Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-144

A nemzetgyűlés 144. ülése 1923. évi június hó 26-án, kedden. 103 Perlaki György jegyző : Nemzetgyűlési képviselő van 243, elnök nem szavazott, beadatott 108 szavazat, üres volt 19 szavazólap, távol volt 115 képviselő. Megváiasztattak a földmivelésügyi bizottságba Bartos János 88, Fáy Gyula 86, Teleki Tibor gróf 89, az igazságügyi bizottságba Zsitvay Tibor 86, a közgazdasági bizottságba Maday Gyula 89, Oberhammer Antal 89, a közigazgatási bizottságba Buday Dezső 85, a közjogi bizottságba Eőri-Szabó Dezső 89, Szabó István (sokorópátkai) 89, a külügyi bizottságba Hoyos Miksa gróf 89, Görgei István 89, a mentelmi bizottságba Buday Dezső 85, az Országos Pénzügyi Tanácsba Horánszky Dezső 86, az összeférhetlenségi állandó bizottságba Oberhammer Antal 89, a pénzügyi bizottságba Dréhr Imre 88, Erődy-Harrach Béla 87, Herrmann Miksa 89, a zárszámadásvizsgálóbizottságba Maday Gyula 89, a véderő-bizottságba Hegedüs György 86, a drágasági kérdés és a lakásrendelet tárgyában kiküldött különbizottságba Könyves Lajos 89 és Oberhammer Antal 89 szavazattal. Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Kihirdetem a szavazás eredményét. Eszerint a földmivelésügyi bizottságba Bartos János, Fáy Gyula és Teleki Tibor gróf, az igazságügyi bizottságba Zsitvay Tibor, a közigazgatási bizottságba Maday Gyula és Oberhammer Antal, a közigazgatási bizottságba Budai Dezső, a közjogi bizottságba EőriSzabó Dezső és Szabó István (sókor ópátkaij, a külügyi bizottságba Hoyos Miksa gróf és Görgey István, a mentelmi bizottságba Budai Dezső, az Országos Pénzügyi Tanácsba Horánszky Dezső, az összeférhetlenségi állandó bizottságba Oberhammer Antal, a pénzügyi bizottságba Drehr Imre, Erodi-Harrach Béla ós Herrmann Miksa, a zárszámadásvizsgáló-bizottságba Maday Gyula, a véderő-bizottságba Hegedüs György, a drágasági kérdés és a lakásrendelet tárgyában kiküldött külön bizottságba Könyves Lajos és Oberhammer Antal képviselő urakat megválasztottaknak jelentem ki. Oberhammer Antal képviselő ur jelen van ; a házszabályok 147. §-a értelmében felkérem, hogy mint az összeférhetlenségi állandó bizottság tagja az előirt hivatalos esküt letenni szíveskedjék. Hebelt Ede jegyző (olvassa az eskümintát). Oberhammer Antal (utána mondja az eskü szövegét). Elnök: Oberhammer Antal képviselő ur az előirt esküt letette. Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Amidőn az indemnitási javaslat vitájában résztveszek, ha felületes bírálatot akarnék gyakorolni a kormány ténykedése felett, egyszerűen azt kellene kijelentenem, hogy a kormánnyal szemben bizalmatlan vagyok, miért is a felhatalmazást nem adom meg. En azonban ilyen könnyen, ilyen egyszerűen e felett a nagy kérdés felett átsiklani nem tudok, nem pedig azért, mert elég okom van arra, hogy a kormány ténykedése felett megfelelő bírálatot gyakoroljak. Maga az indemnitási javaslat két okból is kifogásolható. Elsősorban azért, mert belevétetett két olyan szakasz, amely a nemzetgyűlés tagjait bizonyos mértékben szinte visszatartja attól, hogy a kormány ténykedését olyan bírálatban részesítsék, amilyent az megérdemel. Itt van pl. Szilágyi Lajos képviselőtársamnak indítványa, amely arra a sorsra jutott, — amit ő maga is fájlalt, amint volt alkalma hallani a t. Nemzetgyűlésnek is, — hogy az indemnitási törvényjavaslatba került bele uj szakasz alakjában. Ezzel a nemzetgyűlésnek azok a tagjai, akik a kormány működése feletti bírálatukat el akarták mondani, abba a helyzetbe jutottak, hogy a tisztviselők és a fixfizetésü alkalmazottak kérdésének megoldását hátráltatják, mert mindaddig, amíg a törvényjavaslat törvényerőre nem emelkedik, természetesen a többivel együtt ez a szakasz sem valósulhat meg. Itt van a másik uj szakasz, az, amely a kereseti adóról szól. Ez ugyanígy bírálható el. Ez is mintegy megfosztja bizonyos mértékben a törvényhozás tagjait attól, hogy a kormány működését olyan bírálatban részesítsék, amilyent megérdemel. Mindkét szakasz igen ügyesen van beállítva a felhatalmazási törvényjavaslatba. Propper Sándor: Hiszen taktikázni tudnak! Kabók Lajos: Tényleg ügyesen taktikázott a kormány, mert ugy gondolkozott: Nekem felhatalmazásra van szükségem az állam ügyeinek intézésére és vezetésére ; hogy tehát ezt minél előbb megkapjam, az erre vonatkozó törvényjavaslatba beveszek olyan pontokat, amelyeknek megoldása feltétlenül sürgős s minthogy ezek a pontok benne vannak, a nemzetgyűlés abban a kényszerhelyzetben lesz, hogy minél előbb bizalmat szavazzon a kormánynak, nehogy a tisztviselők kérdésének megoldása hátrányt szenvedjen, nehogy az adózó polgárok ügye ugyanígy járjon. Baticz Gyula : Revolver a nemzetgyűlés mellének! (Zaj jobb felöl.) Kabók Lajos : A kormány ebben a feltevésében igen csalódik. Csalódik pedig azért, mert itt a felelősség nem azokra hárul, akik annak tudatában, hogy ilyen törvényszakaszok vannak a felhatalmazás keretében, mégis elmondják véleményüket és kritikájukat a kormány ténykedéséről, hanem azokra, akik nem akarták megtenni azt, amit annakidején az illető képviselő urak kértek, hogy indítványukat külön, rövid törvényjavaslatok alakjában intézzék el. Én tehát magam is abban a helyzetben vagyok, hogy a felelősséget át kell hárítanom azokra, akik ilyen törvényszakasznak beszúrásával minél hamarabb akarták a kormányt a tulajdonképeni felhatalmazáshoz juttatni. Mit kér a kormány ? Bizalmat és felhatalmaÁÖ-