Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-145
150 A nemzetgyűlés 145. ülése 1923. évi június hó 27-én, szerdán. rozati javaslat képezi. Ezek közül kettő a kormánynak, egy pedig a közalkalmazottaknak szól. Az egyik határozati javaslat a pragmatikára vonatkozik, amelynek most üljük 50 esztendős jubileumát. 1873 február 3-án Irányi Dániel terjesztette be a következő határozati javaslatot (olvassa) : »Utasittassék a ministerium arra, hogy az állami hivatalok nyilvános* verseny, vizsgálat, illetve pályázat utján való betöltése, valamint az igy kinevezett hivatalnokoknak csak egy alakitandó állandó fegyelmi bizottság meghallgatása után lehető elbocsátása iránt törvényjavaslatot terjesszen elő !« Ehhez felszólaltak Szilágyi Dezső, Deák Ferenc, Pulszky Ágost, Perényi Zsigmond, Trefort Ágost. A Ház, sajnos, ezt ép ugy mint azután még vagy negyvenszer elutasitotta A képviselőház 1901-ben felirattal fordult néhai 0 felségéhez f és ebben a következőket mondta (olvassa) : »Égető szükségnek tekintjük mi is az állami tisztviselők ugy anyagi, mint erkölcsi helyzetének javítását. Elismerjük, hogy ez, tekintettel a nagyszámú pénzügyi áldozatokra, amelyek itt szóba jönnek, rögtön és egyszerre nem létesíthető. De nagy megnyugvásunkra szolgál, hogy Felséged kormánya ezen erkölcsi kötelesség teljesítését már legközelebbi időben a legkisebb fizetéssel ellátott hivatalnokosztálynál meg akarja kezdeni, egyszersmind pedig világos, szabatos szolgálati szabályzatot léptet életbe, mely midőn egyfelől az egyéni felelősséget kidomborítja, másfelől a tisztviselőt is minden önkény és meg nem érdemelt hátratétel ellen megvédi.« Ezután jön egész sorozata annak, amit egyes .képviselők a képviselőház elé terjesztettek. Most is azt kívánják a közszolgálati alkalmazottak, hogy fizetésük, lakpénzük, fegyelmi vétség, fegyelmi eljárás, állások betöltése, nyugdíjazás, felvétel, elbocsátás, szabadságidő, összeférhetlenség, hivatalos kiszállás stb., stb. mindmind a szolgálati szabályzatban, pragmatikában biztosittassék részükre. Eziránt határozati javaslatot kívánok beterjeszteni azzal, hogy remélem, a jubileum esztendejének idején ez a nemzetgyűlés meg fogja találni az időt és módot arra, hogy ezt a három utóbbi határozati javaslatomat elfogadja. E határozati javaslatoknál szeretnék névszerinti szavazást is kérni. Határozati javaslataim, amelyekkel egyszersmind beszédemet be is fejezem, a következők (olvassa) : »Intézkedjék a m. kir. kormány, hogy a közszolgálati alkalmazottak hivatalos óráikat pontosan tartsák be, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) azt kellőképén használják ki és a felekkel, kiváltképen a nyugdíjasokkal előzékenyen bánjanak.« Cserti József: Mindenkivel! Homonnay Tivadar : Ez szól a közszolgálati alkalmazottaknak. (Felkiáltások aszélsobaloldalon: Mindenkivel !) Meskó Zoltán : Jogegyenlőség van Magyarországon ! (Felkiáltások a szélsobaloldalon : Csak volt!) Homonnay Tivadar : Megvan az oka annak, miért mondom, hogy kiváltképen a nyugdíjasokkal. Klárik Ferenc: Mindenkivel egyenlő becsülettel! Homonnay Tivadar: A határozati javaslatban benne van, hogy mindenkivel előzékenyen bánjanak, de kiváltkép a nyugdíjasokkal. Klárik Ferenc: Semmi kiváltkép! Homonnay Tivadar: Eziránti álláspontomat fentartom. Ez szól a közszolgálati alkalmazottaknak. A másik határozati javaslatom szói a kormánynak (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a közszolgálati alkalmazottak teljes szolgálati szabályzatát magában foglaló törvényjavaslatot 1923. évi december hó 31-ig terjessze a nemzetgyűlés elé. « (Helyeslés balfelöl) Végül (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az állami, vármegyei, városi és államvasuti tisztviselők és egyéb alkalmazottak fizetését ugy állapítsa meg, hogy az alkalmazottak részére 600 aranykorona, illetőleg ennek megfelelő összeg mint létminimum biztosítassék s ezenfelül az illetményrendszer alapján fizetésbe és nyugdíjba beszámítható pótlék címén az ezidőszerinti és a jövőben járó mindenkori többlet összeg 50 %-a aranykoronának megfelelő összegben adassék ki. Ezenfelül a természetbeni ellátás a végleges rendezésig tartassék fenn.« A kormány iránt bizalommal nem viseltetem, a felhatalmazási törvényjavaslatot el nem fogadom. (Elénk helyeslés balfelöl. A szónokot számosan üdvözlik. Taps minden oldalon.) Eínök: A tanácskozásra szánt idő letelt. A vitát megszakítom.. Mielőtt az interpellációkra rátérnénk, napirendi indítványt kívánok tenni. (Halljuk !) Javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, ho^y legközelebbi ülésünket f. hó 28-án, csütörtökön d. e. 10 órakor tartsuk és annak napirendjére az 1923—24. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról a m. kir. pénzügy minister törvényjavaslatát tűzzük ki. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következnek az interpellációk. Ki az első szónok? Perlaki György jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla : T. Ház ! Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy interpellációm elhalasztását méltóztassék megengedni, (Helyeslés.)
