Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-153
À nemzetgyűlés 153. ülése 1923. évi július hó ll-én, szerdán. 3 amely nálunk az import szempontjából különösen fontos, t. i. a textiliparra vonatkozólag. Gaal Gaston: És a vas? Walko Lajos kereskedelemügyi minister: Emellett azonban más iparokban is volt kellő fejlődésünk. Legjobban mutatja a fejlődést a textiliparra vonatkozólag a következő néhány szám.* En azokat az éveket veszem, amelyek 1920 január 1-étől folynak, mert azt tartom, hogy tulajdonképen ez volt az az időpont, amikortól kezdve megvolt a termelésnek a rendes menetekbe való terelődése. Az az időpont, amely 1918-tól 1920-ig volt, ebből a szempontból még nem számit. 1920 elején a textiliparban — mindenféle textilvállalatot véve — 69 vállalat volt Magyarországnak ezen a területén. Azóta ebből a 69 vállalatból lényegesen kibővittetett 15 és létesült 55 uj vállalat, amelyek már üzemben is vannak. Ezenkivül épitkezés és felszerelés alatt van további 17 vállalat. (Helyeslés.) Ez még nem mutatja teljesen a képet. Epen azért a kapacitásra vonatkozólag lennék bátor pár adatot előadni. (Halljuk ! Halljuk!) Itt csak a pamutról és a gyapjúról beszélek, mint a legfontosabb iparágakról. A pamutfonó-iparban 1920 elején 30.000 orsó volt, most ezzel szemben van 53.000 s építés, illetőleg felszerelés alatt van további 25.000, ami azt jelenti, hogy a kapacitásnak több mint a dupláját érjük el a folyó esztendő végéig. A pamutszövő-iparban 1920 elején 3870 szövőszék volt, ezidőszerint van 5920 és felszerelés alatt van 140, ugy, hogy itt is az év végére majdnem elérjük a dupláját az 1920, évi állapotnak. A leglényegesebb a fejlődés a gyapjufonóiparban, amely nálunk, gyapjutermelő országban különös fontossággal bir. A helyzet az, hogy 19,20 elején volt ,5800 orsó, most van 26.400 (Élénk éljenzés.) s ezenkivül felszerelés alatt van további 17.000, amely még szintén a nyár folyamán, legkésőbb ősszel termelőképes_ lesz. (Élénk helyeslés. Felkiáltások balfelöl: Örvendetes.) Ugy, hogy a gyapjufonó-iparban a helyzet az, hogy 1920 elejétől, mondjuk, a folyó esztendő végéig a, termelési lehetőség hétszeresre emelkedett. (Élénk helyesés.) Valamivel gyöngébb a helyzet a gyapjuszövő-iparnál. 1920 januárjában Magyarország ezen területén 350 szövőszék volt, most van 930, felszerelés alatt áll további 200, ugy hogy a gyapjuszöv T ő-ip.irban körülbelül a háromszorosára jutunk az eddigi kapacitásnak. (Helyeslés jobbfelöl.) Természetesen ez még távolról sem fedi Magyarország szükségletét, de már mindenesetre elég jelentékeny növekedés ahhoz, hogy az importnál lényeges csökkenést idézzen elő. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl.) Ami az egyéb iparágakat illeti, tervem az, hogy a Statisztikai Szemlében időközönkint, lehetőleg három havonta, közzéteszem az ipari helyzet alakulását. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ugy gondolom, hogy mindenkor feltüntethetnénk azt, hogy mi volt a helyzet 1920-ban és hogyan fejlődött az állapot azóta s hogyan fejlődik ezentúl is három havonkint, vagyis mi az, ami a meglevőhöz hozzájött. Ez az összes iparokról mindenkor megfelelő képet fog nyújtani és igy a törvényhozás tagjai is abban a helyzetben lesznek, hogy hiteles adatok állanak rendelkezésükre. (Helyeslés jobb felöl.) Általában azt hiszem, javulás áll elő az iparban akkor, ha a mostani deviza-helyzet is némileg megjavul, ami, remélem, bekövetkezik egyrészt épen azáltal, (Halljuk ! Halljuk !) amit az elmondottakban az export növekedéséről és az import csökkenéséről emiitettem, és azonkívül mindenesetre egyes formai intézkedések által is, amelyekre a pénzügy minister ur gondol és amelyeket épen ennek kapcsán tudna megvalósítani. Ez az ipari fejlődés, amelyről néhány adatot bátor voltam itt elmondani, az ezidőszerinti viszonyok következménye. Igazán elmondhatjuk, hogy minden rossznak van jó oldala is. Ennek a nagy pénzügyi leromlásnak megvolt az a jó oldala, hogy az ipar fejlődésével járt. Az, ami a kormány munkája volt ennél a fejlődésnél, kizárólag abban áll, hogy a kormány ott, ahol lehetősége volt, igyekezett ezt a fejlődést, amely a viszonyok következtében állott elő, segíteni. Igyekezett ezt elősegíteni egyrészt a vámmentességgel egyes gépek behozatalánál, — aminek a gyakorlatban, mint láttuk, igen nagy jelentősége van — és igyekezett elősegiteni adómentességekkel, valamint azáltal is, hogy bizonyos katonai és egyéb épületeket, amelyek részben hadi célokat szolgáltak, részben raktárak voltak, eladás vagy bérbeadás formájában átengedett ipari célokra. (Helyeslés jobbfelöl.) Igen érdekes, hogy épen az utóbbi időben is látjuk, hogy ugy azon épületek iránt, amelyek a magyaróvári volt ipartelephez tartoztak, amely telep katonai célokat szolgált, valamint azon épületek iránt is, amelyek a győri ipartelephez tartoztak, s amely telep szintén katonai célokat szolgált, igen nagy az érdeklődés, ami kétségtelenül mutatja, hogy az a fejlődés, amelyről pár adatot adtam, még ma is folyamatban van. Rassay Károly: Milyen lenne, ha nem volnának védvámok! Walko Lajos kereskedelemügyi minister : Bátor lennék most egy pár olyan kérdésre reflektálni, ami időnként szóvátétetik itt. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Gyakran van szó arról, hogy erős gazdasági politikára, van szükség. (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) Én azt hiszem, mindezen kérdésekben egy politika most a helyes, amennyiben politikának lehet ezt nevezni, tudniillik, hogy alkalmazkodva a mindenkori viszonyokhoz, igyekezzünk elősegiteni a termelést és a forgalmat. (Igaz! Ugy van! jobb fel öl) Nagy irányelveket ma nem tudunk kitűzni. Feladatunk most az, hogy alkalmazkodjunk a mindenkori helyzethez, amely állandóan változik s igyekezzünk azon, hogy mindig kihasználjuk
