Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-157
A nemzetgyűlés 157. ülése 1923. évi július hó 18-án, szerdán, 277 ban nem rendelkezik azzal az élettapasztalattal, amely szükséges ahhoz, hogy ilyen nagy ipari telepen megfelelő tapintattal és ha kell, megfelelő eréllyel fel tudjon lépni. Salgótarján határváros, ahova nem lehet tapasztalatlan embereket küldeni, (ügy van ! a a szélsőbaloldalon.) Nekem volt alkalmam egy izben ezzel a főhadnaggyal beszélni. Meg vagyok győződve róla, hogy ha bármely képviselő beszélne vele egy izben, ugyanez a vélemény alakulna ki róla őbenne, mint bennem. Ez az ember bevonult a háború elején, mint titular-gefrajter, talán a sárga pertlivel, akkor bezupált, áttetette magát a csendőrséghez s most rábízzák 25—30 ezer ember sorsát, akik fölött teljes kénnyel-kedvvel rendelkezik. Vanczák János : Ez a magyar állam ruhájának megbecstelenitése ! Peyer Károly : A magyar munkásság sokat eltűr, sokat elbir és sok mindent elnyel. Eltűri azt, hogy némelykor összeverjék társaikat. Nagyon nehéz a mi helyzetünk, méltóztassék erről meggyőződve lenni, mert hiszen ezek a panaszok hozzánk érkeznek, és minden egyes alkalommal nekünk keli a munkásságot megnyugtatni arra vonatkozólag, hogy mi elégtételt fogunk szerezni a megbántott és megvert munkásoknak. Eddig ez egyetlen egy esetben sem sikerült. Egyetlen egy esetben sem sikerült ezek közül a csendőrök közül csak egyet is megbüntetni, akikről bebizonyítottuk, hogy durván és brutálisan viselkednek ott és bántalmazzák a munkásokat. A türelemnek is van egyszer határa, s amennyiben a belügyminister ur a honvcdelemügyi minister úrral egyetemben rövid időn belül nem fog intézkedni, hogy ezek a csendőrök onnan eltávolíttassanak... ez az első feltételünk... Klárik Ferenc: Tisztjeikkel együtt! Peyer Károly:... igenis tisztjeikkel együtt tessék onnan áthelyezni máshova, tessék ezek ellen a vizsgálatot elrendelni és őket megbüntetni... Esztergályos János: Áthelyezni a visegrádi erdőbe ! Peyer Károly:... s tessék odaküldeni egy csendőrtisztet, aki megfelelő élettapasztalatokkal rendelkezik, s nem egy ilyen fiatal tapasztalatlan emberre bizni azt, hogy gyűlöletének és szenvedélyének a munkások irányában szabad folyást engedjen s mint egy vadállat és szadista kéjelegjen abban, hogy öt részeg haramiája, — mert ezek haramiák, csak uniformisban vannak — nekiessenek védtelen munkásoknak és összeverjék őket. Kérdem én az igen t. Nemzetgyűléstől, ki vállalja azért a felelősséget, hogy ha az a négyezer munkás, aki Salgótarjánban naponta 500 vagon szenet termel, ezen felháborító eset nyomán esetleg beszünteti a munkát? Ki vállalja azért a felelősséget, ha azt mondják: nem vagyunk hajlandók dolgozni addig, mig társainkkal szemben ugy bánnak el, holott semmiféle bűncselekményt nem követtek el. Az, hogy ezek a munkások még ma dolgoznak, akár hiszik el, akár nem a túloldalon ülő képviselők, a mi érdemünk. Azonban méltóztassék tudomásul venni : nem vagyunk abban a helyzetben, hogy minden gazságot és minden gonosztettet fedezzünk. (Helyeslés a szélsöbaloldahn.) A mi türelmünknek is van egyszer határa és bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy amennyiben hétfőig ebben az ügyben intézkedés nem fog történni, ezt az ügyet a magyar bányamunkások közös ügyüknek fogják tekinteni és szolidaritást fognak vállalni ezzel a négy megvert* társukkal, és ha ezek után a termelésben zavarok következnek be, akkor ezért ne bennünket, hanem a belügyminister urat és a csendőröket méltóztassék felelőssé tenni. Klárik Ferenc: Az aljas főhadnagyot! Peyer Károly: A következő interpellációt intézem a belügyminister úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy 1923 július 15-én, vasárnap, Salgótarjánban a járási csendőrparancsnokságon Bertrand Antal, Oravecz János, Kovács János és Zeke János munkásokat a csendőrök a csendőr főhadnagy parancsára súlyosan bántalmazták ? Miután ezen súlyos bántalmazás már most kétségkívül megállapítható, hajlandó-e a belügyminister ur sürgősen a vizsgálatot elrendelni és a bántalmazást elkövető csendőrfőhadnagyot és csendőröket megbüntetni és áthelyezni ? Hajlandó-e a belügyminister ur sürgősen rendeletet kiadni, amelyben a csendőrségnek megtiltja büntetés terhe mellett a bántalmazást ? Hajlandó-e a belügyminister ur a csendőrség tagjait rendelettel eltiltani attól, hogy ipari vállalatoktól akár természetbeni, akár pénzbeli ajándékot fogadjanak el?« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Szólásra következik? Peyer Károly: Majd a választ mi is megadjuk a belügyminister urnák ! Petrovits György jegyző : Urbanics Kálmán ! Elnök : Urbanics Kálmán képviselő ur kéri az elnökség utján a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék hozzájárulni, hogy az interpellációját a legközelebbi interpellációs napra halasztássá el. Méltóztatik ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Szólásra következik? Petrovits György jegyző: Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! E hónap 29-ére van kitűzve a ceglédi választás, és egy ilyen választáson a kormánynak meg kellene mutatni azt, hogy mindenféle pártot szívesen lát a választási küzdelemben s alkalmat kell hogy adjon a jelölteknek arra vonatkozólag, hogy ezt a harcot a meggyőzésnek, tudásnak, a 89*
