Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-145
A nemzetgyűlés 145. ülése 1923. évi június hó 27-én, szerdán. 169 delkezésre álló kormányzati és hatalmi eszközökkel az idegen és a magyarság öncéluságával szemben ellenséges nagytőke vállalkozását szigorúbban ellenőrizni és lehetetlenné tenni azt, hogy a magyar főváros legszebb pontját, a Margitszigetet, hozzáférhetetlenné tegye a magyar dolgozók számára ? Hajlandó-e ezek kapcsán a Magyarországba tolakodó, magyarul is beszélő idegen fajú amerikai állampolgárok előéletét az államrendőrség utján tüzetesen megvizsgáltatni . . . Szilágyi Lajos : Orvossal ! Kiss Menyhért : ... és amennyiben ellenük a magyar biróságok eljárást inditottak, lehetetlenné tenni egyrészt, hogy az államfő elé kerülhessenek, másrészt pedig lehetetlenné tenni, hogy üzleti vállalkozás utján megvámolhassák azt a magyar társadalmat, amely kivetette őket magából. 6. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a nemzetgyűlés egyik alelnöke, Huszár Károly vezető állást tölt be annál a pénzintézetnél, amelyet az Amerikából visszavándorolt s itthon szervezkedő, magyarul is beszélő idegen elemek igazgatnak, akik az Ehlert-szabadkőmüvespáholy és az amerikai magyar kereskedelmi kamara tagjai és akik Amerikában a magyar haza ellen izgatnak ? Hajlandó-e azokat az Amerikából visszavándorolt idegen elemeket rendőrileg figyelés alá helyezni. . . Fábián Béla : Talán kiutasítani és a pénzüket itt tartani ! ? Reischl Richárd : Zalaegerszegre vinni ! Kiss Menyhért : ... esetleg kitoloncoltatni. (Mozgás.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák és a belügyminister urnák. HuSZár Károly : Személyes megtámadtatás címén kérek szót. Elnök: Huszár Károly,a házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján kér szót. A szó őt megilleti. Huszár Károly : T. Nemzetgyűlés ! Személyes kérdésben kértem szót. Nagyon kérem a t. képviselőházat, bocsássa meg nekem azt, hogy én, aki nem szoktam ezzel a joggal élni, ebben a pillanatban itt személyes kérdésben felszólaljak s ezt a nagyon összebonyolitott dolgot egy kissé tisztázzam, hogy valahogy ahhoz az igazsághoz, amely mindnyájunknak közös érdeke, egy kicsit közelebb jussunk. (Helyeslés jobbfelol.) Nánássy Andor : Pedig messze vagyunk tőle ! Huszár Károly : Nagyon messze vagyunk ! Kiss Menyhért képviselő ur öntudatlan eszköze olyan embereknek, akik nagyon jól tudják, hogy mit csinálnak. Ha előadok egy-két dolgot itt, akkor az egész t. Ház és az egész magyar közvélemény rögtön tisztában lesz azzal, hogy az egész dolog, ami itt történik, mire céloz. Én csak célozni kívánok a beszédemben. Kiss Menyhért képviselő ur idedobott felém egy kézigránátot. Ez a kézigránát csakugyan kakaóval volt töltve, ez valóban kakaógránát volt. És én ugy látom ebben a pillanatban, hogy a képviselő ur nyakig benne ül ebben a kakaóban. (Elénk derültség. Taps a jobboldalon.) T. képviselő ur ! Először önnel elhitették, hogy a Magyar-Amerikai Bank uj alapítás. Nem méltóztatik tudni, hogy körülbelül egy évtizednél régibb bank? Mindenki tudja, aki a pesti piacot ismeri, aki Budapesten kiaerős, hogy ez nem uj alapítás. A t. képviselő ur egy hallatlan dolgot követett el : t. i. ugy adta elő a dolgait, hogy egy másik banknak az ügyeit, amelyről beszélt, egy New-Yorkban létező bank visszaéléseit összekeverte itt, hogy aki nem bír elég tárgyismerettel, a 600 feljelentés dolgát ugy értelmezheti, hogy ez vonatkozik arra a bankra is, amelynek én vagyok szerencsés elnöke lenni. T. Képviselő ur ! Nagyon szeretném és nagyon kívánnám, hogyha a képviselő urnák de faoto vannak adatai, hogy ilyen visszaélések a világ bármelyik bankjában történtek — fogjunk össze és aki kivándorlókat vagy nem kivándorlókat visszaélés formájában megzsarolt és kifosztott, az jusson az illetékes birája elé, büntettessék meg, hívják akárkinek, legyen bárki. Nagyon helyeslem, ha ez támadás tárgyává tétetik és kontroUáltatik, hogy az illetékes ministeriumi közegek, vagy pedig a bíróság eljárt-e kellőképen. Előttem teljesen novum, hogy a belügyministeri umban lehetséges az, hogy 600 aktát elsikkasszanak. Nem hiszem azt sem, hogy ez megtörtént dolog, de a képviselő ur állítja. Ha a képviselő ur állit, köteles bizonyítani is. Kiss Menyhért: A minister ur majd bizonyítani fogja I HuSZár Károly : Én magam érzem annak erkölcsi súlyát, hogyha egy ministeriumról egy képviselő felelősség mellett a parlamentben azt mondja, hogy ott elsikkasztottak 600 aktát, 600 ügyre vonatkozó feljelentést, ez olyan súlyos dolog, hogy rögtön elő kell venni. Ha más, rendes korszakban történik ilyesmi, nemcsak az illetékes közeg bűnhődött volna, aki, az aktákat ellopta, hanem a kormány és, a minister bukott volna bele abba, hogy van egy ministeri um, ahol 600 aktát el lehet lopni. (Ugy van ! ügy van ! Taps.) Ez vagy igaz, vagy nem igaz. Ha igaz, elő kell akkor venni a nagy seprűt és végigseperni vele, tekintet nélkül arra, hogy kiről van szó. (Ugy van !) A t. képviselő ur nagyon könnyelműen és félrevezetve ugy állítja be a dolgot, mintha ennek a Budapesten létesült banknak bármiféle köze volna a másik bank dolgaihoz, vagy mintha annak visszaéléseiben bármiféle része volna. A t. képviselő ur itt felsorolt neveket. Az illető new-yorki cég, egy magánbankház, ez pedig egy részvénytársaság, mely az állam törvényei alapján alakult, amely az állam törvényei alapján működik itt és minden ellenőrzés a pénzügyi kormányzat részéről, ugy mint minden más pénzintézettel azonban, megtörténik. A t. képviselő ur ugy állította be a dolgot, mintha én az Éhlert-szabadkőművespáholy tagjaival alapítottam volna a bankot. El méltóztatik feledni azt, hogy elődöm, aki ennek a bank24*
