrendű megélhetési cikkekre. Kiss Menyhért: Autóra, benzinre! Nagy János (egri): Az másodrendű kérdés, de ezekre az elsőrendű cikkekre szükségünk van ! Ezeknek a cikkeknek a külföldi ára azt az olcsóságot, amelyet az itthonmaradt fölöslegek idéznének elő, fenyegetően felhajtanák ugyanolyan magasra, mintha kivitel volna, sőt még magasabbra, mert ez az egyoldalú kiviteli és behozatali politika azt eredményezné, hogy kereskedelmi mérlegünk különbözetét az égig emelné, pénzünket még lejjebb csúsztatná és a drágaságot még magasabbra emelné. Példák vannak erre. Méltóztatnak emlékezni, hogy 1921-ben megtiltották a sertéskivitelt. Mi lett ennek az eredménye? AÏ, hogy pár hónapig Magyarországon a legolcsóbb volt a malacpecsenye, ma pedig Amerikából, Ausztráliából kell hozni a zsirt, mert olyan termelőágba senki sem fog, amely nem fizeti ki magát. (Ugy van : jobb felől.) A kormányt és a kormánypártot még azzal a váddal is illették, hogy a kormányzat szelleme nem felel meg Nyugateurópának, hogy a kormány nem tette vezércsillagává a nyugateurópai demokráciát. (Egy hang a középen: Hála Istennek!) Amikor erről a kérdésről foévi július hó 12-én } csütörtökön. 87 gok beszélni, tudom előre, hogy nagyon érzékeny pontokat fogok érinteni, de nem teszek a számra lakatot és szavaimat nem fűzöm rabbilincsre. Kimondom nyíltan azt, ami meggyőződésem és előrebocsátom, hogy ugy lélekben, mint érzületben, viselkedésben és cselekvésben demokratikusnak érzem magam. Származásom is olyan és eddigi közéleti szereplésem is demokratikus volt, mert a népért dolgoztam a néppel, anélkül, hogy valami anyagi előnyöm lett volna ebből, az egy képviselőséget leszámítva. Szabó József: Azt mondják, a kanonokság fenyeget ! Nagy János (egri): Az csak címzetes! Perlaki György: Abból nem lehet megélni! (Halljuk ! Halljuk !) Nagy János (egri): Nemcsak származásomnál és közéleti munkásságomnál fogva vagyok demokratikus, hanem pályámnál fogva is. Egy olyan vallásnak vagyok a papja, amely azt hirdeti, hogy még az Istenségnek is emberré kellett lennie, tehát kvázi demokratizálódnia kellett, ha az emberiséget megmenteni, megváltani és felemelni akarta. (Ugy van! jobb felől.) Csik József : Szépen van ez megírva a szentírásban ! Nagy János (egri) : Ezeknél a címeknél fogva igenis, demokratikusnak érzem magamat, de szembenézek minden áramlattal, amely ezzel a jelszóval jön. Előttem ideálként az amerikai demokrácia áll; nem a mai Amerikáé, hanem a Washingtonok, Lincolnok, Franklinok korának demokráciája, amikor Amerika földjének kincse biztosította minden amerikai számára azt a kispolgári jólétet, amely nélkül igazi demokráciáról beszélni sem lehet, amikor az amerikai népben megvolt a mély vallásosság, megvolt a józan, puritán gondolkozás, a szabadság szeretete, de összekapcsolva a közéit való felelősség- és kötelességérzettel, amit Washington ezekkel a szavakkal fejezett ki: a szabadság nem annyit jelent, hogy mindent szabad tenni, hanem tudatában a társadalom iránti kötelességnek és felelősségnek, csak azt, ami jó. (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) , És ma is, t. Nemztgyülés, Child, az Egyesült-Államok római követe nyiitan meri hangoztatni, hogy nem a jogokat kell előtérbe tolni, hanem a kötelességeket és felelősségérzetet... Szabó József : A kettő együtt jár ! Nagy János (egri) : ... és arra kell törekedni, hogy jogok helyett a nép vállalja el teljes mértékben a felelősségérzet súlyát. Csik József : Ez nem európai demokrácia ! Nagy János (egri) : T. Nemzetgyűlés ! Előttem az amerikai demokrácia áll, amely az egyéniséget megbecsülte, s amelynek keretében a szellemi arisztokrácia kialakulhatott, amely el tudta viselni a nagy embereket, amely azonban összekapcsolta az egyéniség tiszteletét a közért való érdeklődéssel. NAPLÓ XIV, a
