Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-145

150 A nemzetgyűlés 145. ülése 1923. évi június hó 27-én, szerdán. rozati javaslat képezi. Ezek közül kettő a kormánynak, egy pedig a közalkalmazottak­nak szól. Az egyik határozati javaslat a pragmati­kára vonatkozik, amelynek most üljük 50 esz­tendős jubileumát. 1873 február 3-án Irányi Dániel terjesztette be a következő határozati javaslatot (olvassa) : »Utasittassék a ministerium arra, hogy az állami hivatalok nyilvános* verseny, vizsgálat, illetve pályázat utján való betöltése, valamint az igy kinevezett hivatalnokoknak csak egy alaki­tandó állandó fegyelmi bizottság meghallgatása után lehető elbocsátása iránt törvényjavaslatot terjesszen elő !« Ehhez felszólaltak Szilágyi Dezső, Deák Ferenc, Pulszky Ágost, Perényi Zsigmond, Trefort Ágost. A Ház, sajnos, ezt ép ugy mint azután még vagy negyvenszer elutasitotta A képviselőház 1901-ben felirattal fordult néhai 0 felségéhez f és ebben a következőket mondta (olvassa) : »Égető szükségnek tekintjük mi is az állami tisztviselők ugy anyagi, mint erkölcsi helyzetének javítását. Elismerjük, hogy ez, tekin­tettel a nagyszámú pénzügyi áldozatokra, ame­lyek itt szóba jönnek, rögtön és egyszerre nem létesíthető. De nagy megnyugvásunkra szolgál, hogy Felséged kormánya ezen erkölcsi köteles­ség teljesítését már legközelebbi időben a leg­kisebb fizetéssel ellátott hivatalnokosztálynál meg akarja kezdeni, egyszersmind pedig világos, sza­batos szolgálati szabályzatot léptet életbe, mely midőn egyfelől az egyéni felelősséget kidombo­rítja, másfelől a tisztviselőt is minden önkény és meg nem érdemelt hátratétel ellen megvédi.« Ezután jön egész sorozata annak, amit egyes .képviselők a képviselőház elé terjesztettek. Most is azt kívánják a közszolgálati alkal­mazottak, hogy fizetésük, lakpénzük, fegyelmi vétség, fegyelmi eljárás, állások betöltése, nyug­díjazás, felvétel, elbocsátás, szabadságidő, össze­férhetlenség, hivatalos kiszállás stb., stb. mind­mind a szolgálati szabályzatban, pragmatikában biztosittassék részükre. Eziránt határozati javas­latot kívánok beterjeszteni azzal, hogy remélem, a jubileum esztendejének idején ez a nemzet­gyűlés meg fogja találni az időt és módot arra, hogy ezt a három utóbbi határozati javaslato­mat elfogadja. E határozati javaslatoknál sze­retnék névszerinti szavazást is kérni. Határo­zati javaslataim, amelyekkel egyszersmind beszé­demet be is fejezem, a következők (olvassa) : »Intézkedjék a m. kir. kormány, hogy a közszolgálati alkalmazottak hivatalos óráikat pontosan tartsák be, (Helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) azt kellőképén használják ki és a felekkel, kiváltképen a nyugdíjasokkal előzéke­nyen bánjanak.« Cserti József: Mindenkivel! Homonnay Tivadar : Ez szól a közszolgálati alkalmazottaknak. (Felkiáltások aszélsobaloldalon: Mindenkivel !) Meskó Zoltán : Jogegyenlőség van Magyar­országon ! (Felkiáltások a szélsobaloldalon : Csak volt!) Homonnay Tivadar : Megvan az oka annak, miért mondom, hogy kiváltképen a nyugdíjasokkal. Klárik Ferenc: Mindenkivel egyenlő becsü­lettel! Homonnay Tivadar: A határozati javaslat­ban benne van, hogy mindenkivel előzékenyen bánjanak, de kiváltkép a nyugdíjasokkal. Klárik Ferenc: Semmi kiváltkép! Homonnay Tivadar: Eziránti álláspontomat fentartom. Ez szól a közszolgálati alkalmazottaknak. A másik határozati javaslatom szói a kor­mánynak (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a közszolgálati alkalmazottak teljes szolgálati szabályzatát magában foglaló törvényjavaslatot 1923. évi december hó 31-ig terjessze a nemzetgyűlés elé. « (Helyeslés balfelöl) Végül (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az állami, vármegyei, városi és államvasuti tisztviselők és egyéb alkalma­zottak fizetését ugy állapítsa meg, hogy az al­kalmazottak részére 600 aranykorona, illetőleg ennek megfelelő összeg mint létminimum bizto­sítassék s ezenfelül az illetményrendszer alap­ján fizetésbe és nyugdíjba beszámítható pótlék címén az ezidőszerinti és a jövőben járó mindenkori többlet összeg 50 %-a aranykoroná­nak megfelelő összegben adassék ki. Ezenfelül a természetbeni ellátás a végleges rendezésig tartassék fenn.« A kormány iránt bizalommal nem visel­tetem, a felhatalmazási törvényjavaslatot el nem fogadom. (Elénk helyeslés balfelöl. A szó­nokot számosan üdvözlik. Taps minden ol­dalon.) Eínök: A tanácskozásra szánt idő letelt. A vitát megszakítom.. Mielőtt az interpellációkra rátérnénk, napi­rendi indítványt kívánok tenni. (Halljuk !) Javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, ho^y legköze­lebbi ülésünket f. hó 28-án, csütörtökön d. e. 10 órakor tartsuk és annak napirendjére az 1923—24. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról a m. kir. pénzügy minister törvény­javaslatát tűzzük ki. Méltóztatnak ehhez hozzá­járulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Követ­keznek az interpellációk. Ki az első szónok? Perlaki György jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla : T. Ház ! Kérem a t. Nemzet­gyűlést, hogy interpellációm elhalasztását mél­tóztassék megengedni, (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom