Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-147
240 14 nemzetgyűlés 147. ülése 1923. évi július hó '2-án, hétfőn. ^örvények rigorózus megtartásának — és mindenki hangsúlyozom —mindenki által való részrehajlatlan megtartásának, becsületes, nyílegyenes, kristálytiszta útja, A törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon, a középen és balfelől.) Elnök : Vasadi Balogh György képviselő ur személyes kérdésben kért szót. A 215. §. a) pontja értelmében a szót a képviselő urnák megadom. (Halljuk ! Halljuk !) Vasadi Balogh György : T. Nemzetgyűlés ! G-aal Gaston t. képviselő ur a beszédében, amikor a földreform kérdésével foglalkozott, kiélezetten egy képviselőről beszélt (Zaj, Elnök csenget.), aki a földbirtokrendező birósághoz egy kérvényt adott be, melyben igényjogosultságának megállapítását kéri. Ez a képviselő én vagyok. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Valószínű, sőt jól tudom, hogy rajtam kivül többen is vannak, épen ezért nem értem, hogy Gaal Gaston képviselő ur, akit pedig mindig ugy ismertem, hogy igazságosságra törekszik, miért csak egy esetet élezett ki, t. i. az enyémet. Gaal Gaston : Mert nem tudok többet ! (Derültség balfelől.) Pikler Emil : Árulja e] a többit ! Vasadi Balogh György : Elárulhatnám, de nincs rá szükség (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Dehogy nem !), mert én abban, hogy egy képviselő a bírósághoz fordul és kéri megállapítani azt, hogy van-e joga ehhez vagy nincs, semmiféle olyan dolgot nem nem látok, amelyet titkolni vagy szégyenleni kellene. Rassay Károly : Legalább is nem illő dolog ! Vasadi Balogh György : Azt mondta Gaal Gaston t. képviselőtársam, hogy ha van egy országban igazság és jog, az kétféle nem lehet, mivel tehát ez a földreformtörvény nem állapította meg, hogy a képviselőre nézve ez inkompatibilis, — csak egyféle jog lehet Magyarország minden lakosára nézve, hogy a bíróságtól kérje ennek megállapítását. Rassay Károly : A törvénynek nem ez volt a célja ! Vasadi Balogh György. Hogy a bíróság ezt megállapítja-e vagy nem, annak elbírálása nem énrám tartozik, de azt mondom, hogyha az a bíróság félrevezettetik, ha olyan adatokat állítanak előtte, amely a valóságnak nem felel meg, az igenis visszaélés, vagy pedig visszaélés az, ha én képviselői minőségemben akár olcsóbban, akár másoknak megrövidítésével próbálom a jogaimat érvényesíteni. Ez az a rész, ahol a képviselő ur ismét elmulasztotta bizonyos fontosabb adatok beszerzését. Azt mondotta, hogy ott, ahol ez történt, egy hadirokkant rovására ment a dolog. En nem keresem, hogy kitől és honnan kapta a t. képviselőtársam ezt az információt, de ha az, aki informálta a képviselő urat, egyenesen és őszintén akarta volna informálni, akkor megmondhatta volna elsősorban azt — csak a magamra vonatkozó résszel foglalkozom itt — hogy az a terület, ahol az én igényemet tárgyalták, öt községgel odább fekszik attól a községtől, ahol annak a hadirokkantnak birtoka van, Másodsorban megtudhatta volna azt, hogy ott még ma is, amikor már minden községben, amelyek ahhoz a nagybirtokhoz tartoznak, letárgyalták az igényeket — nem ugy, amint én is helyesnek tartom, hanem a bíróság mostani eljárása szerint ; az én ügyem csak akkor jött szóba, amikor már mindenütt le voltak tárgyalva az igények — még mindig 1000 katasztrális hold áll rendelkezésre, amely ma sincs odaítélve senkinek, Rassay Károly : Nincsenek igénylők ? Szeder Ferenc : Szépen nincsenek ott igénylők ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Vasadi Balogh György : Én tényeket mondok el ; ezek elbírálása nem rám tartozik. Én csak azt mondom el, hogyan áll a dolog, mert abszolúte nem tartottam volna helyesnek és férfiasnak, hogy ne szóljak ; hallgatásommal ugyanis mintegy azt a látszatot keltettem volna, hogy nem merem nyíltan bevallani,, hogy az a képviselő én vagyok. Nem kívánok semmi titkot csinálni belőle, mert tisztának érzem magamat ebben a dologban. Mondom tehát, hogy mi és hogyan történt abban a községben annak a hadirokkantnak a birtokán, azt a képviselő ur, ha érdeklődik, megtudhatta volna. Én nem voltam ott és nem tudom, hogy az a tárgyalás hogyan folyt le. Én csak attól értesültem arról, amit.előadtam, aki a képviselő urat is informálta. Végeredményben még annyit akarok leszögezni épen ebben a kérdésben, a jog kérdésében : Ha a t. képviselő ur itt a nadrágosokról is beszél és azt tartja, hogy a nadrágosoknak ilyen irányban nincsenek jogaik, akkor én azt mondom : Tőlem mint nadrágostól, akinek azelőtt nem volt birtokom, amikor a háború kitört, senki sem kérdezte, hogy mint nadrágos, elsősorban vagyok-e köteles bevonulni, vagy nem. Én sem vetettem fel a kérdést soha, hogy azok, akiknek épen mint beati possidentes-nek jogcímük volt felmentésekhez, idehaza épen olyan mértékben vették-e ki részüket a kötelességekből, mint én, aki 44 hónapon át sebesülés mellett kivettem a fronton a részemet és megszereztem mindazt a kitüntetést, amit egy tartalékos tisztnek megszerezni emberileg lehetséges volt. Negyvennégy hónap múlva hazajöttem, mint családomnak egyetlen férfitagja, aki megmaradt ; testvérem ott esett el Szerbiában. Engedelmet kérek, a törvény szava szerint is azoknak, akik becsülettel eleget tettek katonai kötelezettségüknek, van joguk, hogy ezt a kérést előterjeszthessék. Én azt mondom, ha ennek a becsülettel végzett katonai szolgálatnak, amelyet époly becsülettel végeztem, mint bárki más, nincs egyenlő ereje, akkor annak idején, ha még szükség lesz rá, méltóztassék azt az egyenlőséget akkor is másként mérni, amikor menni kell. Szeder Ferenc : 150 holdat igényelhetünk, mert katonák voltunk ! Rassay Károly : A vitézi telkekből elég volt már ! Annak adják a földet, aki dolgozik rajta. (Zaj. Halljuk í Halljuk !)
