Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-154

A nemzetgyűlés 154. ülése 1923, évi július hó 12-én, csütörtökön. 111 használják ki a magyar földet, akkor jogom van beleszólni abba, bogy kik tartják kezükbe és miként mi vélik meg a magyar földet. A ministerelnök ur világosan leszögezte magát amellett, bogy a magyar nemzet egyetemének igenis joga van a helyes birtokmegoszlást követelni és ennek kedvéért a magántulajdonba belenyúlni ; a nemzetnek joga van a köz érdekében ezt a kérdést szabályozni. A ministerelnök ur nem mondta meg azt, hogy ő 20.000, 5.000 vagy 1000 holdig hajlandó a magántulajdont respektálni, ami nagyon helyes, mert ennek nincsen határa, lehetséges, hogy ma még elég 20.000 holdig respektálni a magántulajdont, de jöhet majd idő* amikor esetleg csak 1000 holdig lehet respektálni. (Mozgás a jobboldalon.) A lényeges az egész kérdésben az, hogy a ministerelnök ur leszögezte magát a mellé az álláspont mellé, hogy a földreform érdekében magántulajdonba bele lehet nyúlni, sőt joga és kötelessége is belenyúlni. Méltóztassék megengedni, hogy ezekután rátérjek arra a kérdésre, hogy miért tartom én rossznak a földreform alaptörvényét. Forgács MiklÓS : Elmondta már ! Dénes István : Nem mondtam el ; ha idefigyelt volna t. képviselőtársam, tudná, hogy én csak azokra a hibákra mutattam rá, amelyeknek mielőbbi kiküszöbölését tartom mielőbb szükségesnek. Tudom, hogy önök nem sokat törődnek ezekkel a fontos kérdésekkel. RáCZ János : Micsoda beszéd ez ! Dénes István : Ha törődnek is, nem merik elmondani. (Ellenmondások jobb felöl.) RáCZ János : Demagógia igy beszélni ! Csak épen Dénes Istvánnak fáj a földreform ! Dénes István : Nem mondom, hogy csak nekem S Ráci János : Azt mondotta, hogy nem törődnek vele ! Dénes István : Méltóztattak a közbeszólásokat hallani, amelyek arra vallanak, hogy egyáltalában nem is akarnak törődni ezzel a kérdéssel. Nagy Ernő : Különben is nem oda volt adreszszálva, hanem amoda a jobb szomszédságba. MeskÓ Zoltán : Címzett nem fogadja el ! Dénes István : Bátorkodom leszögezni, hogy a földreformtörvény alapjában véve rossz, ennek következtében az a novellatervezet, amely ezen a földreformtörvényen épül fel, szintén nem lehet tökéletes és jó. Földreformtörvényünknek fő alapvető hibája . . . Halász Móric : Még meg sincs a novella- máris rossz ! Dénes István : Kezemben van a tervezet. MeskÓ Zoltán : Már régen nem az, édes barátom, már régen megváltozott ! Dénes István : A földreformtörvény alapvető hibája az, hogy a reform a földéhséget akarja lecsillapítani. Ennek megfelelően minden földéhesnek földet szeretne adni. Ez pedig abszurd elv, amelynek természetszerűleg a novellatervezet megszületéséhez kellett vezetnie, amely végeredményben — | NAPLÓ XIV. mint méltóztatnak látni — maga után fog involválni egy végnélküli földreformot. (Mozgás.J Ha a földreformtörvény vagy a novellatervezet alapján a földreformot végre is hajtanák, ennek legfeljebb azok látnák a hasznát, akik ezen reform alapján földhöz jutnak. Az ország többi népe azonban, az ország egyeteme, egyáltalában nem látná hasznát, mert maga a reform csak azokkal törődik, akik földhöz jutnak. Nézetem szerint a földreformnak a hivatása, rendeltetése az kellene hogy legyen, hogy megszüntesse Magyarországon a mérhetetlen szegénységet, a nyomort, a munkanélküliséget, megszüntesse társadalmunk összes bajainak gyökereit, megtöltse az államkasszát, vagyis hogy a földreformnak ne csak az a 150.000 ember, ne csak az a 200.000 ember . . . (Mozgás és zaj. Felkiáltások a jobboldalon és a közéfen : Mi van az államkasszával f) Dénes István : Méltóztassék megfigyelni, majd elmondom, hogyan gondolom a dolgot. Graeffl Jenő : Hogyan tölti meg az államkasszát, arra kiváncsi vagyok? Dénes István : Majd elmondom. A földreform hivatása még az is, hogy megszüntesse a földmunkásságnak, a többi munkásságnak és a tisztviselőosztálynak kizsaroltatását. A földreformtörvény mai alapja erre nem alkalmas, mert nem egyéb, mint egy mechanikai földosztás, nem egyéb, mint Búza Barna földreformtörvénye, más, megszorított kiállításban. A magyar földreformtörvény semmiben sem különbözik a román, a jugoszláv, a csehszlovák földreformoktól. (Zaj és ellenmondások a balközépen.) Pintér Imre: Jugoszláv földreform? B. Podmaniczky Endre : Jugoszláviában nincs is törvény ! Nagy Ernő : De lesz ! (Élénk derültség.) B. Podmaniczky Endre : Jól értesült ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! MeskÓ 'Zoltán : Sok itt a szakértő, uraim ! Dénes István : Jugoszláviában fájdalom, szintén van földreformtörvény ! B. Podmaniczky Endre : Nincs ! Dénes István : Van földreformtörvény, t. képviselőtársam. Méltóztassék elolvasni. B. Podmaniczky Endre : Rendelet van, törvény nincs ! RáCZ János : Halljuk az államkassza megtöltését ! Dénes István : Rögtön rátérek, t. képviselőtársam. Tehát első alapvető hibája a törvénynek az, hogy egyszerűen csak földet ad azoknak, akik földet igényelnek, ha ugyan ad. A nemzet egyeteme nem látja hasznát a földreformnak. (Egy hang a jobboldalon : Sőt kárát !) Második alapvető hibája a magyar földreformtörvénynek az, hogy nem gátolja meg a földbirtoknak ismét egy-egy kézben való koncentrációját. Már a mostani földreformelj arás kapcsán, ugyebár, szimptomák vannak, amelyekről panaszkodtak t. képviselőtársaim a túloldalról is, 16