Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-159
354 A nemzetgyűlés 159. ülése 1923, évi július hó 20-án, pénteken. szavaztak és mint egyik hozzámforduló munkás is irja, eleve értésükre adták, hogy muszáj a kormánypárti jelöltre szavazniok, ennek kapcsán azt mondom, hogy jogos a feltevés a munkások körében, hogy ők üldöztetésnek vannak kitéve, azért, mert nem a kormánypárt jelöltjére adták szavazatukat. Nagyon érdekes kérdés az, hogy a magyar állam egyik leghatalmasabb üzemében a diósgyőri vas- és acélgyár miért dolgozik állandóan nagy deficittel. Peyer Károly : Mert agyon-adminisztrálják ! Reisinger Ferenc : fîn erre a kérdésre ma nem akarok kiterjeszkedni, mert nem tartom halaszthatatlan kérdésnek vagy olyan kérdésnek, amellyel feltétlenül ma kellene foglalkozni. Évek hosszú sora óta aktuális már ez a kérdés, s én most nem akarok foglalkozni olyan kérdésekkel, amelyeknek időszerűsége nem feltétlenül a mai naphoz fűződik; A legközelebbi alkalommal azonban egy külön beszédben —• mert ezt nagyon súlyos közügynek tartom — foglalkozni fogok azzal, mi a magyarázata annak, hogy a magyar királyi vas- és acélgyár állandóan deficittel dolgozik ugyanakkor, amikor más vállalatok a szédületes konjunktúrában úgyszólván milliárdokat keresnek, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ugyanekkor egy ilyen hatalmas üzem, amely x-féle állami támogatásban részesül, ilyen konjunktúrában óriási ráfizetéssel dolgozik, bár akármelyik magánvállalatnál többet keresnek az alkalmazottak és munkások, mint a m. kir. diósgyőri vas- és acélgyárnál. Ezt meg fogom majd magyarázni a t. Nemzetgyűlésnek. Nagyon érdekes üzleti ügyek okozzák ezt a jelenséget. T. Nemzetgyűlés ! Foglalkozni kívánok még egy divatos kérdéssel. Az utóbbi időben olyan beszédek hangzanak el, hogy a nemzetgyűlésen azért nem lehetséges a kibékülés és általában a kedélyek megnyugtatása, mert a polgári közönség éjjelnappal retteg a bolsevizmustól való félelmében. Nekem megvan a magam speciális véleménye arról, hogy lehet-e itt bolsevizmus, vagy nem lehet többé ; ennek a véleményemnek kifejezést is adtam, de hogy ezidőszerint Magyarországon bolsevizmus nincs, azt mindenkinek látnia kellene, aki nem vak. De ha ebben az országban még mindig vannak bizonyos tünetek, ennek okát abban látom, amit itt a kormányhatalom a rendőrség tekintetében csinál. Az én törvényhatóságom területén, Miskolcon, soha nem volt több öt rendőrnél, — csak legénységről beszélek. Most pedig értesüléseim szerint, melyeket jogom és okom van hiteleseknek tartani. Miskolc város területén 307 rendőrlegény van, ezenkívül van a felügyelői létszám, a tisztikar és még egy külön alakulat, amely városbiróság címen dolgozik, bizonyos köztisztasági kérdésekkel, iparügyekkel, stb. foglalkozik, szóval a régi városi rendőrségnek maradványa, amelyet az államrendőrség nem vett át. Ezenkívül tudok valami nemzeti munkavédelmi osztagról. (FdHáltésoh a szélsőhaloldalon : AM !) Onnan tudom, hogy van ilyen, mert nem láttam soha ezt a mumust, amióta élek; Peyer Károly : Az öntözőkocsikon ülnek ! Reisinger Ferenc : Ezt azonban onnan tudom, hogy bizonyos jelentéseket szoktak küldözni egymásnak ; hol a csendőrség neki, hol pedig ez a csendőrségnek s ezekből egypár példány véletlenül a kezembe jutott. Nem tudom, hogy ez milyen alakulat ; az egyik verzió szerint rendfentartá si alakulat, a másik verzió szerint sztrájktörő testület, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) En nem vagyok tisztában azzal, hogy mi ez, de egészen bizonyos, hogy az államnak pénzét nagy mértékben igénybe veszik. A diósgyőri vasgyár területén békeidőben 5 csendőr volt és mégis rend volt, most pedig a diósgyőri vasgyár területén 70 államrendőr teljesít szolgálatot, ezenkívül a felügyelői kar, a tisztikar, a belügyi nyomozók és nem tudom, milyen fajtájú nyomozók, nem is számítva a spiclik egész seregét, ezenkívül Diósgyőr anyaközségben és Perecesen külön csendőrség is van. A rimamurányi, salgótarjáni, ózdi vasgyár telepén magában a községben és a gyár területén is van csendőrség. Erről a csendőrségről, amely a vasgyár területén van, értesülésem, hogy épugy vételez bizonyos élelmiszereket a vasgyárban, mint ahogy azokat az élelmiszereket az ott dolgozó munkásság kapja. (ügy van a szélsőbaloldalon.) Ennek a csendőrségnek, amely a vasgyár és a község területén van, létszáma némelyek állítása szerint eléri a 60-at. Itt azután feltétlenül két kérdés tolul előtérbe. Az egyik az : mióta divat ebben az országban, hogy bizonyos vállalatok egyszerűen kibérelhetik a magyar kir. csendőrséget, bérbevehetik és a saját céljaikra felhasználhatják, mert hogy felhasználhatják, azt az a rengeteg panasz és jajszó is bizonyítja, amit ez a nem tudom micsoda összeházasulás eredményez. Elnök : Kérem, képviselő ur, legyen szives megmagyarázni a szavait, mit ért a csendőrség kibérlése alatt, mert ez a csendőrség megrágalmazása is lehet. Kuna P. András : El kell mondani ezeket a kis-ententenek ! Reisinger Ferenc : Mi köze ehhez a kisententenek? (Derültség és zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem képviselő ur, tessék a kérdésemre válaszolni. Kuna P. András (közbeszól). Elnök: Kuna P. András képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Reisinger Ferenc : Ehhez sem a kis-, sem a nagy-ententenak semmi köze. Ehhez Kuna P. András nem ért. Kuna P. András: Dehogy nem értek! Jobban értek, mint maga! Elnök: Kuna P. András képviselő urat még egyszer kérem, méltóztassék csendben maradni. Reisinger Ferenc : Nem akartam a csendőrséget megrágalmazni, de van egy lehetőség arra
