Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-152

A nemzetgyűlés 152. ülése 1923. évi július hó 10-én, kedden. 379 köze sincs a szocializmushoz. Elnöke Gomperz Sámuel, eredetileg szivargyári munkás, buzgó tagja a demokrata pártnak. Az uniókban szervezett munkásoknak teljes politikai szabadságuk és saját politikai meggyőződésük van, s bajosan lehetne őket tömegekben akár a polgári pártok, akár a szocialista párt táborába terelni. Ezek tehát tisztán gazdasági szervezetek és 6—7 millió tagjuk közül alig van 100.000 szocialista. Nincs róla statisztika, hogy mennyi, de nem igen lehet több, mert az amerikai szociáldemokrata pártnak sem igen volt soha ennél több tagja. Ebből is amerikai munkás legfeljebb 25—30.000 van, a többi idegen külföldi. Furcsán hangzik ez a magyar és német munkásszervezeti viszonyok mellett, ahol a munkásszervezetek voltaképen egyet jelentenek a szocialista szervezetekkel, s ha névleg tesznek is különbséget közöttük, lényegben ugyanazok. Amerikában ellenben a munkásszervezetek teljesen negligálják a szocialista szervezeteket. Egyébként — amint említettem — az ottani szociáldemokrata pártnak egy kimagasló és irányadó egyénisége Viktor L. Berger iránya igen közel áll Bernstein revizionizmusáboz. KJ ellene van a magántulajdon állami kisajátításának és azt az elvet hirdeti, hogy meg kell vásárolnia az államnak a termelő eszközöket a tulajdonosaiktól. Megemlítem még minden tendencia nélkül azt a módot, amelyet a szabadság hazája, az Egyesült Államok alkalmaz a fennálló társadalmi rend védelmére. Ott időnként a szociáldemokrata vezérek és agitátorok százait ítélték el 15 — 20 esztendei börtönre, csak azért, mert beszédeikben — az amerikai felfogás szerint — a társadalom és az állam uralkodó rendje ellen izgattak s azzal ellenkező tanokat hirdettek. Az elitéltek között van Eugén V. i Debs, az amerikai szociáldemokrata párt bálványa, a volt köztársasági elnökjelölt, 20 évi börtönbüntetéssel és Viktor L Berger, a volt képviselő 15 évi börtönnel. Amerikai felfogás szerint sorsuk az újítóknak, a társadalmi haladás apostolainak, hogy a fennálló rend védekezik támadóival szemben s nekik mártirsors jut osztályrészül. A történelemre bizzák annak a megitélését, hogy bűnösök voltak-e vagy vértanuk. Nem azért emlitettem fel az Egyesült Államok eljárását a szociáldemokrata agitátorokkal szemben, mintha helyeselném azt, de bizonyos, hogy az elitélt szociáldemokrata vezérek és az ottani szociáldemokrata párt e sérelmeiket nem vitték a külföldre, (Ellentmondások a szélsöbaloldalon.) nem használták fel a külföldön és nemzetközi munkásgyüléseken hazájuk és annak jogrendje ellen való agitációra, hanem otthon intézik el vagy igyekeznek elintézni sérelmeiket. Hogy azonban teljesen objektívek legyünk, el kell viszont ösmernünk, hogy épen Amerikában volua elképzelhető az a helyzet, miszerint a trösztök szembehelyezkednek az államhatalommal és hogy a trösztökben, mint a kapitalizmus élő szervezeteiben tömörült gazdasági erő kényelmetlen kezd lenni a politikai hatalomra, ugy hogy az államhatalom olyan rendszabályokat foganatosít ellenük szociális szempontból, amelyek már nagyjában fedik azokat a célokat és eszméket, amelyeket a szocializmus hirdet. Egy ilyen nagy társadalmi és állami átalakulás Amerikában nem látszik utópiának és ha esetleg megtörténnék, bizonyos, hogy nemzetközi viszonylatban is éreztetné hatását. Hogy azután ez világot megváltó, nagy haladás lesz-e, az majd csak akkor fog kitűnni. Egy ilyen irányú átalakulást, lehetségesnek vél és el tud képzelni gróf Apponyi Albert is, az 1921-ik év elején »Múlt és jövő« címen irt hatalmas tanulmányában és egy ilyen átalakulás lehetőségét hirdeti Jászi Oszkár »Magyar kálvária, magyar feltámadás« cimü könyvének XI. fejezetében. Összegezve tehát a mondottakat ugy vélem, hogy a szociáldemokrata pártnak revízió alá kell vennie programmját. El kell ejtenie az osztályharc dogmáját és nemzeti alapra kell helyezkednie. (Felkiáltások a ssélsóbaloldalon : Tessék ránk hiznil) Be kell látnia, hogy prosrammja, amely a nyugati nagy államokban is lényegesen átalakulásokon megy át, minálunk egyáltalában még nem aktuális. Viszont nekünk, akik élet- és világnézeti ellentétben vagyunk a szociáldemokratákkal, nagyobb megértést kell irántuk tanúsítanunk és tisztelettel kell a szocáldemokráciára tekintenünk, mint egy tudományosan megalapozott, nagy., elméket és igen nagy szervezettséget felölelő világmozgalomra, amely az általa helyesnek vélt utón az emberiségnek boldogabb, szebb és jobb jövőjéért küzd Tárgyalni akarom még röviden a magyar szociáldemokrata párt forradalmi szereplését, ismétlem, nem izgalmak felkeltése, hanem tanulságok levonása céljából. Ami a forradalom kitörését illeti, nekem is az a nézetem, hogy a forradalmakat nem csinálják, a forradalmak születnek. Mint ahogy bornirtság a világháború kitöréseért egy-két, bármilyen kiváló nagy férfiút is tenni felelőssé,— mert a világháború jött emberek akaratán kívül, a természeti tünemények borzasztó erejével, ugy a forradalmat sem lehet csak egyesek vagy pártok lelkeket forradalmasitó működésének tulajdonítani. Tanulsága ugyanis a világtörténelemnek, hogy nagy háborúk után mindig következnek nagy tömegmozgalmak. Annál nagyobbak, mennél hosszabb és mennél nagyobb területre kiható volt a háború. Bizonyos csak az az egy, hogy sohasem a forradalmárok győzí nek, hanem megbukik a régi rend, amely nyom! ban kapitulál az első támadásra, mert idegrend-