Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-141

12 A nemzetgyűlés 141. ülése 1923. évi június hó 20-án, szerdán. ián nem akart hallani arról, hogy az Angliát anyagi ag nem érdeklő osztrák ügyre pénzt adjanak, és nem is akarta a garanciát vállalni. Franciaország és a kisentente, főleg Benes volt az, aki az osztrák kölcsönt létrehozta, tehát épen azok a hatalmak, amelyek ellenünk vannak, A mi barátaink ellenben megelégedtek azzal a negativ jóindulattal, hogy a zálogjogok felfüggesztését nem ellenezték, de pénzt adni és garanciát vállalni, főleg Anglia, nem akart. Franciaország azért volt rajta Ausztriának segítésén, mert ezáltal biztosította azt, hogy az osztrák köztársaság ne csatlakozzék a nagy német birodalomhoz ; Csehország pedig azért volt rajta Ausztria segítésén, mert a lana-i egyezményben Schober kancellár de facto a kisententehoz csatlakozott . A trianoni békeszerződés 174. cikkéhez tartozó második függelék 13. §-ának c) és d) pontja értelmében a jóvátételi bizottságnak minden olyan határozatához, amely hazánk részére jelentékenyebb fizetési halasztást engedélyez, egyhangú határozat szükséges. Elég tehát a bizottság egyetlenegy tagjának tiltakozása, hogy az összes többi országoknak jóindulatát meghiúsítsa. Ugyanezen függeléknek 2. §-a szerint a jóvátételi bizottságnak tagja az ott felsorolt öt kis hatalom közös kiküldötte, akinek minden, Magyarországot illető kérdésben szavazati joga van. Ekként a kisentente egymagában is képes arra, hogy a magyar igények ellen eredményesen állást foglalhasson, sőt most — amint látjuk — Franciaország segítségével az akaratát többségre is tudta emelni, sőt hivatalos határozattá is tudta tenni. Ne ringassa tehát senki se illúziókban magát. Kemény ellenséggel állunk szemben és mondjuk meg őszintén azt is, hogy maga a kisentente nem emberi igazságok érvényesítéséből indul el velünk szemben, hanem minden külpolitika, a sacro egoismo alapján áll. Két szempont vezeti velünk szemben a kisentente-ot, két fő követelése van. Feltétlenül biztos, teljesen megbízható Habsburg-ellenes politikát akar,tehát azt kívánja, hogy a magyar kormányzat végleg szakítson a Habsburg-restaurációnak a gondolatával, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Horváth Zoltán : Ez az egységespárt sarkalatos programmjais ! Nagy ErnŐ : A nép is ezt akarja, hiába beszélnek a grófok ! (Derültség és zaj jobb felől. Elnök csenget.) Hegymegi-KISS Pál :Másodszor : feltétlen békés szándékú és minden agresszivitástól ment irányt követelnek. (Zaj bal felől.) Mindkét feltételt megtalálják Ausztriában, tehát támogatják Ausztriát; Mindkét feltételt, habár alaptalanul is, nem látják Magyarországon, tehát Magyarországot támadják. ÖstÖr József ; Nagyon helyes : alaptalanul ! Hegymegi-Kiss Pál : A ministerelnök ur útja fényszóró erejével világítja meg azt, hogy a kisentente teljes erővel vonul fel ellenünk, rámutatott továbbá arra a tényre is, hogy mindezekben a kérdésekben a döntő szó velünk szemben nem Angliáé, nem Olaszországé, hanem a kisententeé. Ezt a döntő erőt a kisentente természetesen főleg Franciaországnak támogatásával éri el. Miért támogatja Franciaország Közép-Európának uj államait'? Tévedés volna azt hinni, hogy itt egy ad hoc szövetkezésről volna szó, amely talán rövid időn belül meg is változhat. Sokan ugyanis megelégszenek annak hangoztatásával, hogy Franciaország azért van a kisentente-nak oldalán, mert a német kérdésben, különösen a Ruhr-megszállás kérdésében viszont támogatást vár a kisententetól. Az a szövetkezés, az az együttműködés, amely Franciaország és a kisentente között van, sokkal mélyebb gyökerű és sokkal állandóbb jellegű is. A kisentente létrehozása voltaképen magának Franciaországnak műve. így Cseh-Szlovákia létrehozása elsősorban az övé, de Románia sem kapta volna meg Erdélyt és a többi megszállott részeket, ha Franciaország már 1916-ban, tehát Romániának ellenünk való fellépése előtt ezt Romániának be nem igérte volna. Az erre vonatkozó megegyezés, szerződés köztudomású. Kiss Menyhért : A bécsi diplomácia nem tudta ? Hegymegi-Kiss Pál : Az entent e-hatalmak nyílt és hallgatag megállapodása értelmében Közép-Európa Franciaország érdekszférájának van elismerve. Ez a legfontosabb külpolitikai momentum és ennek elismerése, tudása nélkül külpolitikát folytatni nem lehet. Tessék megnézni Közép-Európának összes államait. Lengyelországtól Kisázsiáig húzódik egy széles sáv, amelyen francia befolyás érvényesül, francia nyelv és kultúra van keletkezőben s Franciaország itt katonai és gazdasági kapcsolatokat keres. Lengyelországot a bolsevikieknek 1920-iki végzetessé válható támadásaitól Weygand francia tábornok zsenialitása mentette meg. Csehországnak hadserege, Mittelhauser tábornok alatt, francia vezetés alatt áll. Foch marsall, a francia hadseregnek dísze, sorba látogatja ezeknek az államoknak hadseregeit ; volt már Prágában, Varsóban, Bukarestben és Belgrádban. Szomjas Gusztáv : Nagyszerű ! Hegymegi-Kiss Pál : Lengyelország, Csehszlovákia és Románia franciabarát politikája közismert. Jugoszlávia — legalább is hivatalosan — nem marad ezeknek a háta mögött. Bulgáriának pánszláv-izü parasztkormánya Sztambulijszky vezetése alatt szintén francia barátság iránt orientálódott. Hogy Bulgáriában milyen lesz a helyzet, nagyon bizonytalan. Sztambulijszkynek nagy szerencsétlensége volt az, hogy a középosztállyal nem tudott megegyezésre jutni. Az én megérzésem sze-