Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-144
A nemzetgyűlés 144. illése 192 Peidl Gyula : Maguk csinálják ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Baticz Gyula : Kenyérből nem tud a nép jóllakni: Klárik Ferenc (közbeszól) Elnök : Klárik Ferenc képviselő urat kénytelen vagyok örökös közbeszólásért rendreutasítani. Hegedüs György: Felhívás a forradalomra! Rassay Károly: Az önök politikája maga a forradalom ! Elnök : Hegedüs György képviselő urat szintén kérem, méltóztassék csendben maradni! Klárik Ferenc : A mai állapot maga a forradalom ! Hegedüs György (közbeszól) Elnök: Hegedüs György képviselő urat kérem sziveskedjék csendben maradni! Sütő József : Maguk bolonditják el az országot a kereszténységükkel ! Klárik Ferenc : Krisztus nem azt mondta, amit önök : Szeder Ferenc: Krisztus nem ismerte az ekrazitot. Patacsi Dénes: De a korbácsot ismerte és kiverte a kufárokat! Klárik Ferenc : Kenyér és jog kell a népnek, akkor rend leszi Kabók Lajos : Tekintsen a kormány Bulgáriába. Ott is erőszakos uralom volt és ezt az erőszakos uralmat a demokratikus irányzat elsöpörte, eltüntette. Jó lesz tebát vigyázni, jó lesz tehát meggondolni, bogy ezt az erőszakos uralmat meddig lehet még tovább folytatni. Ha szemügyre vesszük azokat a cikkeket, amelyek miatt az utcai árusitás betiltása történt, az ember önkénytelenül is elcsodálkozik és szinte kétségbeesik, hogy ilyen cikkek miatt miért volt szükség ilyen intézkedés megtételére. Baticz Gyula: Miért kritizálta a kormányt? Kabók Lajos : Melynek címe »Amnesztiát és rehabilitációt !«, (Zaj. a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk! balfelöl.) egy egészen egyszerű jogtudományi közlemény, amelyet maga a Jogtudományi Közlöny közölt le és abban a cikk már korábban olvasható volt. A Népszava nem tett egyebet, mint egyszerűen politikai kommentárt fűzött a cikkhez. Leszek bátor a cikket kissé megismertetni a nemzetgyűléssel, akár untatom a nemzetgyűlés t. tagjait, akár nem, hadd lássuk tisztán, szolgáltatott-e okot ez a cikk arra, hogy ilyen kormányintézkedéseket tegyenek meg. Baticz Gyula : Megérthető ; a kormány nem olvassa a Jogtudományi Közlönyt! Kabók Lajos : A cikk a következőképen szól (olvassa) : »Korcsmáros Nándornak »Forradalom és Emigráció« című könyvével már foglalkozott a Népszava. Mégis vissza kell térnünk rá, még pedig abból az alkalomból, hogy a könyvnek azt a fejezetét, amely a proletárdiktatúra büntetőjogi likvidációját teszi jogi birálat '. évi június hó ?6-án, kedden. 107 tárgyává, bizonyára még sok megbeszélésekre okot szolgáltató fejtegetésekkel kiséri a »Jogtudományi Közlöny« legújabb száma. E tekintélyes jogi szaklapnak ez a közleménye egyebek között igy szól : Álláspontja, — t. i. a Korcsmárosé — hogy az 1919-iki ellenforradalom hibás közjogi premisszából indult ki, amidőn a kommunista uralom részeseit lázadás címén vonta felelősségre, mert az államhatalomnak kézrőlkézre történt átadása nem szakította meg a jogfolytonosságot s igy hiányzik a lázadás tényálladékának alapvető alkateleme : az erőszak a hatalom megszerzésében, amit a hatalom erőszakos gyakorlása nem pótolhat. Amit a szerző a gyorsított eljárásról és különösen annak az anyagi igazságot súlyosan sértő végrehajtásáról mond, számunkra nem novum. Csupán szezon jogászok, akik a mindenkori politikai hatalom gyakorlatához készek megszerkeszteni az elméletet, találhatnak mentséget a salus rei publicaé-ben a magyar igazságszolgáltatás hagyományainak félretételére. Bíróságainkat azonban csak a lelki készség miatt érheti szemrehányás, amellyel a reájuk bizott, de alapjában nem igazságügyi feladatot teljesítették. De, ami az anyagiak kérdését illeti, nem oszthatjuk Korcsmárosnak a közjogi felfogását, s csak eltérő indokolással csatlakozhatunk a bolsevista bűnperekben hozott ítéletek kritikájához. Formalisztikusnak tartjuk azt a véleményt, hogy a hatalom átadása egyértelmű a jogfolytonossággal, mert az alkotmányjog tartalmi folytonossága abban a pillanatban véget ért, midőn annak tényezői, a király és az országgyűlés önként lemondtak törvényes hatalmuk gyakorlásáról és a homo regiusra is áll a jog szabálya, hogy senki se ruházhat át több hatalmat mint amennyivei rendelkezik. Hogy a jogi megítélésben részesített forradalom a logikátlanságok egész sorát szülte : egyebet nem említve, hogy illogikus, ha egyik forradalom a másikat állítja a bírói Ítélőszék elé, ha lázadásnak minősiti a proletárdiktatúrát, amely az ellenforradalmi álláspont szerint nem törvényes államhatalmat döntött meg, az csupán logikai következménye annak, hogy a forradalom, mint a jog tagadása fogalmilag alkalmatlan a jogi megítélésre. Forradalomból születhetik ugyan jog, de Carlyle-lel szólva történelmi ténykérdés: mikor hűlt ki annyira a forradalom anyaga, hogy joggá szilárdulhat. Ha a bolsevista pörökben hozott ítéleteket nagyrészben... Elnök : Kénytelen vagyok a képviselő urat a házszabályok azon rendelkezésére figyelmeztetni, hogy beszédét olvasni nem szabad ! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Ez nem beszéd ! Citál!) A citálás nem abból áll, hogy egész cikket olvassunk fel, hanem hogy valamely cikkből idézünk! (Zaj és ellenmondások a szélsobaloldalon.) Propper Sándor: Érdekesnek találja az egész cikket felolvasni !
