Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-154

04 À nemzetgyűlés 154. ülése 1923. évi július hó 12-en, csütörtökön. gálatába fog állitani, s amikor megmondja, hogy millió és millió ember között nem lesz egyetlen egy sem, aki helyesen tud diagnosztizálni és nincs senki, aki a megfelelő orvosszert meg tudja rá találni s ez az állapot a népeket a kétségbeesésbe fogja hajtani : azt kérdem, hogy akik ezeket a gazdasági komplexusokat át tudják tekinteni, lehetnek-e olyan könnyű lelkiismeretnek, hogy ugy állítsák be országunk gazdasági helyzetét, hogy itt a jelen állapotoknak egyesegyedül a kormány, a kormányzat, a kormányzat szelleme az oka? Ott, ahol a pénz ingóvá lesz, a gazdasági élet ingovány lesz. Ez nemcsak szójáték, hanem valóság. Ingoványban teremnek meg azután azok az élősdiek maguktól, (Ugy van! jobb felől.) ingoványból teremnek meg a piócák, és az ingovány terjeszti azokat a bacillu sokat, amelyektől a gazdasági maiária terjed el az egész gazdasági életben. (Elénk tetszés és taps a jobboldalon és a középen.) T. Nemzetgyűlés! Lehet azután nekünk hangulatkeltésből azt kiabálni, hogy koncepciózus pénzügyi politikát kívánunk? Mocsár között koncepcióval érvényesülni nem lehet. Méltóztassék csak azt venni, hogy ha nem a pénzünkkel történnék ez, . . . Dénes István : Szép frázis ! Nagy János (egri) : . . . hanem a mértékrendszerünkkel, a méterrendszerrel, ha nem a pénz volna esőtendenciáju, hanem a méterrendszer volna az, ha a méter 85 centiméterre, azután 80, 60, 20 centiméterre, végre hat milliméterre szállna alá: hol van az a koncepciózus mérnöki tudós, aki ezzel a méterrendszerrel csak egy darab földet is fel tudna mérni ? Dénes István : Sántító analógia ! Nagy János (egri) : Hol van a mérnöki tudomány olyan elmélete, amelyet ilyen méterrendszerrel alkalmazni lehetne az élet számára? Dénes István: Sántító analógia! Szóval jő a pénzügyministerünk ! Nagy János (egri) : Lehet-e egy gazdasági ingovány szélén azt mondani, hogy erőskezű gazdasági és pénzügyi politikát követelünk? Lehet-e azt mondani, hogy határozott irányú pénzügyi és gazdasági politika kell?! Szabó József: Szóval nem keli! Nagy János (egri) : A gazdasági ingoványban minél erősebb léptekkel halad valaki, annál mélyebbre sülyed. Dénes István: Frázis! Nagy János (egri) : Szomorú példa erre Hegedüs Lóránt volt pénzügyminister esete, aki határozott és koncepciózus politikájával belefúlt ebbe a gazdasági ingoványba. Dénes István : Mert helytelen volt a politikája ! Esztergályos János: A levegőbe épített! Saly Endre: Nem volt reális! (Egy hang jobbfelölj Borgulya Pál : Nem kért tanácsot a képviselő úrtól. (Zaj.) Nagy János (egri) : Nem lehet a vándornak, aki a mocsáron akar keresztülhaladni azt a tanácsot adni, hogy egyenest, toronyirányt menjen neki, mert belepusztul, t

ha egyenesen nekivág a mocsárnak ; zsombékról-zsombékra tapogatózva kell áthaladnia rajta, ha életét meg akarja menteni. Minthogy itt a gazdasági ministerek nemcsak a maguk életéért, hanem a nemzet életéért is felelősek és érzik felelősségük súlyát, annál inkább megértem, hogy ők tapogatózva mennek előre ebben a gazdasági ingoványban és tapogatózva vezetik e gazdasági ingoványon keresztül a nemzetet. (Helyeslés jobbfelol.) És hogy itt félrelépések történhetnek, az nem csoda. Mocsárban, zsombékban lecsúszni nagyon könnyű. Ezen nem nevetni kell! Nem kárörvendő, hanem támogató kritikára van szükség, mert itt a nemzet sorsáról van szó. (Elénk helyeslés és taps a jobbóldalon és a középen.) Dénes István : A kisgazdák kritizálnak legjobban és tapsolnak, mikor mentegetni akarják ezt a politikát! Forgács István : Annak tapsolunk, aminek akarunk ! Elnök (csenget): Csendet kérek! Kuna P. András : Mindennek a demokraták az okai! Dénes István : Aludjon csak szépen, Kuna bátyám! (Zaj. Elnök csenget.) Nagy János (egri) : Lehet egy gazdasági ingovány szélén azt mondani, hogy termelő politikára van szükség. Csinálhatnak többtermelési kongresszusokat, alakithatnak többtermelési tanácsot, de többet termelni nem lehet addig, amig a pénz ingatag, mert ingó pénz mellett nincs szorgalom, szorgalom nélkül nincs tőkeképződés, tőkeképződés nélkül nincs termelés. (Igaz! Ugyvan! jobbfelol.) Ilyen viszonyok között a szorgalmas munka helyét a játékszenvedély foglalja el. A játékszenvedély üzi és hajtja a mai nemzedéket s ennek önkéntelen kinövései és következményei azok a bajok, amelyek ellen nekünk itt küzdeni kell, s amelyek ellen olyan sok a panasz az egész magyar társadalomban. Ezen gazdasági ingoványnak és az ingó pénz természetének következménye az, hogy az emberek nem becsülik ezt az ingó pénzt, hanem belefektetik erősebb valutába, s ebből származik a valutával való spekuláció. Ennek következménye az, hogy az emberek az ingó pénzt állandóbb értékű árukba fektetik bele, s innét származik az áruk felhalmozódása, az esztelen összevásárlás, ami azután a drágaságot még jobban fokozza, mict ahogy azt a pénz esése tulajdonképen magával hozná. Rothenstein Mór : A Jegyintézet maga teszi ezt ! Nagy János (egri) : Ennek a gazdasági beteg állapotnak szomorú következménye és