Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-151
À nemzetgyűlés loi. ülése 192, Epületek fentartására és adókra, valamint tisztogatási költségekre a múlt évben felvett 2,200.000 korona hitellel és 1,000.000 korona póthitellel, összesen 2,200.000 koronával szemben 20,000.000 korona, tehát a négyszeresnél nagyobb összeg irányoztatott elő a folyó évre, még pedig azért, mert az egyes belső renoválási költségek már az idén sem voltak fedezhetők, s igy ezeket a munkálatokat el kellett a folyó költségvetési esztendőre halasztani, tehát a szükségletet már ezek figyelembevételével is nagyobb összegben kellett felvenni. Természetesen jelentékeny többletet idéz elő ezenfelül itt is az anyagárak nagymérvű emelkedése. Fűtésre a múlt évben 5,500.000 korona hitel és 7,000.000 korona póthitel irányoztatott elő, ezzel szemben a folyó évre 70,000.000 korona vétetett fel, tehát több mint ötszörös öszszeg szintén, amit az anyagárak emelkedése indokol. Egyéb dologi kiadások alrovatánál gépkocsi felszerelésére és üzemben tartására az elmúlt évben felvett 1,000.000 koronával szemben a folyó évre ennek négyszerese, 4,000.000 korona vétetett fel. A parlamenti múzeum költségeire a múlt évben felvett 100.000 koronával szemben 1,000.000 korona irányoztatott elő, mé<ï pedig azért, mert a múlt évben felvett 100.000 koronából csak az előkészítési munkálatok voltak fedezhetők. Most már azonban a Nemzeti Múzeum a Deák-szoba emléktárgyait átszállította s igy a parlamenti múzeum megvalósítása kezdetét vette. Ennek berendezésére és fejlesztésére megfelelő fedezetről kellett a gazdasági bizottságnak gondoskodnia. Az Interparlamentáris Unió költségeihez való hozzájárulás címén az elmúlt évben felvett 20,000 korona hitellel és 257.500 korona póthitellel szemben, 700 000 korona állíttatott be a költségvetésbe azért, mert az Interparlamentáris Unió tagsági díja svájci frankban lévén fizetendő, az ennek megfelelő összeget kellett számításba venni. Folyóiratok és lapok beszerzésére a múlt évben felvett 100.000 koronával szemben 4,000.000 korona állíttatott be a költségvetésbe, azért, mert a folyóiratok és lapok is rendkívül módon megdrágultak és csak ezzel az összeggel volt biztositható azoknak a folyóiratoknak és lapoknak beszerzése, amelyek az olvasószoba és a könyvtár részére feltétlenül szükségesek. Egyéb kiadások címen a múlt évben felvett 40.000 korona hitellel és 40.000 korona póhitellel szemben 400.000 korona állíttatott be az idei költségvetésbe. A nemzetgyűlési őrség kiadásainál a dologi kiadásokra, még pedig beszerzési költségekre a múlt évben felvett 2,443.000 korona hitellel ós 1,500.000 korona póthitellel szemben 24,000.000 korona volt a költségvetésbe beállítva azért, mert az élelmezési adagváltságok hivatalosan megálla>. évi július hó 6-án, pénteken. 35Í pitott árai körülbelül ezt az összeget fogják kitenni. Az átmeneti kiadásoknál az első rovatban a világháborúban és a kommün áldozataiként elesett főrendek, képviselők, tisztviselők és alkalmazottak emlékének művészi emléktáblával való megörökítésére a múlt évben felvett 500.000 koronával szemben 12,000.000 korona állíttatott be a költségvetésbe. Erre szükség volt azért, mert az emléktáblának előkészítésére a múlt évben előirányzott 500.000 korona hitel szintén csakhogy az előkészítő munkálatokra volt elegendő; az idén azonban már ennek az emléktáblának tényleges megvalósítására kerül rá a sor. Ez pedig előreláthatólag körülbelül ebbe az összegbe fog kerülni. A nemzetgyűlés volt háznagya arcképének megfestésére a múlt évben 160.000 korona, és póthitel címén 240.000 korona irányoztatott elő, minthogy azonban az arckép mindeddig nem készülhett el, költségére ugyancsak a mai viszonyokhoz mérten 300.000 koronát kellett a költségvetésben előirányozni, mert időközben megfelelően drágultak az árak. A nemzetgyűlési képviselők és választott tisztviselők hivatalos utazási költségeire a múlt évben póthitel címén 1,000.000 K irányoztatott elő, a folyó költségvetési évre pedig 12,000.000 K vétetett fel, mert az interparlamentáris unió az idén Kopenhágában tartja üléseit, s az a közérdek, hogy Magyarország a nemzetközi érintkezések terén megfelelő módon képviseltesse magát, szükségessé teszi ezen összeg felvételét, hogy a képviselőkre a részvétellel járó anyagi áldozatok legalább részben elviselhetőbbekké tehetők legyenek. A képviselők részére engedélyezett jelenléti díjakra a múlt évben póthitel címén 9 millió korona irányoztatott elő; az 1923—24. költségvetési évre azonban a felemelt jelenléti díjak és valószínűségi számitások alapján 162 millió korona előirányzása vált szükségessé. Az országház épületén három éven át végzendő külső helyreállítási és tatarozási munkálatok költségeinek első részletéül egy uj összeg, 30 millió korona irányoztatott elő a folyó évi költségvetésben. Ezekre a munkálatokra szükség van azért, mert az Országház építésénél a stílus jellegéhez tartozó finom faragású szabadonálló szerkezeti részeket, díszítő motívumokat és a magasbanyuló végződéseket takarékossági szempontból túlnyomóan félkemény kőből készítették, mely kő a mi éghajlatunk alatt meglehetősen hamar romlásnak, pusztulásnak indult. Ezek az elpusztult részek a múltban nem pótoltattak, hanem legnagyobbrészt eltávolíttattak, hogy a közbiztonságot ne veszélyeztessék. Az eszközölt átvizsgálás után konstatáltatott, hogy azoknak legnagyobb része megrongált állapotban van, és most már elodázhatatlan ezeknek kitatarozása. A gazdasági bizotttság mérlegelés tárgyává tette, hogy mi lenne a leggazdaságosabb ezek helyre51*
