Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-142
Ä nemzetgyűlés 142. ülése 1923. éri június hó 21-én, csütörtökön. 57 Csak 45 millió telik. A konzulátusi költségekre itthon 751,868.000 koronát, de az állategészségüg3^re egy agrárországban csak 71,320.000 koronát adnak. A kormányzóság 1920-ban még 3 millió koronával megelégedett, abból fedezte minden kiadását. Ma már 200 millió a kiadása a régi költségvetés szerint, amely összeg körülbelül 700 millióra tehető valutáris alapon. (Zaj.) Amig tehát a kormányzóság a költségvetés szerint 200 milliót költ el egy esztendőben, addig az emberbaráti és jótékony intézmények csak 6 millió koronát emészetenek meg a mi költ s ég vet és ünkben. Kétségbeeséssel kell megállapítanunk, ha csak ezt a pár tételt állitj uk is egymással szembe, hogy itt olyan oktalan pénzpazarlás, a nemzet könnyének, verejtékének, izzadságának olyan oktalan tékozlása és pocsékolása folyik, amilyenre példa nincs az egész világon. Rupert ReZSŐ : Lelkiismeretlenség ! Propper Sándor : Azért nem mernek elszámolni ! (Zaj.) Drozdy GyŐZŐ : A költségvetést mi alapos munkának nem fogadhatjuk el, csak olyan tekintetben, hogy alaposan eltitkolta és elrejtette atitkos alapokat. Atitkos alapoknak és tételeknek semmi nyomát nem lát j uk a költségvet és ben ; ez nem más, mint az ellenőrzési jognak teljes kijátszása. Nem látjuk például benne, hogy mibe kerülnek a nyomozások, mibe kerülnek Magyarországon a megfigyelések, a spionázs, mibe kerülnek az agent provocate űrök, . . . Rupert ReZSŐ : Darabonkint 140 mii hó korona! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Pikler Emil : 140 millió korona per Stück ! Esztergályos János : Ab Budapest ! Drozdy GyŐZŐ : . . . . akiket pedig, bizonyos, hogy súlyos milliókkal elégít ki az állam. Propper Sándor : Diszkiséret a sikkasztáshoz ! Drozdy GyŐZŐ : A tüdőbetegekre, az analfabétákra, az emberi és állati járványok leküzdésére olyan minimális tételeket találunk abban a költségvetésben, hogy az a mi népünket, állatállományunkat meg nem mentheti a pusztulástól. A kormány szociális érzéke ; : : Propper Sándor : Az nincs ! Drozdy GyŐZŐ: De van, csakhogy féloldali gutaütésben szenved. Nagyon eleven a kormány keze-lába, amikor a kisember millióit kell megfogni valahol, azon az oldalon egészséges a keze és a lába, de azon az oldalon, ahol a nagybirtok és a Wertheim-szekrény áll, mintha a guta ütötte volna meg a végtagjait, nem mozdul. Esztergályos János : Pusztul a kisbirtok és a keieskedelem ! Drozdy GyŐZŐ : így pénzünk sorsa meg van pecsételve. Reisinger Ferenc : Megölik a molnárokat ! (Za h ) Csontos Imre: Jobban ismerjük mi azokat, mint te ! Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a párbeszédekkel felhagyni ! Rupert Rezső: Csontos bácsi, ezen már nem lehet sokáig mosolyogni, csak még egy darabig, egy pár hétig ! Csontos Imre: A hivatástokat teljesititek! Jól van ! Elnök : Csendet kérek ! A párbeszédeket kérem mellőzni ! Propper Sándor : A kormánypárti malmoknak jól megy! (Zaj.) Elnök : Kérem Propper Sándor képviselő urat. sziveskedjék csendben maradni ! Drozdy GyŐZŐ : Pénzünk óriási lépésekkel halad a züllés lejtőjén lefelé, és lassan már a számol ócédula nivójáig fog elérni. Egyik legyőzött ország sem állott ilyen keservesen. Ausztriában 1922 március 21-én állott ott a pénz, ahol ma Magyarországon : 007-en. És akkor Ausztriában a kibocsátott bankjegyek száma koronaértékben 304 milliárdot tett ki, a zsiró-köve teles pedig 18 milliárdot tett ki azon a napon, amikor ott állott Ausztria, ahol mi állunk ma. Csontos Imre : Jó volnál pénzügyminist érnek ! Drozdy GyŐZŐ : Magyarországon azonban ma nem 304 milliárd, hanem csak 130 milliárd pénz van forgalomban. Ausztriában abból a 304 milliárdból a közgazdasági élet csak 70 milliárdot vett igénybe, 247 milliárd pedig állami kölcsön volt, amit azután az állam a hajszálcsövesség elméleténél fogva szétbocsátott a maga országában. Magyarországon azonban jelenleg csak 85 milliárd van a közgazdasági élet kezén, az államnál pedig csak 45 milliárd. Bizonyos tehát, hogy az államnak napról-napra be kell vonni pénzt a közönségtől, a közgazdasági élettől, hogy a maga szédületes tételeit, a maga borzalmas nagy kiadásait fedezni tudja. Az osztrák államnak hatszorannyit kellett kölcsövennie, mint amennyit a magyar állam vesz kölcsön a Jegyintézeti Központtól, hogy a maga kiadásait fedezze. Itt szédületes pénzszűke következett be eme politika nyomán, ott pedig ugyanakkor pénzbőség volt. Nálunk ma kosztpénzekkel dolgozik nemcsak a börze, a tőzsde, hanem az ipar és a kereskedelem is, ott pedig ugyanakkor, amikor az ő pénzük ugy állott, mint most a miénk, tömve voltak a bankok és mindenki annyi kölcsönt szerezhetett, amennyi neki jólesett. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Én nem is hiszem, hogy ez a balkezü politika a pénzügyminister ur politikája. Én azt hiszem, hogy ez a politika . . . Meskó Zoltán : A Teleszkyé ! Drozdy GyŐZŐ : ... az eszes, ravasz talmudista Teleszky politikája. (Zaj.) Itt van azután a legújabb pénzügyi rémhir : Teleszkynek, illetőleg a kormánynak valorizációs elmélete. Ez megint egy uj dolog, amivel a magyar közgazdasági életet tönkre akarják tenni. Mit jelent az, hogy ezután a koronát valorizációs alapon akarják biztositani? Azt jelenti, hogy a koronát a maga hanyatlásától megóvják. Gyönyörűen fest ez az elv . . . Rupert Rezső : Tiszta csalás, optikai csalódás ! (Zaj.)
