Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-159
A nemzetgyűlés 159. ülése 1923. évi július hő 20-án, pénteken, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai : Az inűemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A pénzügyi, közigazgatási és közoktatásügyi bizottság beterjeszti együttes jelentését a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámleszállitásárói szóló törvényjavaslat tárgyában. — Az igazságügyi bizottság benyújtja jelentését az Ulain Ferenc ceglédi beszédében a nemzetgyűlés ellen fönforogni látszó bűncselekmény megtorlása céljából az igazságügyminlsternek adandó felhatalmazás tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Farkas Tibor sürgős interpellációja a pónzügyministerhez, az 1922. évi jövedelmi és vagyonadó tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Rakovszky Iván, Kállay Tibor, Walko Lajos, Szabó István (nagyatádi), gr. Klebelsberg Kunó, Nagy Emil, Vass József, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 50 perckor.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bodó József jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovits György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Csik József jegyző ur. Mielőtt rátérnénk az indemnitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására, jelentem, a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Farkas Tibor képviselő ur sürgős interpellációra kért ós kapott tőlem engedélyt a jövedelem- és vagyonadó kérdésében. A képviselő urnák a jogot megadtam a felszólalásra és az interpellációra napirendünk letárgyalása után, este háromnegyed 8 órakor térünk át. Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! A magyar nemzetgyűléshez, mint a politikai szabadságok legfőbb őréhez fordulunk, miután az ellenzék már minden fórumot és módot megkísérelt arra nézve, hogy egy most bekövetkezendő választáson az egyik ellenzéki jelölt programmbeszédót megtarthassa. Az 1848 : III. tcikk 29. ós 32. §-ai alapján kérjük a t. Nemzetgyűlést, hivja fel a belügyminister urat, hogy a ceglédi választási szabálytalanságok mibenállása felől a mai ülésen jelentést tegyen. NAPLÓ XIV. Cegléden több jelölt áll egymással szemben. Az egyik jelölt, a neve, ugy tudom, Fóti Vilmos, függetlenségi és 48-as Kossuth-párti programmal lépett fel. Ugy vagyok értesülve, hogy az ottani rendőrhatóság mindegyik jelöltnek megengedte a programmbeszéd megtartását, sőt mint nagyon jól tudjuk, az egyik jelölt és az őt támogatók ott a nemzetgyűlést és a kormányt, mint hatóságot is erős támadásban részesítették. Ugron Gábor : Hol volt a rendőrség ? Hegymegi-Kiss Pál : Azonban ennek a függetlenségi 48-as párti jelöltnek Cegléden, Kossuth Lajos városában a rendőrhatóság nem adta meg az engedélyt programmbeszéde megtartására. Horváth Zoltán: Gyalázat! Hegymegi-Kiss Pál: Előre feltételezte róla, hogy ez a programm, Kossuth Lajos programmja izgatni fog. Ugron Gábor : Miféle jogon ? Hogy lehet előre supponálni valakiről, hogy izgat ! Miért van ott a rendőr ? Miért irja a beszédet ? Propper Sándor: Gondolatolvasó! Horváth Zoltán : Ezek a közszabadságok ! Ugron Gábor : Miért van joga a rendőrnek feloszlatni a gyűlést? Szilágyi Lajos: Mekkora rövidlátás! Mily ügyetlen taktika! Hajós Kálmán : Előbb várják meg a végét ! Elnök: Csendet kérek! Hegymegi-Kiss Pál : Parlamentáris államban feltétlenül joguk van a polgároknak olyan pártban tömörülni, amilyenben jónak látják, ha annak a pártnak a programmja a nemzeti lét alapelveit nem veszélyezteti. Tagadom, hogy Kossuth Lajos programmja a nemzeti lét alapelveit veszélyeztethetné. 47
