Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-131
A nemzetgyűlés .131. ülése 1923 társa és kiadótulajdonosa feljelentést adtak be sajtó utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt, mert nevezett a »Szegedi Ujnemzèdék« című politikai napilapnak 1921. évi április hó 22-én megjelent 90. számában »Szeged keresztény társadalmának tiltakozó nagygyűlése a romboló sajtó ellen« cím alatt egy hirlapi közleményt tett közzé, amelyben oly tényállítások foglaltatnak a főmagánvádlókra vonatkozólag, amelyek valóságuk esetén alkalmasak arra, hogy a bűnvádi eljárás ellenük megindittassék, s alkalmas arra is, hogy a főmagánvádlók személyét a közmegvetésnek tegyék ki. Eme feljelentés következtében a szegedi kir. főügyészség a szegedi kir. törvényszék megkeresése alapján Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A bizottság az iratokat betekintve megállapította, hogy a feljelentés tárgyát képező közleményben a következő kitételek foglaltatnak: »A rohasztó sajtó elleni tiltakozó gyűlés első hire élénk visszhangra talált a destruktiv sajtóban . . . (Félkiáltások a szélsöbáloldalon : A Tűzi) Rothenstein Mór: Milyen konstruktiv ez (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek képviselő urak ! Mikovínyi Jenő előadó : ... és ezek egyike meghamisított főkapitányi intervjuval szerette volna kadélre hányni a vasárnapi sajtógyülést. Hogy milyen kutmérgezésben merült ki a destruktiv sajtó tevékenysége, ime álljon itt néhány sornyi idézet annak egyik cikkéből.« Ez a cikk közöl a »Szegedi Napló« egy megelőző számából egy cikket, amelynek a tartalma az, hogy a főkapitány ezt a sajtó elleni keresztény tiltakozó gyűlést állítólag betiltotta volna, ami a feljelentés szerint nem felel meg a valóságnak. A bizottság áttekintve az iratokat, meghallgatta Zsirkay János képviselőt, aki kijelentette, hogy a cikk szerzőségét elismeri, s hogy az abban foglaltak a valóságnak megfelelnek, és azt bizonyítani is képes. Mivel azonban a saját személye ellen ebben mégis zaklatást lát, kérte, hogy a mentelmi bizottság a mentelmi jogát ne függessze fel. Minthogy a panasz tárgyát képező cselekmény a bizottság meggyőződése szerint a megjelölt bűncselekmény tényálladékát kimeriti, minthogy továbbá az okozati összefüggés megállapítható, s mert — már az elkövetési időre való tekintettel is — politikai zaklatást a bizottság nem lát fenforogni, javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy Zsirkay János képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a hatáéxl május hó 30-án, szerdán. 23 rozatot, s igy a nemzetgyűlés Zsirkay János képviselő mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt feljelentett Zsirkay János képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Ugyancsak Zsirkay János képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a szegedi főügyészség, mert a »Szegedi Ujnemzedék« című napilapban, ennek 1920 november 27-én megjelent 273. számában »Zokon ne essék« cím alatt a következő cikk jelent meg : »Vermes Talked, alias Grünspan Talked volt tarnopoli metsző, mint a keresztény Szeged spiritus rectora.« (Derültség a szélsöbáloldalon.) Ebben a cikkben becsületsértés vétségének tényálladékát látta Vermes Ernő szegedi lakos, főmagánvádló és megtette a feljelentést. A bizottság az iratok betekintése után meghallgatta Zsirkay János képviselőt, aki a cikk szerzőségét elismerte és magyarázatul azt adta elő, hogy ő ezt a cikket a vele szemben sorozatosan folytatott hirlapi támadások ellen a keresztény sajtó és gondolat védelmében irta, és a maga részéről a feljelentésben politikai zaklatást lát. A bizottság feltalálva mindazokat az ismérveket, amelyeket a mentelmi jog gyakorlata megkövetel — a bűncselekmény megvan, az összefüggés meg van állapítva s zaklatást nem lát fenforogni —, javasolja, hogy a nemzetgyűlés ebben az ügyben is függessze fel Zsirkay János képviselő mentelmi jogát. Elnök : Kivan valaki szólni ? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot : a nemzetgyűlés Zsirkay János képviselő ur mentelmi jogát az imént előadott ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése súlyos testi sértés miatt feljelentett Lakó Imre nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szój Mikovínyi Jenő előadó : Igen t. Nemzetgyűlés ! A pécsi kir. főügyészség Lakó Imre képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert ellene súlyos testi sértés vétsége miatt feljelentést adtak be. A feljelentés szerint ugyanis Letenyén 1920 május 10-én Chôma Ödön letenyei lakos, tiszttartó testét szándékosan, de ölési szándék nélkül fokossal történt ütésekkel akként bántalmazta, hogy az ez által rajta okozott sérülések 20 napnál tovább tartottak. Az iratokból kitűnik, hogy egy alkalommal ez a Chôma Ödön tiszttartóba legelőn ott találta a feljelentettnek marháit és azokat onnan zálogba akarta hajtani. Lóháton lévén, Lakó Imre képviselő felé ment, ő pedig attól tartván ? — mint
