Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-153

A nemzetgyűlés 153. ülése 1923. évi július hó 11-én, szerdán. 29 a kalandorok kormányoznak, nem pedig a többség akarata. Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urat, kire méltóztatik érteni a »kalandorok« szót ? Saly Endre : Nem a kormányra értem. Azokra értem, alak kinn felelőtlenül dolgoznak és ekrazitot dobálnak. BatitZ Gyula : Sajnos, azok kormányoznak, azok diktálnak ! Saly Endre : A demokrácia alatt szoktuk érteni, hogy a meglévő alkotmányjogokat tiszteletben tartsák. A meglévő alkotmányt, a meglévő törvényeket az országban tiszteletben kell tartani mindenkinek, nemcsak azoknak, akik ezt meghozták, hanem azoknak is, akik hivatva vannak azt végrehajtani. (Mozgás.) Magyarországon az egyesülési és gyülekezési jog is nagyon gyenge lábon áll. Vannak Magyarországon egyesületek, amelyek országos alapszabályai alapján 20—30 év óta működnek, és dacára annak, hogy alapszabályaik megvannak, megvan az alkotmányuk, taggyűlési értekezleteket, rendes évi közgyűlést csak akkor tarthatnak, ha erre a rendőrség engedélyt ad. Mondom tehát, hogy annak dacára, hogy alapszabállyal birnak, megvan az alkotmányuk, amit a belügyminist er annak idején jóváhagyott, mégis rendőrségi engedély kell, hogy ilyen egyesületben rendes évi közgyűlést vagy taggyűlést lehessen tartani. Ezt nem nevezhetjük alkotmányos államformának, ahol ilyenek és ehhez hasonlók fordulnak elő. Nemcsak hogy engedélyt kell kérni, de legtöbb esetben nem is . adnak engedélyt, és az engedély megadása tisztán attól függ, hogy az illető főszolgabíró jó vagy rossz kedvében van-e, tisztán az ő szeszélyüktől függ az egyesülési és gyülekezési jog gyakorlata Magyarországon, mert a rendőrség akkor tilt be egyes gyűléseket, amikor neki jónak látszik. Még tudományos előadásokat sem lehet ezekben az egyesületekben tartani, mert előbb ezeket be kell jelenteni, és csak ha a rendőrhatóság tudomásul veszi, akkor lehet az előadásokat megtartani. A kormánynak ebbeli politikája az én megítélésem szerint nagyon veszélyes, és pedig elsősorban az országra. Nagyon veszélyes, mert napról-napra szüli az elégedetlen elemeket. A munkásság nagy részét mindig jobban és jobban balra tolja ezzel a lehetetlen helyzettel, úgyhogy itt tulaj donképen nem a bolsevizmustól és kommunizmustól kell félni, hanem attól, hogy az emberek . elégedetlenek, mert nincsen betevő falatjuk, mert lehetetlen helyzetben vannak, kivezető utat keresnek, és olyan dolgokra ragadtatják el magukat, amelyekre egyébként nem ragadtatnák el magukat. Olyannak látom a helyzetet, — bár ne lenne igazam — mint amilyen volt 1918 június és augusztus havában. Akkor is ugyanígy volt a helyzet Magyarországon. A katonaságon nem birt uralkodni és fegyelmet tartani a legfőbb hadvezetőség. A hadvezetőség maga beismerte már, hogy nem birt a katonasággal boldogulni, annyira rakoncátlan volt és lehetetlenség volt a katonai hatalmat kezében tartani. Patacsi Dénes : Nem birt a salakjával ! (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Más állapotok voltak !) Saly Endre : Ugyanígy volt a helyzet a közigazgatás terén is. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : De most nem igy van a helyzet. Most csak nem lehet állítani, hogy a hadsereggel nem bir senki. Ilyet nem lehet mondani, bocsánatot kérek ! (Zaj.) Propper Sándor : Tessék elolvasni az életrajzokat. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Azt mondja, olyan a helyzet, mint 1918-ban! Saly Endre : Tessék elolvasni az összes tábornokok életrajzait, ott van Krausz Alfréd, megírta, ott van Hindenburg, a generálisok mind megírták emlékkönyveikben, hogy nem bírtak az emberekkel dolgozni, mert lehetetlenség volt az embereket künn tartani a fronton. Propper Sándor : Ott vannak Lovászy emlékiratai. Szomjas Gusztáv : Mert izgatta k őket \ Saly Endre : Hát ki mehetett ki a frontra : csak az mehetett izgatni, akinek a hadvezetőség megengedte, hogy a frontra menjen. Ugyanez volt a helyzet az; országon belül, a közigazgatási hatóságok sem tudták kezeikben tartani a hatalmat. Ezt nem lehet vita tárgyává tenni, mert ha birták volna a hatalmat, akkor 1918 október nem következett volna be. Patacsi Dénes : Mert az izgatók dobták be a bombát ! Csik József : Hatalmi sztrájkokat rendeztek 1918-ban ! Saly Endre : Épen azért, mert nem birta a hatalmat gyakorolni, csak azokat lehet felelőssé tenni, akik a háborút megindították, azokról aztán a felelősség a közigazgatási hatóságokra és az államügyészre hárult, akik nem jártak el a törvény betűi szerint azok ellen, akik erre rászolgáltak. BatiCZ Gyula : Kukoricakenyér izgatta az embereket ! Csik József : A szociáldemokraták védték azokat ! (Zajos ellenmondások a bal- és a szélsobalóldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Saly Endre : Ha tehát a kormány nem akarja — mintahogy én azt hiszem, hogy nem akarja — tíogy megismétlődjenek az 1918. évi események, mert az én megítélésem szerint is ugy áll a helyzet, hogy Magyarország nem bir ki még egy forradalmat, akkor egészen másképen kell eljárnia. B. Podmaniczky Endre : Ez igaz, akkor ne csinálják a forradalmat ! Saly Endre : . . . Mert ha forradalom lesz, akkor ezért a kormány felelős, amely ebbe az embereket belekergeti. B. Podmaniczky, Endre : Csak az izgatók ! BatiCZ Gyula : Es az egységespárt, mert az uzsorát nem tudja, vagy nem akarja letörni ! Saly Endre : Mi a demokráciát és parlamenta-