Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-159

342 A nemzetgyűlés 159. ülése 1923. évi július hó 20-án, pénteken. azt kiáltotta nekem vissza jellemző durvasággal, hogy : Kommunista volt az öregapád ! (Zaj). Erről a megjegyzésről nyilatkozni nem aka­rok. A megjegyzés már magában foglalja a bírálatot Pikler Emil képviselő úrral szemben. Legyen szabad azonban annak igazolására, hogy én nem könnyelműen vádaskodtam, felolvasnom a Parlamenti Almanachnak . . . Pikler Emil : Hazug szennyirat ! Abból olvashat ! Bogya János : ... Pikler úrra vonatkozó adatait, amelyek világosan mutatják, hogy igenis kommunista volt, (Zaj a szélsőbaloldalon.) Pikler Emil ; Hadd halljuk ! Bogya János: A Parlamenti Almanach azt mondja, hogy (olvassa): »Több izben került összeütközésbe a büntetőtörvénykönyvvel, így például az ügyészség 1919-ben csalás büntette miatt folytatott le ellene eljárást, majd 1920-ban a kommunizmus alatt tanusitott magatartása miatt internálási eljárást indítottak ellene. Vágó népbiztoshoz irt egyik levelében a kom­munizmus igaz lelkes hívének vallotta magát és ennek alapján meg is indították ellene az eljárást, azonban Apponyi Albert gróf inter­venciója folytán ettől megmenekült.« (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) PakotS József: Apponyi kommunistát nem védett ! Pikler Emil : G-riger Miklóst kérdezze meg, hogy milyen kommunista voltam! (Zaj.) Bogya János: Akkor azután rendőri fel­ügyelet alá került. Ezek az adatok teljesen elegendők arra, (Felkiáltások a szélsőbal-oldalon : Hogyne!) hogy Pikler képviselő ur kommunista voltát senki kétségbe ne vonja. (Zaj.) Halljuk, mit mond az Almanach Reisinger Ferenc képviselő úrról ! Reisinger Ferenc: Azt, hogy direktóriumi elnök voltam. Büszke vagyok rá. (Nagy zaj.) Bogya János (olvassa):- »Amikor Kun Béláék a hatalmat magukhoz ragadták, Miskolc városában a szocialista-kommunista munkás­tanács elnöke lett és a tagja volt a szovjet­parlamentnek is.« Tehát, ugy látszik, nem volt kommunista. (Tovább olvassa) : »A kommün alatt tanusitott magatartása miatt felelősségre is vonták és vizsgálatot is indítottak ellene. A kommün bukása után ismét a Miskolci Munkásujság szerkesztője lett, de lapját az állami és társadalmi rend ellen elkövetett izgatások miatt beszüntették. A Philadelphia utazási és pénzváltási irodának, valamint a felső­magyarországi pénzbeváltó irodának alapítója, de mind a két vállalkozás megbukott.« T. Nemzetgyűlés ! Mind a két ur itt ebben a könyvben, amely közkézen forog, kommunistá­nak van megbélyegezve, tehát nincs joguk akkor, amikor én kommunista múltjukra reámutatok, durva sértésekkel válaszolni. Az ilyen sértés különben nem sértés, mert az utca sara legfel­jebb piszkít, de nem sért. Az urak engem nem sérthetnek meg soha! (Nagy zaj a szélsöbal­oldalon.) Elnök (csenget) : Nagyon kérem a képvi­selő urakat, méltóztassanak ezeket a személyes ügyeket a legszűkebb térre szorítani, mert iga­zán nem áll az ország t érdekében egymásnak ez az örökös bemocskolása. (Nagy zaj és felkiál­tások a szélsőbaloldalon : Oda is mondja.) Min­den oldalra egyformán intézem a figyelmez­tetést; méltóztassanak végre ezt az állandó személyeskedést végre beszüntetni. (Altalános helyeslés.) Pikler Emil : T. Nemzetgyűlés ! Nagyon saj­nálom, hogy most, amikor sürgősség alapján tárgyalunk, néhány pillanatra mégis kénytelen vagyok a t. Nemzetgyűlés figyelmét igénybe­venni. Igaz az, hogy a Parlamenti Almanach című szennyirat személyemmel kapcsolatban azt merészelte állítani, hogy a büntetőtörvénykönyvvel ismételten összeütközésbe kerültem. Én a Par­lamenti Almanach ellen azonnal annak megje­lenése után, sajtópert is indítottam emiatt, de ügyvédemnek legszorgosabb utánjárása ellenére sem voltam képes a bíróságnál mindmáig kiesz­közölni, hogy a sajtóper tárgyalására határnapot tűzött volna ki. Ami'kommunista voltomat illeti, igaz az, — és erre büszke vagyok, — hogy gróf Apponyi Albert igen t. képviselőtársam, aki megboldo­gult édesatyámmal évtizedeken keresztül szoros baráti viszonyban volt, anélkül, hogy erre fel­kértem volna, feleségemtől értesülve arról, hogy kommunistavoltom címén ellenem eljárást indí­tottak, azt mondotta, hogy : »Én Pikler Emilt ismerem mint szociáldemokratát, s anélkül, hogy magát az ügyet ismerném, nem tűrhetem már csak megboldogult édesatyjával szemben való kegyejetből sem, hogy őróla ezt feltételezzék.« És eljárt érdekemben és beszüntették az ügyet. Azt hiszem, hogy gróf Apponyi Albert klasszikusabb tanú, mint Bogya János, és azt hiszem, — sajnálom, hogy gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam nincs jelen — hogy összes képviselőtársaim pártkülönbség nélkül inkább hisznek gróf Apponyi Albertnek, mint a Parla­menti Almanachnak és Bogya képviselő urnák. Szociáldemokrata vagyok már harminc esz­tendő óta, de kommunista nem voltam. Erre tanú különben Griger Miklós igen t. képviselő­társam is, aki szintén ismeri a kommunizmus alatti magatartásomat. Ezzel átadom Bogya János képviselőtársa­mat — sajnos, hogy ilyen képviselőtársam van — a további közszeretetnek, amelyben ő részesült. (Zaj.) Reisinger Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! (Nagy zaj jobb felől.) Elnök : Peisinger képviselő ur személyes kérdésben kért szót. (Zaj és félkiáltások jobb­felöl: Legyen már elég! Szűnjenek már meg ezek a folytonos személyeskedések!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom