Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-145

À nemzetgyűlés 145. ülése 1923. évi június hó 27-én, szerdán. Ht gyűlés elé hozni, azt kívánom szolgálni, ezért egy, olyan generális határozati javaslatot akarok a nemzetgyűlés elé terjeszteni, amely az összes posfcáskategóriákat kivétel nélkül egyformán érinti és ki fogja elégíteni. Kérem ennek majd a szavazásnál elfogadását, (olvassa) : »Határo­zati javaslat. A nemzetgyűlés utasítja a m. kir. kormányt, hogy az 1923—24. évi felhatalmazási törvényjavaslat 13. és következő szakaszai alap­ján az állami és megyei, államvasuti tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére megállapítandó uj fizetési rendszerek létesítésénél vegye figye­lembe, hogy a posta-, távírda- és távbeszélő-intéz­mény állami hatóság és hivatal, személyzete is tehát állami alkalmazott, ennek megfelelően tehát gondoskodjék arról, hogy a fizetési rend­szerek létesítésekor az érdekelt postásszakesopor­tok sérelmei és panaszai az érdekeltek ujabb meghallgatása után, a már szerzett jogok épség­ben tartásával, a m. kir. posta, távírda és táv­beszélő különleges szolgálati jellege, terhesebb munkája, az alkalmazott munkaerejének gyorsan való fclőrlődése minden irányban figyelembe vétessenek. Gondoskodjék továbbá arról, hogy a már a nemzetgyűlés asztalán fekvő 1922—23. évi törvényjavaslat 10 füzete »Állami üzemek« címébe foglalt irányelvek alapján jelenleg is rendszeresitett üzemi jutalékok olyan módon fejlesztessenek, hogy a posta különleges munka­teljesítményének valóban ellenértéke legyen.« Ezek után rátérek a iakbérügyre. (Halljuk! Halljak ! bal felől. Mozgás a jobboldalon.) Nagyon sajnálom t. Nemzetgyűlés, nem tehetek róla... Strausz István : Érdemes ezt meghall­gatni ! Homonnay Tivadar : Igazán egy szót politi­káról nem szóltam, reggel óta állok itt, mél­tóztassék módot adni arra, hogy ezt a félórát legalább ugy ahogy felhasználhassam és össze­hozzam az anyagot. Amit előadni nem tudok az idő hiányában, azt úgyis át fogom adni egy másik képviselőtársamnak, hogy az hozza a Ház elé, de nem vagyunk hajlandók még akkor sem levenni a tisztviselőkérdést a napirendről, (Élénk felkiáltások jobbfelöl: Senki sem akarja!) ha a kormány azt hiszi is, hogy az indemnitási vita keretén belül a szakasz meg­szavazásával ez le fog kerülni a napirendről. A lakbérüggyel igazán csak röviden kívánok foglalkozni azért, mert már két alkalommal hoztam a lakbcrügyet a nemzetgyűlés elé. Újból csak leszögezem röviden azt, hogy a lakbér­kérdésnél a kormány törvényszegést követett el, törvényellenesen járt el akkor, amikor legutóbb kiadta az 1923. évi 3100. M. E. számú rendeletet, szembehelyezkedett a fennálló polgári 1893. évi IV. tcikkel, az 1908. évi XYVII. tcikk 7. §-ával, az 1912. évi XLV. tcikkel, s szembehelyezkedett a katonai lakbéreket megállapító 1879. évi XXXVI. tcikkel és az 1895. évi XXXIX. tcikk 7. §-ával. T. Nemzetgyűlés. Az előttünk fekvő fel­hatalmazási törvényjavaslatban a honvédelmi minister ur keményen megvédte az alája tartozó katonai személyek érdekeit és én sajnálattal látom azt, hogy a kormányban nem akadt még egy minister, aki szembehelyezkedett az előbb felsorolt törvénytipró ministeri rendelettel, noha a kormány igenis tudatában van annak, hogy törvényellenesen intézkedett, tudatában van azért, mert az előttünk fekvő indemnitási törvény­javaslatban kéri a kiadott rendelet törvényerőre való emelését. A 16. §-nál ez irányban a részletes tárgyalásnál leszek bátor módosításaimat benyújtani. Nem kívánok részletesen ennél a kérdésnél maradni, csak felhívom a kormány figyelmét arra, hogy törvényellenesen intézkedett. Méltóz­tassék minden egyes ministernek, amikor dekré­tumot aláir, megnézni, hogy mi van abban a, dekrétumban. Abban a kinevezési okmányban az van, hogy kinevezem Önt ebbe és ebbe a fizetési fokozatba, ilyen és ilyen összegű törzs­fizetéssel, a megillető rendkívüli segéllyel, stb. és ilyen és ilyen »törvényszerű« lakbérrel. Te­hát akkor, amikor a minister elismeri a dekré­tum aláírásánál,... Strausz István: Több mint törvény, szer­ződés ! Homonnay Tivadar: ... hogy ő törvényszerű lakbért ad a tisztviselőnek,' hogy jut ahhoz a minister ur, hogy mint minister, vagy minister­tanács szembehelyezkedjék a fennálló törvénnyel ? Huszár Elemér: Hát csak ez egyszer tet­ték ezt?! Homonnay Tivadar : A ministerközi értekez­leten többi képviselőtársaimmal voltunk bátrak rámutatni arra, hogy a kormány a kiadott tör­vényellenes rendelkezésében a tisztviselői kate­góriáknak túlnyomó részét, mondhatnám 80 szá­zalékát oly mértékben sújtja és olyan anyagi károsodásukat okozza, hogy a tisztviselők 80 százaléka ráfizet lakbérére. Ezirányu megállapí­tásomat az illető minister ur tévesnek deklarálta, hogy ne mondjam, kétségbevonta s ugyanígy kétségbevonta különösen a szakreferens ur. Te: kintettel arra, hogy az idő előrehaladott, nem fogok erre nézve sok adatot felsorolni, csak egyes városokból veszek adatokat és állom azt, amit a ministerközi bizottságban t. képviselőtársaim­mal együtt állítottunk, hogy a kormány tudva megkárosította a tisztviselőket. Felhozok egy budapesti példát. Egy V. fize­tési osztálybeli tisztviselő kap évi 71,260. K lak­bért, amelyből egy negyedévre kiutaltak a ré­szére 17.815 koron át. Ezzel szemben egy negyed­évre fizetett legutóbb 18.750 koronát és emellett a mellékilletményeket, igy kincstári haszonrésze­sedés fejében 4688 koronát, 3 % házmesterpénz fejében 562 koronát, összesen 6400 koronát, rá­fizet tehát lakbérére ebben a negyedben 6185 koronát. A következő negyedben rá fog fizetni 8250 koronát, m utána következőben pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom