Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-141
A nemzetgyűlés 141. ülése 192 nek, amelyekkel bomlasztottak S Ismerjük már ezeket a frázisokat ! Pikler Emil : Magának frázis ! Hány nagybirtokos és gyáros van Zalaegerszegen ? Nem láttunk egyet sem ! Mind derék hazafiak azok egytőlegyig ? HuSZár DeZSŐ : Azok tisztességesen viselkednek ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Szeder Ferenc : Hány tőzsdés van Zalaegerszegen ? Elnök : Szeder Ferenc képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Reisinger Ferenc (közbeszól). Elnök : Reisinger képviselő urat kénytelen vagyok másodszor rendreutasitani és kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni, különben kénytelen leszek a mentelmi bizottsághoz való utasitása iránt javaslatomat megtenni. Kéthly Anna : Ennek a meggyőződésnek felülkerekedése van olyan veszedelem, amelynek megelőzésére érdemes volna gondoskodni arról, hogy túlbuzgó csendőrségi és rendőrségi egyéneket leintsenek, hogy gondoskodjanak arról, hogy ezeknek a nagyvállalatoknak gyors és pontos kiszolgálása megszűnjék, és hogy az interpellációkra válaszoljanak. A belügyminister úrhoz a következő interpellációt intézem (olvassa) : »Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy elégtelen munkabéreik és rettenetes munkafeltételeik megváltoztatásáért harcoló munkások ellen a csendőrség és rendőrség a kizsákmányoló munkáltatók javára munka viszályokba illetéktelenül és erőszakos módon beleavatkozik ? Hajlandó-e a belügyminister ur a hatáskörébe tartozó ilyen szerveknek az illetéktelen beavatkozást megtiltani ?« (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Ki a következő interpelláló ? Bartos jános jegyző : Patacsi Dénes ! Patacsi Dénes : T. Nemzetgyűlés ! Eöviden akarom megindokolni azt az interpellációt, amelyet az igen t. közélelmezési minister úrhoz intézek a baranyai árvizsgáló-bizottság működése miatt. Baranyában az árvizsgáló-bizottság folyó évi június hó 2-án a tej árát 100 koronáról 80 korouára maximálta. Akkor, amikor minden árucikk, minden iparcikk ára horribilis emelkedést mutat, pénzünk értéke pedig csökken, teljesen indokolatlannak tartom, hogy csupán a tejjel, ezzel a gazdasági termékkel bánjék igy az árvizsgáló-bizottság. Kabók Lajos : Az is baj, ha valamit leszállítanak ? Erdélyi Aladár : Azt ingven adja a tehén ? (Zaj.) Patacsi Dénes : Látom, hogy egyoldalúan gondolkoznak azok, akik ezt a kérdést azonnal a saját gondolkozásmódjuk szerint akarják beállítani. Amikor az árvizsgáló-bizottság azzal indokolja XxiPLÓ XIII. . évi június hó 20-án, szerdán. 41 meg ezt a határozatát, hogy most a legeltetés idején a tej mibe sem kerül annak a gazdának, kell, hogy rámutassak a legeltetési költségekre. Először is van a legelőanyag, másodsorban a legeltetési bér, azután a drága apaállat vásárlása, továbbá annak az apaállatnak a tartása, mert nem a kannából fejik a tejet. (Derültség a szélsőbaloldalon.) önök, t. túloldal, ugy-e ilyen kérdéseket, amelyeket a gyűlölet és izgatás hangján nem lehet beállitani, gúny tárgyává akarják tenni, de amikor az önök javára izgató szempontból lehet valamit beállitani, akkor kórusban adnak igazat. Ha a falunak százezernyi becsületes népéért hangzik el egy jogos felszólalás, akkor mint a darázsfészek, zajongnak. (Igaz ! ügy van ! a középen. Zaj a szélsőbőloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Esztergályos János : Senki sem szólt semmit ! Patacsi Dénes : Ha én a falu dolgozó népéért szólalok fel, akkor van annyi jogom felszólalni annak a falunak népessége nevében, amely legjobban állotta meg a helyét a harctéren, mint mikor önök a munkások érdekében felszólalnak. (Zaj és jelkiáltások a baloldalon : Szívesen meghallgatjuk !) Akkor tessék a szenvedelem minden hangja nélkül meghallgatni ; ha pedig panasza van valakinek ellene, akkor azt később előadhatja. Az árvizsgáló-bizottság azt mondja, hogy legeltetés idején a legtöbb tejtermelő a legelőről hozza már a tejet, holott tejtermelő vidéken nagyon kevés ilyen hely van, mert istállózott állatoktól fejik a tejet, ami pedig igen költséges a mai 2000 koronás napszám mellett és amikor teljes ellátást kell adni a munkásnak. Teljesen indokolatlan tehát az, hogy egy osztálynak, a termelő osztálynak érdekét állitsák oda bűnbakul. Indokolatlan az, hogy akkor, amikor egy skatulya gyufa ára 40 korona, akkor azt, aki két skatulya gyufa áránál drágábban adja a tejet, uzsorabiróság elé állitsák. Kérdezem tehát, miért kell a falu népének uzsorásnak lennie, ha 2 skatulya gyufa árát sem kapja 1 liter tejért, holott a múltban, amikor a tej 6 krajcár, 12 fillér volt, azért kaptak 6 skatulya gyufát, (Felkiáltások jobbfelől : Tizet !) meg tizet is. Arra hi vom fel a t. Nemzetgyűlés figyelmét, nehogy azt higyje, hogy ezzel épen a nagygazdaságok vannak sújtva, mert ezek jó összeköttetéseik révén tejtermékeiket sajt, vaj és egyéb alakban Budapesten jól el tudják helyezni, (ügy van ! jobbfelől.) ellenkezőleg a szegény falusi kisgazdát, aki megtakarított munkabéréből annyit, hogy egy kis tehénkét tudott vásárolni, harmadában és negyedében kaszált takarmányt, hogy tehenét elláthassa, s a tejtermékeket is megvonja családjától, vöröshagymát eszik, nem sonkával, hanem száraz kenyérrel, csakhogy a kis tejből hozott pénzzel a háztartásához szükséges költségeket előállíthassa, mondom, ezt sújtja a legjobban, mert a tejet csak a falusitej csarnok utján értékesítheti. Azt mondja az árvizsgáló-bizottság, hogy 80 korona legyen a tej literje. A múltban 3 vagy 4 kg korpát kaptak egy 6
