Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-144

A nemzetgyűlés 144. illése 192 Peidl Gyula : Maguk csinálják ! (Zaj a szélső­baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Baticz Gyula : Kenyérből nem tud a nép jóllakni: Klárik Ferenc (közbeszól) Elnök : Klárik Ferenc képviselő urat kény­telen vagyok örökös közbeszólásért rendre­utasítani. Hegedüs György: Felhívás a forradalomra! Rassay Károly: Az önök politikája maga a forradalom ! Elnök : Hegedüs György képviselő urat szin­tén kérem, méltóztassék csendben maradni! Klárik Ferenc : A mai állapot maga a forradalom ! Hegedüs György (közbeszól) Elnök: Hegedüs György képviselő urat ké­rem sziveskedjék csendben maradni! Sütő József : Maguk bolonditják el az or­szágot a kereszténységükkel ! Klárik Ferenc : Krisztus nem azt mondta, amit önök : Szeder Ferenc: Krisztus nem ismerte az ekrazitot. Patacsi Dénes: De a korbácsot ismerte és kiverte a kufárokat! Klárik Ferenc : Kenyér és jog kell a nép­nek, akkor rend leszi Kabók Lajos : Tekintsen a kormány Bul­gáriába. Ott is erőszakos uralom volt és ezt az erőszakos uralmat a demokratikus irányzat el­söpörte, eltüntette. Jó lesz tebát vigyázni, jó lesz tehát meggondolni, bogy ezt az erőszakos uralmat meddig lehet még tovább folytatni. Ha szemügyre vesszük azokat a cikkeket, amelyek miatt az utcai árusitás betiltása tör­tént, az ember önkénytelenül is elcsodálkozik és szinte kétségbeesik, hogy ilyen cikkek miatt miért volt szükség ilyen intézkedés megtételére. Baticz Gyula: Miért kritizálta a kormányt? Kabók Lajos : Melynek címe »Amnesztiát és rehabilitációt !«, (Zaj. a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk! balfelöl.) egy egészen egyszerű jogtu­dományi közlemény, amelyet maga a Jogtu­dományi Közlöny közölt le és abban a cikk már korábban olvasható volt. A Népszava nem tett egyebet, mint egyszerűen politikai kom­mentárt fűzött a cikkhez. Leszek bátor a cikket kissé megismertetni a nemzetgyűléssel, akár unta­tom a nemzetgyűlés t. tagjait, akár nem, hadd lássuk tisztán, szolgáltatott-e okot ez a cikk arra, hogy ilyen kormányintézkedéseket tegyenek meg. Baticz Gyula : Megérthető ; a kormány nem olvassa a Jogtudományi Közlönyt! Kabók Lajos : A cikk a következőképen szól (olvassa) : »Korcsmáros Nándornak »Forra­dalom és Emigráció« című könyvével már foglal­kozott a Népszava. Mégis vissza kell térnünk rá, még pedig abból az alkalomból, hogy a könyvnek azt a fejezetét, amely a proletárdikta­túra büntetőjogi likvidációját teszi jogi birálat '. évi június hó ?6-án, kedden. 107 tárgyává, bizonyára még sok megbeszélésekre okot szolgáltató fejtegetésekkel kiséri a »Jogtu­dományi Közlöny« legújabb száma. E tekin­télyes jogi szaklapnak ez a közleménye egyebek között igy szól : Álláspontja, — t. i. a Korcsmá­rosé — hogy az 1919-iki ellenforradalom hibás közjogi premisszából indult ki, amidőn a kommunista uralom részeseit lázadás címén vonta felelősségre, mert az államhatalomnak kézről­kézre történt átadása nem szakította meg a jogfolytonosságot s igy hiányzik a lázadás tény­álladékának alapvető alkateleme : az erőszak a hatalom megszerzésében, amit a hatalom erő­szakos gyakorlása nem pótolhat. Amit a szerző a gyorsított eljárásról és különösen annak az anyagi igazságot súlyosan sértő végrehajtásáról mond, számunkra nem novum. Csupán szezon jogászok, akik a minden­kori politikai hatalom gyakorlatához készek meg­szerkeszteni az elméletet, találhatnak mentséget a salus rei publicaé-ben a magyar igazságszol­gáltatás hagyományainak félretételére. Bírósá­gainkat azonban csak a lelki készség miatt ér­heti szemrehányás, amellyel a reájuk bizott, de alapjában nem igazságügyi feladatot teljesítet­ték. De, ami az anyagiak kérdését illeti, nem oszthatjuk Korcsmárosnak a közjogi felfogását, s csak eltérő indokolással csatlakozhatunk a bolsevista bűnperekben hozott ítéletek kritikájá­hoz. Formalisztikusnak tartjuk azt a véleményt, hogy a hatalom átadása egyértelmű a jogfoly­tonossággal, mert az alkotmányjog tartalmi folytonossága abban a pillanatban véget ért, midőn annak tényezői, a király és az ország­gyűlés önként lemondtak törvényes hatalmuk gyakorlásáról és a homo regiusra is áll a jog szabálya, hogy senki se ruházhat át több hatal­mat mint amennyivei rendelkezik. Hogy a jogi megítélésben részesített forradalom a logikátlan­ságok egész sorát szülte : egyebet nem említve, hogy illogikus, ha egyik forradalom a másikat állítja a bírói Ítélőszék elé, ha lázadásnak mi­nősiti a proletárdiktatúrát, amely az ellenforra­dalmi álláspont szerint nem törvényes állam­hatalmat döntött meg, az csupán logikai következ­ménye annak, hogy a forradalom, mint a jog tagadása fogalmilag alkalmatlan a jogi megíté­lésre. Forradalomból születhetik ugyan jog, de Carlyle-lel szólva történelmi ténykérdés: mikor hűlt ki annyira a forradalom anyaga, hogy joggá szilárdulhat. Ha a bolsevista pörökben hozott ítéleteket nagyrészben... Elnök : Kénytelen vagyok a képviselő urat a házszabályok azon rendelkezésére figyelmez­tetni, hogy beszédét olvasni nem szabad ! (Fel­kiáltások a szélsöbaloldalon : Ez nem beszéd ! Citál!) A citálás nem abból áll, hogy egész cikket olvassunk fel, hanem hogy valamely cikkből idézünk! (Zaj és ellenmondások a szélsobaloldalon.) Propper Sándor: Érdekesnek találja az egész cikket felolvasni !

Next

/
Oldalképek
Tartalom