Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-141

36 A nemzetgyűlés 141. ülése 1923. évi június hó 20-án, szerdán. alkalmazottak közül is az ebbe az osztályozásba sorozhatókat vegye végelbánás alá, (Helyeslés jobb felöl.) ellenben a megszállott területekről önhibájukon kivül kiüldözött, érdemes közalkalmazottaknak költségvetésileg rends zeresitett állásokba való elhelyezéséről nemzeti, emberbaráti és etikai szempontok figyelembevételével sürgősen gondoskodni méltóztassék.« (Elénk helyeslés a bal- és a jobboldalon és a középen. Taps jobb felöl és a középen). Elnök : Az interpelláció kiadatik a kormányelnök urnák. Ki a következő interpelláló képviselő ur? Perlaki György jegyző: Dénes István! (Nincs itt!) Elnök : Dénes képviselő ur nincs jelen, az interpelláció tehát töröltetik. Következik ? Perlaki György jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem annak megengedését, hogy interpellációmat a legközelebbi alkalommal mondhassam el. (Megadjuk!) Elnök : A t. Nemzetgyűlés a kérelemhez hozzájárul ? (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szabó József! Szabó József : T. Nemzetgyűlés ! Amikor a nemzetgyűlésen indítvány és interpellációk keretében szóvá tétetett a köz- és magántisztviselők ügye, a kormány részéről csak a köztisztviselők érdekében hangzott el nyilatkozat. A pénzügyminister ur ismételten nyilatkozott most már az illetmények rendezéséről, tegnapelőtt pedig a redukció kérdéséről, s ez a nyilatkozat a köztisztviselők között bizonyos megnyugvást is keltett. A kormány tagjai részéről azonban egyetlenegy szó nem hangzott el a magántisztviselők ügyére vonatkozó felszólalásokra, és ez a magántisztviselőknél és a kereskedelmi alkalmazottaknál joggal váltotta ki a legnagyobb elégedetlenséget. Minthogy pedig az én interpellációm célja az, hogy a kereskedelemügyi minister urat arra bírjam, hogy épen ezen szempontból megnyugtató nyilatkozatot tegyen, teljes tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, méltóztassanak megengedni nekem is, hogy interpellációmat a legközelebbi alkalommal mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök : A nemzetgyűlés a kérelemhez hozzájárul. (Igen.) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Ki a következő interpelláló képviselő ur? Perlaki György jegyző : Cserti József ! Cserti József : T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehaladottságára való tekintettel szintén kérem az interpellációm elhalasztását. (Megadjuk.) Elnök : A nemzetgyűlés az interpelláció elhalasztásához hozzájárul. Következik ? Perlaki György jegyző: Haller József! Haller József: T. Nemzetgyűlés! Az én interpellációmnak az lett volna a célja, hogy annak a tárgyát képező köztisztviselői kérdésben az illetékes minister ur részéről megnyugtató nyilatkozat tétessék. Az illető minister ur azonban nincs jelen, és ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék hozzájárulni, hogy interpellációmat a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: A nemzetgyűlés hozzájárul. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Tankovies János ! Tankovics János: T. Nemzetgyűlés! Én elmondom az interpellációmat. ígérem, hogy rövid leszek, és kérem a nemzetgyűlés türelmét, hogy szíveskedjék meghallgatni. (Halljuk!) T. Nemzetgyűlés! A világháború alatt a kormány a gabonát lekötötte és rekvirálta azért, hogy a hadsereget és az itthonievőket jobban lehessen élelmezni. Már öt esztendeje, hogy a világháború elmúlt, a gabonát mindenütt feloldották, az ország vámmalmaival szemben azonban még mindig fennáll ez a lekötöttség, anynyira, hogy még mindig megállapított áron kell bizonyos mennyiségű gabonát beszolgáltatniuk. Ma egyes kismalmosoknak az üzemüket már be kellett zárniok, illetőleg be kellett szüntetniök, és mondhatom, hogy tönkrementek. Akárhány, itt Pest megyében, darabonként adta el a malomból a felszerelést. Reisinger Ferenc: A molnárokkal fizettetik meg a földbirtokosok kötelezettségeit. Tankovits János: Ma az igen t. kormány azt mondja, hogy erre az ellátatlanok miatt szüksége van. Én nem vonom ezt kétségbe; tudom, hogy az országban nagy a nyomor és a szegénység, de a dolog nem egészen ugy van. En a kormányzópártnak tagja vagyok s igen is, bizalommal vagyok a kormány iránt, ez azonban nem zárja ki azt, hogy észrevételemet a kormány politikájával, egyes dolgaival szemben, meg ne tegyem, meg ne mondjam. (Helyeslés jobbfelöl.) Majd a kormány lesz olyan kegyes és megmondja, hogy helyesen tudom-e én ezt vagy nem. Én ugy tudom, hogy az igen t. kormány tavaly a Futura által vétetett nagyobb mennyiségű gabonát, öt-hatezer koronás árat ki is fizetett azzal a megkötéssel, hogy a gabona óv végén kialakuló legmagasabb árának középárát fizeti. Tudomásom van róla, hogy Szarvas Imre nevű nagybirtokos 6000 koronát kapott tavaly aratás után. Most ki akartak vele egyezni 32.000 koronás gabonaárban; ennek a középára, fele, 16.000 korona, tehát még kap 10.000-ret, de az illető nem ment bele. Ez az egyik, amit helytelenítek. Mert ha a kormány akkor azt mondta volna annak a Futurának: »Yehetsz 9—10.000 koronáig!«, akkor jót tett volna az ország termelőközönségével szemben is, és a kormány is helyesebb pénzügyi politikát csinált volna, mert