Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-151

•°>70 A nemzetgyűlés 151. ülése 1923. évi július hó 6-án, pénteken. politikáját, meg kell ragadnunk az első mentőkezet, amely felénk nyúl, nem pedig eltaktikázni és diplomáciával ezt az egész kérdést — triviálisan mondva — elpuskázni. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat. hogy a Ház határozata értelmében az indemnitási javaslat tárgyalására ki van mondva a sürgősség és a tárgyalás utolsó félórája fenn van tartva az elnöki előterjesztésekre. Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét aszerint beosztani, hogy ennek a házhatározatnak eleget lehessen tenni. Rupert Rezső : Rögtön befejezem, t. Nemzetgyűlés. Eggyel tisztában lehetünk és pedig azzal, hogy a szomszédok nélkül, a cseh-szlovák köztársaság, Szerbia és Románia nélkül nem tudunk semmiféleképen elhelyezkedni az európai egyensúlyban. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy Európa felett a francia hegemónia vált úrrá és bár az okosság, óvatosság nekünk azt parancsolja, hogy minden nemzettel jól legyünk, mégis vigyáznunk kell, hogy rossz helyzetbe ne kerüljünk a leghatalmasabbal. Nagyon jól tudjuk, hogy az 1800-as évi Napoleon korszakban Franciaország hegemóniája elhatalmasodott Európa felett. Tessék beleszokni végre ebbe a lehetőségbe és gondolatba és tessék megragadni az alkalmat, nehogy utoljára jelentkezzünk és azután lekéssünk, mert nekünk ma itt a helyünk, ennek az orientációnak az oldalán. Még ha a mi gavallériánk, lelkünk belső érzése, a részvét talán Németországhoz is köt, ha figyelmeztet is arra, hogy ez az orientáció talán kegyeletet sért : azt hiszem, jó utón járunk, mert ha Magyarország is elhelyezkedik az egyensúlynak abban a mérlegében, amely ma Európa hegemóniáját jelenti, ezzel azt hiszem, Németország sorsán is inkább könnyithetünk. Ha ezt meg akarjuk oldani, —' hiszen ugy sincs más kiút ebből, — akkor bele kell kapcsolódnunk a nyugateurópai egyesült államok rendszerébe, amely minden nemzet önállóságát, individuális életét érintetlenül hagyja, érintetlenül hagyja nyelvét és gazdaságát és ha a végén össze tudunk majd békélni, érintetlenül hagyja mindenkinek militarista rendszerét is. Nemcsak a mi érdekünk, hanem Csehszlovákiáé, Szerbiáé és másoké is az, hogy végre a békesség köztünk létre jöjjön, mert akkor el lehet hinni, hogy ezekben az államokban komolyan foglalkoznak evvel a kérdéssel. Csakugyan Magyarország még nem jutott odáig, hogy akármiféle ilyen kapcsolatba szivesen befogadják. Ugy látszik, a mai kormányt, amely sok mindent elemental, talán személyes hiúság, vagy érzelmi, vagy más egyéb hibák elzárják attól, hogy a békés kapcsolódás útját egyengesse. A t. kormány ne haragudjék, hanem tegye lehetővé az ellenzéknek is, hogy közremunkálkodhassék ebben a kapcsolódásban, mert ha ezt nem tudjuk megtalálni, akkor el fogunk pusztulni. Mireánk egy demokratikus alakulásban, egy demokratikus szövetségben más államokkal igen szép jövendő vár, mondhatnám talán, világos napok várnak. Ha be tudnánk kapcsolódni a hozzánk leginkább illő Szerbiával gazdasági, politikai kapcsolatba, ebből olyan szép, demokratikus boldog egység lenne — vagy Csehszlovákiával — : hogy máról-holnapra azt hiszem a magyar embernek élete a maihoz képest minden esetre paradicsomivá válnék. (Mozgás.) Ez államoknak, Csehszlovákiának és Szerbiának is érdeke e kapcsolat megteremtése, és ha százszor dezavuálják is egyesek, hogy ezek az államok velünk szemben hajlandók koncessziókat tenni, — hiszem, hogy területi engedményekre is — mihelyt látják, hogy a feltételek adva vannak, akkor ezeket az engedményeket meg is fogják tenni, mert a velünk való ilyen barátságos alakulás esetén nem fontos reájuk nézve a határok szigorú betartása. Elnök : Másodszor figyelmeztetem a t. képviselő urat, méltóztassék lehetőleg a Ház határozatához ragaszkodni. Rupert RezSŐ : Ds nem is ilyen nagy, messzi álmokezek, amelyek bennünket érdekelnek. Hanem közvetlenül itt van pl. legelsősorban a jóvátétel kérdése, és sok más egyéb, amelyekért meg kell nekünk a kapcsolatot találnunk, ha annak árán találjuk is meg, hogy végre demokratikus Magyarországgá alakuljunk, öva intek attól, hogy nálunk csak egy pirulányi Ruhr-kérdés és Ruhr-akció is meginduljon, mert ez a nemzetnek összeomlását és szétzüllését, katasztrófáját eredményezné. Történelmi napokat élünk, történelmi magaslatra kell felemelkednünk, az összesség érdekeinek magaslatára, mert csak akkor lehetünk nyugodtak afelől, hogy a történeJem emlékezetében tisztességes hely jut számunkra. Nem szabad törődnünk álhazafiaskodással, nagyképüsködéssel, nem szabad szivünk szavára sem hallgatnunk, csak a bölcsesség, az óvatosság politikáját kell folytatnunk, azt kell szem előtt tartanunk, amit Deák Ferenc mondott, kerüljön bár ez esetleg a mi hiúságunknak alárendelésébe is, hogy a hazáért mindent szabad kockáztatni, de a hazát semmiért. Mi is lezárhatjuk ezt az aktát azzal, amivel Deák Ferenc lezárta, hogy csak egy biránk fog felettünk Ítéletet mondani —• és mi nem törődünk senki mással — ez a! biró a mi lelkiismeretünk. Épen ezért, mert az én ialkiismeretem azt súgja, hogy ez a kormány nem alkalmas arra, hogy Magyarországot megmentse, hogy a demokratikus alkotmányosságnak azt, a rendjét létrehozza, megteremtse, amely alapfeltétele annak, hogyilyen kapcsolódásba belejussunk, a lelkiismeretem tiltja ez iránt a kormány iránt bizalommal legyek és az ő indemnitási javaslatát elfogadjam. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon : a szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az idő előrehaladván a vitát meg" szakítom és napirendi javaslatot kivánok tenniJas vaslom, hogy a legközelebbi ülésünket kedden, folyó hó 10-ikén, délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirend] ére tűzessék ki : először határozat hozatal Karafiáth Jenő képviselő urnák és társainak azon indítványa felett, hogy az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára