Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-157

272 A nemzetgyűlés 157. ülése 1923. évi július hó 18-án, szerdán, kóczi-uton, bogy fiatalabb vagy korosabb embe­reket is, akiknek piros virágjuk van, megállit a rendőr s elszedi virágjukat. Ennek következtében azután elképzelhető, bogy milyen épületes jelenetek játszódnak le a népes utcákon. A múlt évben Van­czák képviselőtársunkat éjszaka támadták meg rendőrök ugyancsak azért, mert piros virágot viselt gomblyukában, legutóbb pedig Esztergályos kép­viselőtársunkkal történt meg az a szerencse, bogy a rendőr felszólította, hogy tegye le a virágot. T. Nemzetgyűlés ! Fájdalmasan érint engem, hogy komoly tárgyként kell ezzel a nemzetgyűlés előtt foglalkoznom, mert valójában nevetséges az, ami a kérdésben történik. Méltóképen csak ugy lehetne a vonatkozó rendeletet — ha ugyan van ilyen rendelet — vagy magát a tényt jellemezni, ha azt közönséges nevetség tárgyává tenné az em­ber. Hiszen Magyarországon piros bor is terem és azt nem kobozzák el, sőt tovább megyek, ha a virágot el lehet kobozni, akkor tessék a főváros által a Városligetben sok-sok pénzen fentartott virágos kertekben, parkokban a piros virágokat szintén elkobozni. Tessék ott is elkobozni a piros virágot. Ha a parlament épületében végigmegyek, a folyosók piros szőnyeggel vannak bevonva, a ministeri székek is pirosszinüek. Az egyik minister ur reverendája is piros dísszel van ellátva, az utcán pedig sok magasrangu katonatisztet látunk, akinek piros E ráf ja és piros kabátbélése van. Egyszóval, az egyik helyen nem piros a piros szin, a másik helyen piros. Mi határozza meg, hogy melyik piros szin bűncselekmény és melyik nem az? Magyar­ország bortermő ország és nincs olyan ember, aki életében legalább egyszer el ne énekelte volna bor­közi állapotban, a »Piros, piros, piros, háromszor is piros, piros bort ittam az éjjel« kezdetű dalt. Ha az utcán el lehet kobozni a piros virágot, akkor a rendőrség megtámadhatja azokat a vendégeket is, akik ezt a nótát éneklik a vendéglőben. A belügyminister ur nevetség tárgyává teszi magát az ilyen rendelettel. Lehetetlenség komoly ministernek ilyen rendeletet fentartani. Ez tette parancsoló kötelességemmé, hogy ezt a ferde álla­potot a nemzetgyűlés szine előtt feltárjam és fel­szólítsam a minister urat, hogyha van ilyen rende­lete, vonja vissza, ha pedig nincs, utasitsa közegeit, hogy ilyen botrányos jeleneteket ne rendezzenek, ha pedig titkos az a rendelet, álljon vele nyiltan az ország elé, hogy tudja a publikum, hogy mihez­tartsa magát és szabaduljon meg a zaklatásoktól. A következő interperllációt terjesztem elő (ol­vassa) : »1. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a rendőrhatóságok felsőbb parancsra, belügyministeri utasitásra való hivatkozással ál­landó zaklatásnak teszik ki a közönséget ; ha piros szegfűt tüz valaki a kabát gomblyukába, vagy piros zsebkendőt visel a kabátzsebében, a rendőri közegek előállítják a rendőrségre, ahol eljárást indítanak ellene ?« »2. Miután a piros szegfű és a piros zsebkendő ellen folytatott rendőri eljárás csak arra alkalmas, hagy a közönséget a rendőrség ellen hangolja, ha piros virág és piros zsebkendő viselését tiltó rendelet van, hajlandó-e a belügyminister ur ezen rendeletet haladéktalanul visszavonni ?» »3. Hajlandó-e a belügyminister ur utasítani a rendőrhatóságokat arra, hog}r a piros szegfű és piros zsebkendő viselését ne tekintse kihágásnak és a békés közönséget emiatt ne zaklassa ?« (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor : És hajlandó-e módositani a természetet ? Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügy­minister urnák. Ki következik ? Petrovits György jegyző : Szabó József ! Elnök : Szabó József képviselő ur az elnökség utján kéri a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék inter­pellációjának elhalasztásához hozzájárulni. (He­lyeslés.) Ha méltóztatnak a kért halasztást meg­adni, ezt határozatképen mondom ki. (Helyeslés.) Ki következik ? Petrovits György jegyző: Karafiáth Jenő! Elnök : Karafiáth Jnő képviselő ur az elnök­ség utján kéri, hogy méltóztassék interpellációjá­nak elhalasztásához hozzájárulni. (Helyeslés.) ÁMkz a kért halasztást megadja. Ki következik ? Petrovits György jegyző : Eőri-Szabó D3zső ! EŐri-SzabÓ Dezső : T. Nemzetgyűlés ! Az előbb is csak két percig vettem igénybe a nemzetgyűlés idejét, most sem fogok többet igénybevenni. Nincs szándékom abba a vitába beleelegyedni, amely a nagymalmok és a kismalmok körül az imént a nemzetgyűlés szine előtt lefolyt, csupán azt a szomorú tényt vagyok kénytelen konstatálni, hogy az én megyémben a vámőrlő kismalmok általában becsukták üzemeiket, és igy az én választóim, akiknek nincs módjukban messzefekvő kereskedelmi malomba elvinni gabonájukat meg­őrlés végett, igen szomorú helyzetbe.' jutottak. Ebből a tényből kiindulva, a következő inter­pellációt intézem a földmivel és ügyi minister úrhoz (olvassa) : »1. Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a vámőrlő malmok az ezidei kontingentálási tervezettel megelégedve nincsenek s hogy álli­tásuk szerint ezen tervezet mellett üzemükre rá­fizetnének s tudja-e a minister ur, hogy ebből kifolyólag a legtöbb vámőrlő malom üzemét be­szüntette és őrlést egyáltalán nem folytat ?» »2. Tudja-e a minister ur, hogy a vámőrlő malmok üzemének beszüntetése által az ország földmivelo népe, különösen pedig a legszegényebb mezőgazdasági munkások igen érzékenyen sújtat­nak, különösen most, a legnagyobb dologidőben ?« »3. Hajlandó-e a minister ur odahatni, hogy a vámőrlőmalmok üzeme a földmivelo nép és a lásexisztenciák érdekében is biztosittass ék ?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelés­ügyi minister urnák. Szólásra ki következik? Petrovits György jegyző : Peyer Károly ! (Felkiáltások jóbbfelol : Megadjuk !) Esztergályos János : Majd mi megadjuk most ]

Next

/
Oldalképek
Tartalom