Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-142

48 A nemzetgyűlés 142. ülése 1923, lyuggatva az a törvény, annyi akadály van elébe állítva, hogy abban a törvényben vannak ugyan szép gondolatok, de szép és erős rendelkezések nincsenek benne. Ezzel a törvénnyel lehet agrá­rius kongresszusra menni, lehet propagandát csi­nálni abban az irányban, hogy hogyan kell, mi­nek keli majd egy uj törvényben lennie, amelyet majd újonnan megcsinálnunk kellene, de ezzel a a törvénnyel Magyarország földbirtokainak elosz­tását egészséges, helyes magyar nemzeti irány­ban megváltoztatni nem lehet. (Úgy van ! a bal­oldalon.) Hiányzik a nagy nemzeti koncepció az egész földbirtokreformból, megdöbbentő tehát az az eredménytelenség is, amely ennek a törvény­nek a következtében előállott. (Helyeslés balról.) Halász Móric; Eddig már egy millió hold földet szétosztottak. (Felkiáltások a bal- és a szélső­baloldalon: Hol? Nagy zaj.) Baross János : En nem szeretek nagy szá­mokkal dobálódzni ; én két számot olvastam eddig t. képviselőtársam, erre nézve : az egyik a föld­birtokreformnovella előadói tervezetének indo­kolásában jelzett szám, ahol 136.000 holdról tör­ténik említés; ezt meg akarja cáfolni Buday Barna, az OMGE előadója, aki összesen 200 és néhány ezer holdat emlit. Hol vagyunk tehát még az egymillió holdtól? Halász Móric : A többi előkészítés alatt van ! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Horváth Zoltán : A Képes Krónika szerint ! Baross János : Eddig 2300 községben még hátra van a földreform végrehajtása, s összesen csak 544 községben végezték azt el. Nekem a hivatalos indokoláshoz kell tartanom magamat és azt kell mondanom, hogy eddig 136.000 hold került felosztásra, ami az ezer holdon felüli nagy­birtoknak csak 3'3°/ 0-át teszi ki. Amikor tehát mi keveseljük ezt a 3°/o-ot, akkor azt mondani, hogy túlságosan radikálisak és felforgatók vagyunk, az nagy elfogultság az ellenpárton! A novella indokolása azt mondja, hogy a nagybirtoknak körülbelül 15—20%- a az, amelyet, ha a novella keresztülmenne, birtokpolitikai célokra igénybe vesznek. Bocsánatot kérek, a mi egészségtelen birtokelosztásunk mellett, amikor az agrárproletáriátus milliói nin esetlenek, és amikor erre a csonka Magyarországra van össze­préselve az egész magyar nemzet intelligenciája, amikor ebben a kis országban nekünk valameny­nyiünknek helyet kell találnunk, akkor egy olyan novellát, amely az ország nagybirtokainak 20, vagy mondjuk 25%-át is akarná igónybevenni, én túlságosan radikálisnak magyar nemzeti szem­pontból nem tarthatok. (Helyeslés a baloldalon.) Végre eggyel legyünk tisztában a legbé­késebb megoldási és kiegyezési szándékok mellett is : hogy a magyar népet a holdban elhelyezni nem lehet ; azt csak ebben a csonka Magyaror­szágban, vagy Amerikában lehet elhelyezni! (ügy van! Zaj a baloldalon.) Abszolúte távol áll tőlem az, hogy én Magyarország földjét csupa 5—10 vagy 15 holdas csikókra akarnám évi június hó 21-én, csütörtökön. felosztani. Ilyen bolondot senki sem kivan azok közül, akik a gyenge földreformtörvényt novel­lával meg akarják javítani. (Zaj.) Horváth Zoltán : Ez csak a Képes Króniká­ban van benne. (Derültség.) Elnök: Csendet kérek. Baross János : De csodálatosképen még sehol sem olvastam, hogy e novella érdekében csak egyetlen gyűlést is tartottak volna Magyaror­szágon. (Zaj bal felöl.) Kiss Menyhért : Hát lehet egyáltalában gyű­lést tartani? Elnök : Kiss Menyhért képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Baros János : Az én ideálom t. Ház, nem az, hogy az ország földjét csupa apró csikókra osszuk fel. E tekintetben teljesen igazuk van a német nagy agrártudósoknak, akik azt mond­ják, hogy nem az egyenlő kisbirtok az egész­séges birtokeloszlás ideálja, hanem az, amelyben a különböző birtokkategóriák az illető ország népességi, politikai, talaj, mezőgazdasági és éghaj­lati viszonyainak megfelelően harmóniában van­nak egymással. Azok a statisztikai adatok azon­ban, amelyeket eddig felolvastam, nálunk igazán nem mutatnak valami szép harmóniát. (Igazi Ugy van ! a baloldalon.) Bizonyos az is, hogy nekem az sem ideá­lom, hogy a magyar agrikultur népesség nagy része latifundiumban alkalmazott cseléd legyen. (Ugy van! balfelöl.) A föld nemcsak termő­terület, a föld egyúttal a haza is ! Annak nem­csak búzát és krumplit kell teremnie, hanem hivatása az is, hogy magyar embert is termel­jen, minél több önálló, független gazdasági exisztenciát, minél több m ön álló, egészséges, sza­pora magyar embert. (Elénk helyeslés bal felöl.) PakotS József: Ez az igazi fajvédelem! Baross János : Magyarország integritását is csak akkor tudjuk elérni, ha minél több egész­séges, szapora magyar embert fog teremni ez a föld! Erdélyi Aladár : Buday statisztikája mit mond? (Zaj.) Baross János : Hogy mennyire igazam van, mutatja az, hogy annak a rettenetes statiszti­kának, amelyet a magyar birtokeloszlásról eddig bemutattam, megvannak a maga szomorú szo­ciális következményei is. Az ilyen birtokeloszlás népegészségügyi, szociális hátrányai elmaradha­tatlanok. Nem fogok idézni valami radikális felfor­gatót, mert gróf Széchenyi Imrének az egyké­ről irott könyvére hivatkozom, amelyben kimu­tatja, hogy épen a Dunántúl van legjobban el­terjedve az egyke, tehát azon a vidéken, amelyre a hivatalos statisztika tanulsága szerint a hit­bizományi szántóföldeknek több mint a fele esik. A logikai összefüggést a két szám között meg­találni nem nehéz. (Igaz! Ugy van! bal felől.) Argumentálni ennél a kérdésnél tovább nem is kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom