Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-153
A nemzetgyűlés 153. ülése 1923. évi július hó 11-én, szerdám. 21 A földreformnovella tekintetében olyan vádak ós olyan gyanúsítások hangzottak el, hogy azt izgága politikusok okoskodása, nyugtalankodása hozta létre. Bátor leszek rámutatni arra, hogy véleményem szerint mi hozta létre a földreformnovellát. Ugron Gábor : A kormánypárti izgatás ! Eőri-Szabó Dezső : A földreformnovella szükségességét létrehozta az 5 holdas családi törpebirtok-ti pus. Cserti József : A rossz törvény ! Eőri-Szabó Dezső : A törvény hibájából folyik, hogy 5 holdas családi birtokokat lehet megállapítani, holott nagyon jól tudjuk, hogy az az 5 holdas törpebirtok a többtermelés szempontjából, amelyet olyan sokszor hangsúlyoznak, épenséggel nem megfelelő, hiszen az az 5 holdas törpebirtokos a gazdálkodók között épen a legnehezebb helyzetben van, mert a maga pár holdacskáját ügyesen, okszerűen kihasználni teljesen képtelen. Épen az volt a törvény egyik legfontosabb intenciója, hogy az ilyen törpebirtokokat megerősítse és kiegészítse, teljesen ellenkezik tehát a törvény intenciójával az, amikor például — nagyon sok eset van ilyen, azt hiszem mindnyájan tudunk ilyenekről — 5—6 holdas családi birtoktipusokat állapítanak meg nagyon sok helyen az országban. Cserti József: Még olyat sem! Eőri-Szabó Dezső : Létrehozták azután a földreformnovellát azok a bizonyos 400-kvadrátos érdemességi pontok. Igazán nevetséges volna, ha egyébként olyan szomorú nem lenne, ha egy évi frontszolgálatot, egyszeri sebesülést 400 kvadrát földdel akartak honorálni. Nagyon jól tudjuk, hogy nem annak a honorálása akar ez lenni, de mégis ugy tűnik fel, hogy mivel valaki egy évig a fronton volt, mivel egyszer megsebesült, 400— 400 kvadrát földet kap. Ilyen érdemességi pontok beszámításával valakinek négy esztendeig kellett a fronton lennie, háromszor meg kellett sebesülnie, öt gyermekének kellett lennie, hogy 3 holdacskát kapjon. Saly Endre: Ha elesik, mennyit kap? Eőri-Szabó Dezső: Azt hiszem, ez is eléggé rikitó példája annak, hogy az eddigi eljárások folyamán igen-igen sok hiba és mulasztás volt. Még egyet említek meg azok közül a fontos okok közül, amelyek a földreformnovellát szükségessé tették. Ez az az intézkedés, amely mostanában általában divatos, hogy ahol 200,300, 400 hold volt kis bérletekben kiadva 5, 10, 15 sőt 20 esztendő óta, ilyen helyeken most anynyira megnyirbálják az igénylők igényeit, hogy a legtöbb helyen meg akarják takarítani annak a földmennyiségnek a felét, amely addig, mondom, sokszor 15, sőt 20 esztendő óta azoknak a kishaszonbérlőknek a kezén volt. Az én kerületemben történt meg többek között, — nagyon sok községemben, de ennek az egynek a példáját hozom fel — hogy az egyik község lakossága a herceg Esterházy-birtokból 18 esztendeje 800 katasztrális holdat bérelt; a bérlők között van olyan gazda, akinek saját magának csak belsősége van, de volt 20 hold bérlete és 4 ökörrel gazdálkodott. Most ráhúzzák a törvény paragrafusát, hogy mivel ő csak belsőséggel rendelkezik, nincstelen, tehát 3 hold földet kaphat. Tessék elképzelni, hogy ha ettől az embertől elvesznek 17 holdat, amelyen 18 esztendeje gazdálkodik, nem teszik-e ezzel teljesen tönkre? (Ugy van! Ugy van! bal felöl.) Ez csak egy eset a sok közül; számtalan ilyen esetet tudnék elmondani. Igen-igen felháborító és nyugtalanító a községekre — és tegyük hozzá: joggal — az, hogy az ilyen régi birtokbérletekből a földreformeljárás folyamán ki akarják őket forgatni és felét, sőt néhol többet is, vissza akarják adni az illető tulajdonosnak. Az is egyik oka volt annak, hogy a földreformnovellát igenis, meg kell teremteni, létre kell hozni . , . (Felkiáltások balfélöl : Mikor ?) Cserti József: Hol van a novella? Eőri-Szabó Dezső : . . . mindenesetre ugy, hogy az mindenféle jogos érdeket kielégítsen, jogos érdeket pedig egyáltalán ne sértsen. Gaal Gaston : Lassúk a javaslatot ! Meskó Zoltán *. Yasárnap a Pesti Hírlapban olvassuk majd tárcamellékletként ! Eőri-Szabó Dezső : Legyenek meggyőződve, t. túloldali ellenzéki képviselőtársaim, hogy vagyunk elég számosan ezen az oldalon is, akik pláne akkor, amikor az már legalább is a párton belül közmegnyugvásra megoldatott, a földreformnovellának sürgősen a napirendre való tűzését kérjük és követeljük és hajlandók vagyunk nyári szünetünket is elhalasztani abból a célból, hogy a földreformnovella az indemnitási vita után letárgyaltassék. Pikler Emil : Miért nem csinálnak ebből párt- és kabinetkérdést! Szijj Bálint : Tessék csak ránk bízni, nem engedünk magunknak diktálni a szociáldemokratáktól! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Pikler Emil : Más a szó és más a tett! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Eőri-Szabó Dezső : Ennek kapcsán — hogy még egy rövid ideig ennél a témánál időzzem — leszek bátor rámutatni arra a bizonyos járadéktelek kérdésre, amely felett Graal G-aston igen t. képviselőtársam olyan elitélő kritikát gyakorolt. Erről a járadék szisztémáról nagyon komolyan, nagyon képzetten értekezett itten a nemzetgyűlés szine előtt Graal Gaston t. képviselőtársam, én azonban a magam egyszerű felfogásával a járadékrendszert — ha talán a név nem is fedi a fogalmat teljesen — olyannak képzelem, hogy adassék mód és alkalom a kisbirtokosnak, hogy a földnek az árát 10—15—20 j év alatt lefizethesse.
