Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-157
272 A nemzetgyűlés 157. ülése 1923. évi július hó 18-án, szerdán, kóczi-uton, bogy fiatalabb vagy korosabb embereket is, akiknek piros virágjuk van, megállit a rendőr s elszedi virágjukat. Ennek következtében azután elképzelhető, bogy milyen épületes jelenetek játszódnak le a népes utcákon. A múlt évben Vanczák képviselőtársunkat éjszaka támadták meg rendőrök ugyancsak azért, mert piros virágot viselt gomblyukában, legutóbb pedig Esztergályos képviselőtársunkkal történt meg az a szerencse, bogy a rendőr felszólította, hogy tegye le a virágot. T. Nemzetgyűlés ! Fájdalmasan érint engem, hogy komoly tárgyként kell ezzel a nemzetgyűlés előtt foglalkoznom, mert valójában nevetséges az, ami a kérdésben történik. Méltóképen csak ugy lehetne a vonatkozó rendeletet — ha ugyan van ilyen rendelet — vagy magát a tényt jellemezni, ha azt közönséges nevetség tárgyává tenné az ember. Hiszen Magyarországon piros bor is terem és azt nem kobozzák el, sőt tovább megyek, ha a virágot el lehet kobozni, akkor tessék a főváros által a Városligetben sok-sok pénzen fentartott virágos kertekben, parkokban a piros virágokat szintén elkobozni. Tessék ott is elkobozni a piros virágot. Ha a parlament épületében végigmegyek, a folyosók piros szőnyeggel vannak bevonva, a ministeri székek is pirosszinüek. Az egyik minister ur reverendája is piros dísszel van ellátva, az utcán pedig sok magasrangu katonatisztet látunk, akinek piros E ráf ja és piros kabátbélése van. Egyszóval, az egyik helyen nem piros a piros szin, a másik helyen piros. Mi határozza meg, hogy melyik piros szin bűncselekmény és melyik nem az? Magyarország bortermő ország és nincs olyan ember, aki életében legalább egyszer el ne énekelte volna borközi állapotban, a »Piros, piros, piros, háromszor is piros, piros bort ittam az éjjel« kezdetű dalt. Ha az utcán el lehet kobozni a piros virágot, akkor a rendőrség megtámadhatja azokat a vendégeket is, akik ezt a nótát éneklik a vendéglőben. A belügyminister ur nevetség tárgyává teszi magát az ilyen rendelettel. Lehetetlenség komoly ministernek ilyen rendeletet fentartani. Ez tette parancsoló kötelességemmé, hogy ezt a ferde állapotot a nemzetgyűlés szine előtt feltárjam és felszólítsam a minister urat, hogyha van ilyen rendelete, vonja vissza, ha pedig nincs, utasitsa közegeit, hogy ilyen botrányos jeleneteket ne rendezzenek, ha pedig titkos az a rendelet, álljon vele nyiltan az ország elé, hogy tudja a publikum, hogy miheztartsa magát és szabaduljon meg a zaklatásoktól. A következő interperllációt terjesztem elő (olvassa) : »1. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a rendőrhatóságok felsőbb parancsra, belügyministeri utasitásra való hivatkozással állandó zaklatásnak teszik ki a közönséget ; ha piros szegfűt tüz valaki a kabát gomblyukába, vagy piros zsebkendőt visel a kabátzsebében, a rendőri közegek előállítják a rendőrségre, ahol eljárást indítanak ellene ?« »2. Miután a piros szegfű és a piros zsebkendő ellen folytatott rendőri eljárás csak arra alkalmas, hagy a közönséget a rendőrség ellen hangolja, ha piros virág és piros zsebkendő viselését tiltó rendelet van, hajlandó-e a belügyminister ur ezen rendeletet haladéktalanul visszavonni ?» »3. Hajlandó-e a belügyminister ur utasítani a rendőrhatóságokat arra, hog}r a piros szegfű és piros zsebkendő viselését ne tekintse kihágásnak és a békés közönséget emiatt ne zaklassa ?« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor : És hajlandó-e módositani a természetet ? Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Ki következik ? Petrovits György jegyző : Szabó József ! Elnök : Szabó József képviselő ur az elnökség utján kéri a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék interpellációjának elhalasztásához hozzájárulni. (Helyeslés.) Ha méltóztatnak a kért halasztást megadni, ezt határozatképen mondom ki. (Helyeslés.) Ki következik ? Petrovits György jegyző: Karafiáth Jenő! Elnök : Karafiáth Jnő képviselő ur az elnökség utján kéri, hogy méltóztassék interpellációjának elhalasztásához hozzájárulni. (Helyeslés.) ÁMkz a kért halasztást megadja. Ki következik ? Petrovits György jegyző : Eőri-Szabó D3zső ! EŐri-SzabÓ Dezső : T. Nemzetgyűlés ! Az előbb is csak két percig vettem igénybe a nemzetgyűlés idejét, most sem fogok többet igénybevenni. Nincs szándékom abba a vitába beleelegyedni, amely a nagymalmok és a kismalmok körül az imént a nemzetgyűlés szine előtt lefolyt, csupán azt a szomorú tényt vagyok kénytelen konstatálni, hogy az én megyémben a vámőrlő kismalmok általában becsukták üzemeiket, és igy az én választóim, akiknek nincs módjukban messzefekvő kereskedelmi malomba elvinni gabonájukat megőrlés végett, igen szomorú helyzetbe.' jutottak. Ebből a tényből kiindulva, a következő interpellációt intézem a földmivel és ügyi minister úrhoz (olvassa) : »1. Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a vámőrlő malmok az ezidei kontingentálási tervezettel megelégedve nincsenek s hogy állitásuk szerint ezen tervezet mellett üzemükre ráfizetnének s tudja-e a minister ur, hogy ebből kifolyólag a legtöbb vámőrlő malom üzemét beszüntette és őrlést egyáltalán nem folytat ?» »2. Tudja-e a minister ur, hogy a vámőrlő malmok üzemének beszüntetése által az ország földmivelo népe, különösen pedig a legszegényebb mezőgazdasági munkások igen érzékenyen sújtatnak, különösen most, a legnagyobb dologidőben ?« »3. Hajlandó-e a minister ur odahatni, hogy a vámőrlőmalmok üzeme a földmivelo nép és a lásexisztenciák érdekében is biztosittass ék ?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. Szólásra ki következik? Petrovits György jegyző : Peyer Károly ! (Felkiáltások jóbbfelol : Megadjuk !) Esztergályos János : Majd mi megadjuk most ]
