Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-154
À nemzetgyűlés 154. ülése 192È. sorsát nem a külveszedelem, hanem igenis a belső veszedelem fogja eldönteni, ha itt nem fognak segiteni. Yagy nézzük tovább : hova jutott a tisztviselőosztály, amely értékes gerince ennek az országnak. (Felkiáltások jobbfelöl : Ez már igaz!) A földmunkásság is épen olyan értékes, mint a tisztviselőosztály. Szomjas Gusztáv: Semmi baja! (Zaj.) Dénes István : Nemde, ez a kormány volt az, amely éveken keresztül nem is törődött a tisztviselőkkel. Nem törődött azzal, hogy ez az értékes tisztviselőosztály zsibvásárra kellett hogy vigye mindenét; nem törődött azzal sem, hogy ez az értékes tisztviselőosztály éhezik és nem törődött azzal sem, hogy ez az értékes osztály esetleg le fog zülleni. Ha az ellenzék idejében észbe nem kap és félre nem veri a harangokat, akkor ez az értékes tisztviselőosztály, igenis, lezüllött volna; a,magyar kormány ezt képes lett volna eltűrni. És bár a tisztviselőosztályt illetőleg ez a veszedelem ma is fennáll, mégis azt kell látnunk, hogy a magyar kormány félintézkedésekkel, félrendszabályokkal akarja az országnak ezt az égető kérdését elintézni. T. Nemzetgyűlés ! Válságos helyzetünk okaira nézve a magyar kormánynak és a t. túloldalnak is különféle okai vannak, amelyeket állandóan fel szokott hozni. Ma egri Nagy János t. képviselőtársam hozta fel a kormánynak állandóan használt kifogásait, hogy nagy nyomorunknak, nagy szerencsétlenségünknek a kormányzat hibáival szemben (Zaj. Elnök esenget.) a háború elvesztése, a békeszerződés, a jóvátétel és a külállamok ellenséges megszállása az okai. Kétségtelen, hogy ezek az okok hozzájárultak a mi nyomorunkhoz, de a magyar földmunkásság nagy nyomorának nem az az oka, hogy elvesztettük a háborút, nem az az oka, hogy a jóvátétel itt van a nyakunkon, nem az az oka, hogy a külföldi államok ellenséges magatartást tanúsítanak, hanem azért nyomorog és éhezik a magyar földmunkás, mert nem kapja meg azt a munkabért, amelyből legalább meg tudna élni. Amikor 650 korona napszámot kapott, akkor 400 korona volt egy kiló kenyér; amikor 1000 koronát kap, akkor 800 korona a kenyér, szóval nem kap rendes munkabért. A tisztviselőosztály nyomorának sem azok az okai, amelyeket állandóan felhoznak, hanem oka, hogy valahányszor a magyar kormány némileg rendezte a tisztviselők fizetését, rögtön utána olyan intézkedéseket tett, — csakhogy ezt a mínuszt fedezze — amelyek ismét azokat a megélhetési cikkeket drágították, melyeket épen ez a tisztviselőosztály fogyaszt. Ezzel szemben a nagytőkének és nagy latifundiumoknak urai minden háboruvesztés, minden jóvátétel, minden külellenségeskedós mellett is nagy vagyonokat tudnak gyűjteni, jólétben élnek. Kiss Menyhért: A bankosoknak és sibereknek jól megy! NAPLÓ XIVévi július hó Í2-én, csütörtökön. 10 Hegedüs György: A börzei duvadaknakl Nagy Ernő: Azoknak a csirkefogóknak! Dénes István : Ha tehát a magyar kormány a nemzetet nem akarja megtéveszteni, hanem őszinte akar lenni ezekben a fontos kérdésekben, akkor ne állítsa oda a háborút a nyomorunk kizárólagos okául és ne állítsa oda a jóvátételt s a külállamok ellenséges megszállását. Ezekre az okokra a magyar kormány nézetem szerint joggal csak akkor hivatkozhatnék, ha idebent a nyomort, éhséget, lerongyolódást ennek a nemzetnek minden tagja kivétel nélkül érezné. Amikor azonban ebben az országban csak a dolgozó milliók érzik ezt a mérhetetlen nyomort, legyenek azok fizikai vagy szellemi munkások, ellenben a nagytőkék urai egyáltalában nem érzik, sőt — hogy Nagy Emil igazságügyminister ur szavaival éljek — soha nem látott vagyonhoz jutottak, (ügy van balfeUl.) akkor engedelmet kérek, hipokrizis, hamisság arra hivatkozni, hogy az ország mérhetetlen szerencsétlenségének ezek az okai, nem pedig a kormányzat hibája. Nem akarok egyébre rámutatni, csak egy hamis beállításra a jóvátétel kérdésében. Azt állítja a ministerelnök ur, hogy a nemzet fizeti a jóvátételt. Nem, t. Nemzetgyűlés, a nemzet dolgozó milliói fizetik. Kérdem, hogy azt az előleget, amelyet a magyar kormány a külföldnek már leliferált az állat jóvátétel terén, miből fizette a magyar kormány? Talán a nagytőkének koronáiból, filléreiből? Nem, t. Nemzetgyűlés, hanem azokból az adókból, amelyek 90°/o-ban a dolgozókat, a termelőket, a munkát sújtják, ellenben a nagytőke, a latifundium urai szép csendesen kibújtak ez alól is. íme tehát, látjuk, hogy kik viselik a jóvátétel terhét is. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés ! A munkásság és a tisztviselőosztáiy éhezésének, lerongyolódásának nemcsak a kormány által felhozott okok a főokai, hanem ennek egyetlen és igazi főoka a kormány hibá,s, helytelen politikája. Bátor vagyok felhívni a t. többség figyelmét is arra, hogy ha ezen a kormánypolitikán, ezen a kormányzati rendszeren sürgősen nem változtatnak, akkor nem Románia felől és nem Jugoszlávia felől, nem is Csehszlovákia felől fog jönni a veszedelem, amelyet állandóan rebesgetnek, hanem belülről, az éhező tömegek oldaláról. Gaal Gaston : Az alatt a háromszínű lobogó alatt, amelyet 1919 januárban az ursimfeltle! (Nagy zaj és félkiáltások jobbfelöl : Aha !) Dénes István : T. képviselőtársam, figyelmeztetem és kérem önt arra, hogyha önnek van valami kifogása ellenem, szíveskedjék nyíltan felállani. Gaal Gaston : Egészen nyíltan megmondom : gazembernek nevezte azt, aki a háromszínű lobogót először kitalálta! (Nagy zaj.) Dénes István: Hol? 15
